202905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet csökkentésére fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában

1 HU 202 905 B 2 mázzák, hogy biztosítsák a katalizátorrendszer jó mű­ködését abban az esetben is, ha katalizátor felületén elég nagy mennyiségű fém van. Ezek a leírások nem foglalkoznak a regenerátorhőmérséklet ellenőrzésével és nem ismertetik kevéssé kokszképző, 5 m2/g-nál ki­sebb fajlagos felületű szilárd részecskék keringtetését a regenerálási zóna hőmérsékletének csökkentésére a re­akciózóna működésének megzavarása nélkül. Egy ismert, hőeltávolításra szolgáló technika állása szerinti módszer a regenerátoron belül hűtőanyaggal töltött hűtőkígyók alkalmazása. A hűtőkígyók érintke­zésben vannak a katalizátorral, amelyről a kokszot el­távolítják. így például a 2 819 951 (Medlin és mun­katársai), a 3 990 992 (McKinney) és a 4 219 442 (Vickers) számú USA-beli szabadalmi leírások fluidi­­zált katalitikus krakkóié eljárásokat ismertetnek kétzó­­nás regenerátorok alkalmazásával, melyek második zónájába hűtőkígyókat szereltek. Ezeket a hűtőkígyó­kat mindig fel kell tölteni hűtőanyaggal a hő elveze­tésére, még a berendezés indításakor is, amikor ez a hőelvezetés egyáltalán nem kívánatos. Ennek oka az, hogy a hűtőkígyók olyan fémből készülnek, hogy ha a regenerátor magas hőmérsékletének (732 ”C-ig) őket viszonylag hidegen tartó hűtőanyag nélkül lennének kitéve, károsodást szenvednének. Ezenfelül a hűtőkí­gyók szükségszerűen csökkentik a reakciózónába visszavezetett regenerált katalizátor hőmérsékletét. Ezért a rekciózóna hőmérsékletének állandó értéken tartására egy járulékos katalizátort is keringtetni kell, amely azután több koksz képződését eredményezi és ezáltal tovább csökkenti az értékes folyékony termé­kek kitermelését. A találmányunk szerinti eljárás egyik foganatosítási módja olyan, regenerálási zónából és reakciózónáiból álló fluidizált katalikus krakkoló egység működtetésére vonatkozik, amelyben erősen kokszképző szénhidrogén nyersanyagot dolgozunk fel; a nyersanyag 50 térfo­­gat%-os desztillációs hőmérséklete 260 °C-nál maga­sabb. Az eljárás értelmében endoterm, kokszképző kon­verziós körülmények között a reakciózónában a betáp­lált nyersanyagot egy fluidizált hevített keverékkel érinkeztetjük, amely regenerált krakkoló katalizátorból és kevéssé kokszképző, nem katalitikus, tűzálló szilárd a-alumínium-oxid részecskékből áll, amely részecskék fajlagos felülete 5 m2/g-nál kisebb, és amelyeket a krakkoló katalizátorra számított 1:100-1:1 tömeg­arányban alkalmazunk, majd a kapott szénhidrogénter­mékeket elválasztjuk a dezaktivált krakkoló katalizá­tortól és a kevéssé kokszképző szilárd részecskéktől, ezután a krakkoló katalizátor és a kevéssé kokszképző szilárd részecskék keverékét a regenerálási zónába ve­zetjük újrahevítésre és a koksz exoterm elégetésével való regenerálásra, majd a krakkoló katalizátor és a ke­véssé kokszképző szilárd részecskék újrahevített és re­generált keverékét a regenerálási zónából a reakciózó­nába vezetjük, ahol a fent leírt betáplált nyersanyaggal érintkeztetjük úgy, hogy a regenerálási zóna hőmérsék­letét alacsonyabb értéken tartjuk, mint amennyi ez a hő­mérséklet azonos, de kevéssé kokszképző szilárd ré­szecskék alkalmazása nélkül végrehajtott eljárás esetén lenne, és ezt a hőmérsékletcsökkentést a regenerálási zóna kokszégető kapacitásának csökkentése vagy a re­akciózóna működésének megzavarása nélkül hajtjuk végre. A találmányunk szerinti eljárás egy másik fogana­tosítási módja szerint erősen kokszképző szénhidrogén nyersanyagot, amelynek 50%-os desztillációs hőmér­séklete 260 °C-nál magasabb, katalitikus krakkolásnak vetünk alá a nyersanyagot exoterm krakkoló körülmé­nyek között keringteti, hevített szilárd krakkoló kata­lizátorrészecskékkel érintkeztetve, a nyersanyagot így alacsony forráspontú szénhidrogénekké alakítjuk a re­akciózónában, miközben a katalizátor lehűl és dezak­­tiváló szénszerű szennyezés rakódik le rajta, majd a szennyezett katalizátor katalitikus krakkoló aktivitását regeneráljuk úgy, hogy regenerálási zónában, exoterm körülmények között leégetjük róla a szénszerű lerakó­dásokat, amelynek során a katalizátor és a regenerálási zóna elfogadhatatlanul vagy nem kívánatos mértékben felmelegszik, és a regenerált katalizátort a regenerálási zónából viszavezetjük a reakciózónába; az eljárást az jellemzi, hogy a regenerálási zónában fellépő maxi­mális hőmérsékletet az abban elégetett koksz meny­­nyiségének csökkentése nélkül mérsékeljük úgy, hogy a katalizátorral összekeverve fluidizálható, kevéssé kokszképző, tűzálló a-alumínium-oxidból álló és 5 m2/g-nál kisebb fejlagos felületű szilárd részecské­ket keringtetünk, amelyeket a krakkoló katalizátor mennyiségére számítva körülbelül 1:100-1:1 tömeg­arányban alkalmazunk, így a regenerálási hőmérsék­letet 6-139 °C-kal csökkentjük a reakciózóna műkö­désének megzavarása nélkül. A fluidizált katalitikus krakkolási eljárást (a továb­biakban jelölése FKKE) kiterjedten használják külön­böző kiindulási anyagok, így vákuumdesztillációval nyert gázolajok és más, viszonylag nagy sűrűségű ola­jok könnyebb és értékesebb termékekké konvertálásá­ra. Az FKKE során a reakciózónában a kiindulási anyag, amely lehet vákuumdesztillációval nyert gáz­olaj vagy más olaj, finoman eloszlatott vagy szemcsés szilárd katalizátorral kerül érintkezésbe, amely gázzal vagy gőzzel összekeverve folyadékként viselkedik. Ez az anyag katalizálni tudja a krakkolási reakciót, és en­nek során felületére koksz rakódik, amely a krakkolási reakció melléktermékeként keletkezik. A koksz hidro­génből, szénből és más összetevőkből, így kénből áll, és befolyásolja az FKKE katalizátorok katalitikus ak­tivitását. A koksz eltávolítására az FKKE katalizáto­rokról úgynevezett regeneráló egységeket vagy rege­nerátorokat alkalmaznak, amelyek általában megtalál­hatók egy FKKE berendezésben. A regenerátorokban a koksszal szennyezett katalizátort oxigéntartalmú gázzal érintkeztetik olyan körülmények között, hogy a koksz oxidálódjon, így jelentős mennyiségű hő sza­badul föl. A hő egy része megszökik a regenerátorból a füstgázzal, amely a regeneráló gáz fölöslegéből és a koksz oxidálásával kapott gázhalmazállapotú termé­kekből áll; a hő másik része a regenerátorból a rege­nerált vagy viszonylag kokszmentes katalizátorral tá­vozik. A légkörinél nagyobb nyomáson működő rege­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom