202901. lajstromszámú szabadalom • Öntapadó fóliaszerkezet és eljárás ennek előállítására

1 HU 202901 B 2 oldószermentes vagy legalábbis oldószerben szegény öntapadó ragasztóanyagra vonatkozik. Ez az anyag 100 °C-on folyékony gyantakeverékből áll, amely hő­mérséklet hatására téihálósodik. A gyanta szobahő­mérsékleten még folyós állapotú, ezért használata az oldószer alkalmazását feleslegessé teszi. A térhálósí­­tást a hordozófóliára való felvitelt követően külön mű­veletben végzik. Ehhez az eljáráscsoporthoz tartozik a DE 24 55 133 B2 publikációban ismertetett megoldás is, ahol az ol­vasztással kialakított sajátos ragasztóanyagot, amelyet nagyon összetett kompozíció alkot, a hordozóra való felvitelt követően nagy dózisú röntgensugárzással tér­­hálósítják. A találmány feladata olyan eljárás létrehozása ön­tapadó fóliaszerkezetekhez, amelynek előállítása egy­szerű, nem igényel költséges elszívó és védő berende­zéseket vagy sajátos, költséges ragasztóanyagot és ahol a ragasztóréteg egyetlen bevonási lépésben kiala­kítható. A találmány feladatát képezi az eljárással készített egy ragasztóréteggel rendelkező öntapadó fóliaszerke­zet létrehozása is. A kitűzött feladat megoldásához a vizes bázisú disz­perziós ragasztót tartalmazó ismert megoldásból indul­tunk ki. Ennél a megoldásnál a hordozó alapra felvitt ragasztórétegből a vizet szárítással, (pl. forró levegő beavatásával vagy alagútkemencében) távolítják el. A szárító hatás természetszerűen kívülről befelé érvénye­sül, ezért a ragasztóréteg külső szabad felületén vé­kony film keltkezik, amely az alsó rétegekből a víz eltávozását gátolja. A vizes bázisú diszperziós ragasz­tóanyagok azonban éppen akkor tapadnak a legjobban, amikor nedvességtartalmuk minimális. Éppen ezért a szárított ragasztórétegnél a hordozóhoz való tapadás kisebb a külső felület tapadásánál, és ezért sajátos anyagú fedőréteget (pl. szilikonpapírból vagy a ra­gasztóanyaghoz rosszul tapadó műanyagból készültet) használnak, ami a költségeket növeli, a felhasználási lehetőségeket pedig csökkenti. A találmány alapvető felismerése szerint a vizes bázisú diszperziós ragasztót úgy kell az alapfóliára felvinni, hogy annak nedves­ségtartalma a keresztmetszet mentén az alapfóliától a fedőfólia irányában növekedjék. Ekkor ugyanis a ta­padás az alapfólia, valamint a ragasztóréteg között nagy lesz, ezzel szemben a külső, nedvesebb felületen értéke jóval alacsonyabb és akár az alapfóliával azo­nos anyagú fedőfóliával is lefedhetővé válik. A találmány tárgya öntapadó fóliaszerkezet, amely­nek alapfóliája, az alapfólia egyik felületére egyenle­tes vastagságban felvitt és ahhoz tapadássá kapcsoló­dó, vizes bázisú diszperizós ragasztót tartalmazó ra­gasztó- rétege és a ragasztórétegnek az alapfóliával ellentétes felületét takaró fedőfóliája van, ahol a fedő­fólia és a ragasztóréteg között az említett tapadásnál kisebb mértékű kötés van, azzal jellemezve, hogy egyetlen, homogén anyagú ragasztórétege van, és en­nek a felületre merőleges irányban az alapfóliától a fedőfólia irányában növekvő nedvességtartalma van. A leválás csökkentése érdekében egy előnyös kivi­teli alaknál a fedőfóliát nyomott mintázattal csökken­tett felületű műanyag fólia, előnyösen polietilén fólia képezi. A találmány szerinti öntapadó fóliaszerkezet egy előnyös kiviteli alakja tekercselt alakban van kiképez­ve, és a fedőfóliát az alapfóliának a ragasztóréteggel átellenes felülete képezi, amely a tekercselés során a ragasztórétegnek a magasabb nedvességtartalmú fel­ületével kapcsolódik. Ilyen tekercsekből például ra­gasztószalag, szigetelőszalag készíthető. A találmánnyal eljárást is létrehoztunk öntapadó fó­liaszerkezet előállítására, amelynek során alapfólia egyik felületére vizes bázisú diszperziós ragasztóból ragasztóréteget viszünk fel, a ragasztóréteget adott mértékben szárítjuk és külső felületét fedőfóliával fed­jük, és a találmány szerint a ragasztóból a nedvesség­­tartalmat hőközléssel anizotióp módon távolítjuk el, amelynél a nedvességtartalom az alapfóliától a fedő­fólia felé haladva növekszik. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál az alapfóliát adott pályára kiterítjük és a pálya mentén mozgatjuk, a ragasztóréteget 40-60 V% nedvességtar­talmú állapotban egyenletes vastagságban az alapfólia szabad felületén eloszlatjuk, majd az alapfóliát 80- 100 °C hőmérsékletre fűtött palástú test, előnyösen henger vagy asztal felülete mentén a száradásnak meg­felelő hosszban és sebességgel mozgatjuk, az így be­vont alapfóliát ezt követően hűtött támasztófelület mentén vezetjük és a ragasztó réteg külső felületét a védőfóliával fedjük. Főleg szigetelőszalag vagy tekercselt ragasztószalag előállításnál, ahol a tekercselésnél az alapfólia színol­dala esik kívülre. Az eljárás egy másik foganatosítási módjánál a ra­gasztóréteget adott vastagságban szilikongumi vagy más, a ragasztóhoz enyhén tapadó anyaggal bevont pa­lásttal rendelkező henger palástjára visszük, a felvitt ragasztóréteget meleg levegő befújásával szárítjuk, a külső felület megszáradása után a hengert adott nyo­móerő mellett a másik oldalán megtámasztott alapfólia mentén végiggördítjük és ezzel a ragasztóréteget az alapfóliára visszük. A közbenső henger használatával a külső szárítás hátrányát előnnyé változtatjuk, mert az alapfóliára a kisebb nedvességtartalmú korábbi kül­ső film kerül, és a kevésbé kiszáradt ragasztó kerül kívülre, aminek további kiszáradását a fedőfólia jelen­léte gátolja. Ennek az eljárásnak egy foganatosítási módjánál az alapfóliát a ragasztóréteg felvitele után hűtőfelület mentén mozgatjuk. A szárítás egy további lehetősége szerint a ragasz­tóréteget adott támasztófelületen kifeszített alapfólia felületén 40-60 t% nedvességtartalom mellett egyen­letes vastagságban szétterítjük, majd a szerkezetet mikrohullámú térben szárítjuk. A mikrohullámú heví­tés elsősorban belülérvényesül, mert a külső (szabad) felületet a levegő és a környezet hűti. Ez a megoldás is képes inhomogén nedvességeloszlás biztosítására. Adott felhasználási területeken a fedőfólia könnyű eltávolíthatósága érdekében a ragasztóréteget nyomott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom