202897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propilénből, egy alfa-olefinből és adott esetben etilénből álló kopolimer és e kopolimerből csomagoló zsugorfólia, valamint laminált fólia előállítására
1 HU 202 897 B 2 ga már nem megfelelő. A fenti határértéknél több a-olefin tartalom növelése azért sem előnyös, mert a gázfázisú polimerizáció folyamán képződő por könnyen összeolvadhat, meggátolva ezátal a stabil polimerizáció kialakulását, vagy a keletkező kopolimer nagyon lágy lesz. A találmány szerinti eljárással előállított kopolimerekben az etilén tartalom legfeljebb 3 mól%, előnyösen 2,5 mól%, vagy ennél kevesebb. Ennél nagyobb etilén tartalomnál a fólia átlátszósága, amint már fent kifejtettük az ataktikus komponens kivérzésének következtében, az idővel romlik. A hideg xilolban oldható rész (CXS) 15-60 tömeg%, előnyösen 17-50 tömeg%. Ennél kisebb CXS értéknél a kopolimer lágysága nem megfelelő és előállításánál a termelékenység is csökken. Ennél nagyobb CXS tartalomnál a polimerizáció folyamán a keletkező por könnyen összeolvadhat, megakadályozva ezáltal a polimerizáció kézbentarthatóságát. További hátrány, hogy az előállított kopolimer nagyon lágy lesz. A találmány szerinti eljárással előállított kopolimerekben a forró n-heptánban oldhatatlan rész (BHIP) legalább 7 tömeg%, előnyösen legalább 10 tömeg%. Ennél kisebb értéknél a fólia tapadási tulajdonsága kedvezőtlen lesz. A gázfázisú polimerizációban előállított kopolimert a fenti határétékek betartása érdekében adott esetben utánkezelhetjük, például mosással. A kopolimert legfeljebb 20 tömeg% mennyiségben gumiszeni szabálytalan etilén-a-olefin kopolimerrel, vagy kismennyiségtl egyéb nagy relatív-molekulatömegű anyaggal kevertetjük. A kopolimer tartalmazhat egyéb adalékanyagokat is, mint például antisztatikumokat, tapadás gátlókat és stabilizátorokat. A kopolimer fóliává alakítását ismert módszerekkel végezhetjük, mint például T-szerszámos öntéssel vagy vízhűtéses fuvással. A fóliát kialakíthatjuk az ismert egytengelyes nyújtási eljárással, mint például kalanderes nyújtással, vagy hengerléssel, vagy az ugyancsak jólismert biaxiális nyújtási eljárással, mint például feszítő biaxiális nyújtással, vagy csöves biaxiális nyújtással. A nyújtásnál alkalmazott hőmérséklet előnyösen szobahőmérséklet és a kopolimer lágyuláspontjának megfelelő hőmérséklet között van. A nyújtási arány előnyösen 2-10. A nyújtásnál a hosszirányú és az erre merőleges irányban a nyújtási arányok kiegyenlítése nem szükséges. A nyújtási arány a fólia felhasználásától függ. A fóliát hőkezelhetjük is. Az ily módon előállított fólia Young’s modulusa a hossz és az erre merőleges irányban 3000- 9000 kg/cm2, még előnyösebben 5000-8000 kg/cm2. Abban az esetben, ha a fólia Young’s modulusa ennél kisebb érték, a fólia veszít géből és így a fólia zsugorodási feszültsége és kötőereje nem megfelelő. Abban az esetben, ha a fólia Young’s modulusa ennél nagyobb érték, lágysága nem megfelelő és a fólia zsugorodás folyamán szakadozik. A találmány szerinti eljárással előállított polipropilén kopolimer zsugorfóliák előnyös tulajdonsága, hogy a zsugorodás folyamán nem szakadnak, jó az átlátszóságuk és fényességük, nem tapadnak és viszonylag jók a kishőmérsékletű zsugorodási jellemzőik, valamint a kishőmérsékletű ellenállásuk. A találmány szerinti eljárással előállított fólia gyakorlati jelentősége nagy. A találmány szerinti eljárásban a laminált fóliák előállítását, vagyis a hegeszthető gyanta felvitelét a kristályos polipropilén egyik vagy mindkét oldalára, ismert eljárások szerint végezhetjük. így például a laminálást végezhetjük úgy, hogy a két réteget egyidejűleg hengerek között vezetjük át, miközben a két réteg közé az adhéziót elősegítő anyagot helyezünk. Ismert módszer az is, hogy az alapréteget a hegeszthetőséget javító anyag oldatával, vagy diszperziójával bevonjuk. Oldószerként használhatunk például toluolt. A laminálást végezhetjük a bevonó gyanta olvadékextrudálásával is, vagy oly módon, hogy az alappolimert és a hegeszthető polimert különkülön extrudáljuk, majd a még képlékeny fóliákat egymásra hengereljük. Az így kapott fóliákat a laminálás után egy vagy két irányban orientálhatjuk. Ilyen nyújtott laminált polipropilén fóliákat a következő ismert módszerekkel állíthatjuk elő: 1) a koextrudálással kapott nyers laminált fóliát biaxiálisan megnyújtjuk, 2) a polipropilénre ráextrudálással kialakított laminált fóliát biaxiálisan megnyújtjuk, 3) a polipropilén alap fóliát még meleg állapotban több henger alkalmazásával egy irányban megnyújtjuk, majd ráextrudáljuk a másik réteget és az így kapott laminált fóliát az ellenkező irányban megnyújtjuk. A találmány szerinti eljárással előállított laminált fóliák előnyös tulajdonságai az alacsony hőmérsékletű hegeszthetőség, jó átlátszóság és karcolási ellenállás, valamint a csekély tapadóképesség. A fóliák gazdaságosan állíthatók elő és a gyakorlatban jól használhatók. A találmány szerinti eljárások és az előállított csomagoló zsugorfóliák és laminált fóliák tulajdonságát a korlátozás igénye nélkül az alábbi példákkal szemléltetjük. A példákban megadott jellemzőket a következő módon határozzuk meg: 1) A kopolimer a-olefin tartalmának meghatározása Az a-olefin tartalmat anyagmérlegből kapjuk meg. Az anyagmérlegből kapott adatokat az 1-butén mennyiségének infravörös spektroszkópos meghatározásával megerősítettük. (Jellemző abszorpciós sáv 770 cm"1.) Propilén-1-butén kopolimerekben C13-NMR módszerrel meghatároztuk az 1-butén mennyiségét és ennek alapján kalibrációs görbét készítettünk. 2) A kopolimer etilén tartalmának meghatározása Az etilén tartalmat anyagmérlegből kapjuk meg. Az anyagmérlegből kapott adatokat az etilén mennyiségének infravörös spektroszkópos meghatározásával megerősítettük. (A használt jellemző abszorpciós sávok 732 cm'1 és 720 cm"1.) A meghatározáshoz a kalibrációs görbét C14 izotóppal jelzett etilén-kopolimer rá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
