202905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet csökkentésére fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában

1 HU 202 905 B 2 A találmány tárgya eljárás a hőmérséklet csökkentésé­re fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában, erősen kokszképző nyersanyaggal végzett karakkolás esetén. Közelebbről az eljárás célja a fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában fellépő ma­ximális hőmérséklet csökkentése az elégetett koksz mennyiségének csökkentése nélkül. Az eljárás szerint a krakkoló katalizátorhoz keverünk és azzal együtt ke­ringtetünk olyan fluidizálható, kevéssé kokszképző szilárd a-alumínium-oxid részecskéket, amelyek fajla­gos felülete 5 m2/g-nál kisebb és amelyek 0,2 tö­­meg%-nál kevesebb kokszot képeznek az ASTM (American Society for Testing Materials) szabvány vizsgálati módszere szerint, amely fluidizált krakkoló katalizátorok mikroaktivitási teszttel végzett vizsgála­tára vonatkozik. A fluidizálható, kevéssé kokszképző részecskéket olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a krakkoló katalizátorhoz viszonyított tömegarányuk 1:100-1:1 legyen. Ezzel a módszerrel a regenerátor­hőmérsékletet közelítőleg 6-139 "C-kal csökkentjük a reakciózóna működésének megzavarása nélkül. Leírásunkban az „ASTM/MAT módszer” meghatá­rozás alatt az ASTM (American Society for Testing Materials) szabvány vizsgálati módszerét értjük, amely fluidizált krakkoló katalizátorok mikroaktivitási teszt­tel (microactivity test, MAT) végzett vizsgálatára vo­natkozik. Ennek a mikroaktivitási tesztnek a hivatalos neve „szabvány eljárás fluidizált krakkoló katalizáto­rok mikroaktivitási teszttel végzett vizsgálatára (Stan­dard Method for Testing Fluid Cracking Catalysts by Microactivity Test)” és a jele D 3907-80 teszt. Ezt a mikroaktivitási tesztet említi a 4 493 902 számú USA- beli szabadalmi leírás is. A mikroaktivitási tesztet egy olyan laboratóriumi vizsgálókészülékben végzik, amely a szabvány eljárás szerint készült és működik. A mikroaktivitási teszt lényege röviden az, hogy a re­aktorba 4 g részecskemintát töltenek és szabvány gáz­olajat fecskendeznek be 1,33 g mennyiségben 75 má­sodperc alatt a 482 'C-on tartott reaktorba. A részecs­­ke/olaj arány közelítőleg 3 és az óránkénti térsebesség körülbelül 16. A betáplált nyersanyag konverziója és a fáradt részecskéken marad koksz azután szabvány módszerekkel megvizsgálható. A „koksz” kifejezés alatt leírásunkban minden olyan gázzá nem alakult szénhidrogént értünk, amelyek sztríppelés után a katalizátoron és a kevéssé kokszkép­ző szilárd részecskéken jelen vannak. A „kevéssé kokszképző” meghatározás alatt leírá­sunkban olyan a-alumínium-oxid részecskéket értünk, amelyek nem okoznak jelentős további kokszképző­dést; ha a katalizátort ilyen szilárd részecskékkel összekeverve alkalmazzuk, nem képződik több koksz, mint amennyi a katalizátorrészecskék felületén abban az esetben rakódott volna le, ha csak ezek a részecskék lettek volna jelen a reakcióban. Számokban kifejezve, találmányunk szempontjából kevéssé kokszképző szi­lárd a-alumínium- oxid részecskék azok, amelyek fel­ületén ASTM/MAT módszerrel meghatározva 0,2 tö­meg% vagy annál kevesebb kokszlerakódás képződik a katalitikus krakkolás során. Leírásunkban „fáradt” katalizátor alatt a reakciózó­nát elhagyó használt katalizátort, „regenerált” katali­zátor alatt pedig az olyan katalizátort értjük, amelyről a kokszot legnagyobbrészt eltávolítottuk. Ä 2 889 269 számú és a 2 894 902 számú USA-beli szabadalmi leírásokban (mindkettő Nicholson) ismer­tetett módszerek szerint finoman eloszlatott katalizá­tort és inert, fluidizálható, hőátadó szilárd részecskéket keringtetnek egy fluidizációs reaktor-regenerátor rend­szerben, hogy hőt vezessenek el a regenerátorból. Eze­ket a módszereket elsősorban kőolaj fluidizált hidráló krakkolásánál alkalmazzák és nincsenek kapcsolatban erősen kokszképző nyersanyagokkal és azzal a prob­lémával, hogyan lehet a regenerátorhőmérsékletet csökkenteni a reaktoroldali műveletek és a regenerá­toroldali kokszégető kapacitás befolyásolása nélkül. Ezek a leírások a találmányunk szerinti megoldást nem ismertetik, arra kitanítást nem adnak. Nem említik a találmányunk szerinti fluidizálható, kevéssé kokszkép­ző - ASTM/MAT módszerrel 0,2 tömeg%-nál keve­sebb koksz képzése -, 5 m2/g-nál kisebb fajlagos fel­ületű szilárd részecskék alkalmazását fluidizált katali­tikus krakkoló eljárásokban úgy, hogy a regenerálási zóna hőmérséklete csökkenjen, de a regenerátor kokszégető kapacitása vagy a reakciózóna működése ne változzon. A 4 289 605 számú USA-beli szabadalmi leírásban (Bartholic) egy olyan fluidizált katalitikus krakkolási eljárást ismertetnek, amely szerint a betáplált fémtar­talmú szénhidrogén nyersanyagot aktív krakkoló kata­lizátor és inert porózus szilárd részcskék keverékével érintkeztetik. Az előnyösen alkalmazható inert porózus szilárd részecskék pórustérfogatának legalább 50%-a 10 nm vagy annál nagyobb átmérőjű pórusokból te­vődik össze és az anyag fejlagos felülete körülbelül 10-15 m2/g. Az inert porózus szilárd részecskék egy előnyös típusa a kalcinált kaolinagyag. A nagypórusú szilárd inert anyag alkalmazásának elsődleges célja a fémre jellemző nagy molekulák és a nyersanyag Con­­radson-szén tartalmának szelektív megkötése. A leírás nem ismerteti erősen kokszképző nyersanyag alkalma­zása esetén a regenerálási zóna ellenőrzését a reakció­oldali műveletek megzavarása nélkül. Azt sem írják le, hogy ennek a problémának a megoldása a kevéssé kokszképző, 5 m2/g-nál kisebb fajlagos felületű szilárd részecskék alkalmazása, amelyeket a katalizátor mennyiségére számítva meghatározott, a reaktoroldali cél eléréséhez szükséges mennyiségben adagolunk és nem a katalizátor helyett, A 2 116 062A. és 2 116 202A. számú angol szabadal­mi leírásokban (Occelli és munkatársai) egy olyan kata­litikus krakkoló keveréket ismertetnek, amely egy szi­lárd krakkoló katalizátort és egy hígítót tartalmaz; a hí­gító válogatott alumínium-oxidból vagy válogatott alumínium-oxid és egy vagy több hőálló szervetlen ve­­gyületből áll. Az alumíniumtartalmú hígító fajlagos fel­ülete 30-1000 m2/g és pórustérfogata 0,05-2,5 cm3/g. A nagy fajlagos felületű hígítót elsősorban azért alkal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom