202912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumok tenyésztésére alkalmas táptalajok előállítására vágóhidi hulladékanyagoknak, mint alapanyagoknak felhasználásával
1 HU 202 912 B 2 A találmány tárgya eljárás baktériumok tenyésztésére alkalmas táptalajok előállítására vágóhídi hulladékanyagok felhasználásával. Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a különböző baktériumok és mikroplazmák izolálására és tenyésztésére olyan táptalajokat alkalmaznak, amelynek alapját húskivonat (extraktum és infúzió) és pepton képezi. Ezek az anyagok tartalmazzák a mikroorganizmusok szaporodásához szükséges legfontosabb nitrogéntartalmú tápanyagokat. A húskivonat elsősorban fehérjéket tartalmaz. A mikrobák jelentős része a teljes fehérjéket nitrogén forrásként azonban nem képesek hasznosítani, ezért a fehérjéket kisebb vegyületekké, a mikroorganizmusok számára hasznosítható komponensekké célszerű alakítani. Ennek módja a fehérjék részleges hidrolízise, amelynek eredményeképpen peptonok, polipeptidek és aminosavak képződnek. A bakteriológiai táptalajokban legfontosabb szerepet a peptonkészítmények (részlegesen hidrolizált fehérjék), illetve azok keverékei ( proteáz-pepton, tripton, stb.) játszanak, mert a mikroorganizmusok a készítményekben lévő polipeptideket és aminosavakat jól hasznosítják. Az ismert DIFCO cég első Bacto-pepton készítményét 1914-ben állította elő és ma már többszázra tehető azon táptalajok száma, amelyek alapanyagát pepton képezi. Mind a húskivonatot, mind pedig a peptont színhúsból (általában szarvasmarha, ritkábban egyéb állatfaj húsából) készítik. A húsinfúzió esetén a színhúst napokon keresztül desztillált vízben vagy pufferoldatban áztatják, extraktum készítés esetében a húst enzimatikusan bontják, majd főzik. Ebben az esetben a fehérjék egy része kicsapódik és a hőlabilis növekedési faktorok tönkremennek. Mindez csökkenti értéküket. A pepton készítéskor a színhúst enzimatikus (pepszin, tripszin, pankreasz-nedv) bontásnak vetik alá. Valamennyi esetben elsőosztályú húst kell alkalmazni, rendszerint szarvasmarha combot, vagy szarvasmarha szívizomzatot. Az előbbi költséges, az utóbbi korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Az izomzatot darabolni vagy darálni kell. A húsinfúzió és extraktum előállítása, valamint a fehérjék bontása napokat vesz igénybe. Mindez költségessé teszi előállításukat. A találmány célja az, hogy egy olcsó és széles körben alkalmazható megoldást adjon a vágóhídi hulladékok hasznosítására és ezáltal úgy kapjunk hasznos terméket, hogy ezzel a környezetet is megóvjuk a hulladékok káros hatásaitól. A találmányunk szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a baktériumok és mikroplazmák elszaporítására szolgáló táptalajok előállítására alapanyagként húskivonatot és pepton készítmény helyett vágóhídi hulladékanyagokat alkalmazunk. A találmány feladata baktériumok tenyésztésére alkalamas táptalajok előállítása vágóhídi hulladékanyagoknak, mint alapanyagoknak felhasználásával, melynek során az alapanyag pH értékét a tenyésztésre szánt baktérium tápigényének megfelelő értékre, előnyösen 5,5-8 közöttire, állítjuk be, majd adalékanyagként az egyes baktériumok differenciálására, szelektálására alkalmas szelektív gátlóanyagokat és/vagy festésére alkalmas indikátoranyagokat, továbbá adott esetben az egyes baktériumcsoportok speciális tápigényét kielégítő tápanyagokat is adagolunk. Alapanyagként vágóhídi hulladékot (derítő aknai szennyvizet) alkalmazunk, az abban levő darabos anyag egyidejű aprításával. Az így képződött szűrletet sterilizáljuk, a pH értékét 5,5-8 közé beállítjuk (a kívánt tenyészetek alapanyagigényének megfelelően), majd különböző anyagokat, igény szerint 0,01-1,5 tömeg%-ban adalékot adagolunk és az így nyert anyagot szárított vagy folyékony állapotban steril körülmények között csomagoljuk. Az állatok vágása során a húshigiéniai előírások betartására, valamint a technológiai előírások végrehajtására törekedve nagymennyiségű mosóvíz kerül felhasználásra bőr, hús és belső szervek mosására, emésztőszervek bontására és mosására, húshulladékok összegyűjtésére, vágócsamok és vágószalag tisztántartására, kolbászfélék főzésére, stb. Környezetvédelmi szempontból ezt a mosófolyadékot derítőaknákban gyűjtik, tárolják. A tárolás folyamán részben állati eredetű, részben bakteriális eredetű enzimek révén több hónap alatt olyan kémiai folyamatok (elsősorban a fehérjék bontása és hidrolízise) mennek végbe, amelyek során a derítőaknákban lévő folyadék nitrogénben dús, a mikroorganizmusok anyagcseréjében közvetlenül hasznosítható polipeptidek és aminosavak képződnek. Felismerésünk szerint ez a folyadék a hús- és szervrészektől szűréssel történő mentesítése, a pH-nak Na- OH-val vagy HCl-lel való beállítása (pH 5,5-8), majd sterilre való szűrése után a bakteriológiai alaptáptalajként alkalmazható, a baktériumok jelentős része (Escherichia, Salmonella, Klebsiella, Pseudomonas, Proteus, Staphylococcus, Streptococcus, Corynebacterium, Pasteurella genusba tartozó baktériumok) elszaporodik. Az egyes baktérium csoportok speciális tápigényének kielégítését szolgáló tápanyagok hozzáadásával, pl. Haemophilusok esetében V-faktoroknak, mikroplazmák esetében ló vérsavónak és élesztőkivonatnak a hozzáadásával tovább bővíthető azon mikroorganizmusok köre, amely elszaporodni képes az új táptalajban. Ezen differenciáló anyagoknak a bevitelével lehetőség nyílik a baktériumok szelektív elkülönítésére, mint pl. laktózzal az Escherichia és Salmonella, manittal a B. cereus és egyéb Bacilusok, kalcium-hidroxiddal és kazeinnal a proteolítikus baktériumok, NaCllel és mannittal a patogén Staphylococcusok diffemciálására. Szelektív anyagokkal való kiegészítésekor további lehetőség kínálkozik a különböző genusokba tartozó baktériumok elkülönítésére. 1. példa A) Kétféle, önmagában ismert baktérium táptalajt, valamint a találmány szerinti táptalajt készítünk, ezek összehasonlítása érdekében. Gyárilag előállított Bacto Heart Infusion Broth-ból (katalógusszám B 38, összetétele: szarvasmarha 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
