202877. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált foszfonsav- és foszforsavamid-származékokat tartalmazó larvicid, akaricid és/vagy aphicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 HU 202 877 B 2 Meglepd módon azt találtuk, hogy az (I) általános képlett! vegyületek állatokon és növényeken élősködő, valamint a talajban élő különféle kártevők elleni küzdelem céljaira igen alkalmasak. így ezeket a vegyületeket például a rovarok, mint például a Lepidoptera, Coleoptera, Homoptera, Heteroptera, Diptera, Thysanoptera, Orthoptera, Anoplura, Siphonaptera, Mallophaga, Thysanura, Isoptera, Psocoptera és Hymenoptera rendbe tartozók, valamint az Acarina rendbe tartozó atkák és kullancsok elleni küzdelemben lehet hasznosítani. így például az (I) általános képlett! vegyületek alkalmasak a dísznövényeket és a haszonnövényeket károsító rovarok leküzdésére, például gyapotkultúrákban (pl. Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen). Az (I) általános képlett! vegyületeknek speciálisan kedvező jó hatásuk van a talajban élő rovarok (mint pl. Aulacophora femoralis, Chortophila brassicae, Diabrotica balteata, Pachnoda savignyi és Scotia ypsilon) ellen. Ezen túlmenően a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a lárva- és nimfastádiumban levő rovarok, különösen a káros rágórovarok lárvái és nimfái ellen igen hatásosak. Az (I) általános képlett! vegyületeket sikerrel alkalmazhatjuk továbbá a növényeket károsító kabócák ellen is, főleg rizskultúráknál. Az (I) általános képlett! vegyületek mindezeken túlmenően hatásosak mind a növényekre káros Akaridák (így pl. a Tetranychidae, a Tarsonemidae, az Eriophydae, a Tyroglyphidae és a Glycyphagidae családjába tartozó takácsatkák/szövőatkák), mind az ektoparazita Akaridák (atkák, kullancsok; példának okáért az Ixodidae, az Argasidae, a Sarcoptidae és a Dermanyssidae családba tartozók) ellen; ez utóbbiak pl. a haszonállatokon élősködnek. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek peszticid hatását másféle inszekticidek és/vagy akaricidek hozzáadásával lényegesen ki lehet terjeszteni, illetve az adott körülményekhez hozzá lehet igazítani. Ilyen hozzátétanyagként különösen például bizonyos szerves foszforvegyületek; nitro-fenolok és származékaik; formamidinek; karbamidszármazékok; piretrinszerű vegyületek; karbamátok; valamint klórozott szénhidrogének alkalmasak. Az (I) általános képletű vegyületeknél a jó peszticid hatás az említett kártevőkre nézve legalább 50-60%-os pusztulási aránynak (mortalitásnak) felel meg. Az (I) általános képletű vegyületeket változatlan formájukban, vagy előnyösen a formálás technikájában szokásosan használt segédanyagokkal együtt alkalmazzuk. Evégett az említett vegyületeket célszerűen például - ismert módon - emulziókoncentrátumokká, közvetlenül kipermetezhető vagy hígítható oldatokká, híg emulziókká, permetezhető porokká, oldható poralakú készítményekké, porozószerekké, granulátumokká vagy például polimer anyagokba beágyazott készítményekké dolgozzuk fel. Az alkalmazás módját, így a permetezést, a köddel való kezelést, a porozást, a szórást, a pásztázási vagy az átitatást, csakúgy mint a készítmény fajtáját, mindig a kívánt célnak és az adott viszonyoknak megfelelően választjuk meg. A készítményeket, vagyis a legalább egyféle (I) általános képletű hatóanyagot és még valamilyen szilárd vagy folyékony hozzátétanyagot tartalmazó szereket, készítményeket vagy anyagösszetételeket ismert módon, vagyis például a hatóanyag(ok)nak a kiegészítő anyagokkal, mint pl. oldószerekkel, szilárd vivőanyagokkal vagy adott esetben felületaktív hatású vegyületekkel (tenzidekkel) történő alapos összekeveréssel és/vagy összeőrlésével állítjuk elő. Oldószerként az alábbiakban felsoroltak jönnek szóba: aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatomot tartalmazó frakciók, így például a xilolokból álló elegyek vagy a helyettesített naftalinok; a ftálsav észterei, így a dibutil-ftalát vagy a dioktil-ftalát; alifás szénhidrogének, mint pl. a ciklohexán vagy a paraffinok; alkoholok, glikolok, valamint ezek éterei és észterei; mint pl. az etanol, az etilénglikol, az etilénglikol-monometil-éter és az etilénglikol-monoetiléter, etil-acetát, propil-mirisztát vagy propil-palmitát; ketonok, így pl. a ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így például az N-metil-2-pirrolidon, a dimetilszulfoxid vagy a dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, így az epoxidált kókuszdióolaj vagy a szójaolaj; végül oldószerként szilikonolajakat vagy vizet is alkalmazhatunk. Szilárd hordozóanyagként, például a porozószerekhez és a diszpergálhatő porokhoz, rendszerint valamilyen természetes kőzetlisztet (őrleményt), így kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgitot használunk és a fizikai tulajdonságok javítása céljából még nagy diszperzitású kovasavat vagy valamilyen szintén nagy diszperzitású és szívóképes polimerizátumot is adhatunk. Szemcsés jellegű, adszorptív granulátumhordozóként a porózus típusúak, mint például a horzsakő, a téglatörmelék, a szepiolit és a bentonit, míg nem adszorptív hordozóanyagként például a kalcit vagy a homok jöhetnek szóba. Ezeken túlmenően még sokféle előre granulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyagot, így különösen dolomitot; illetve aprított növényi maradékokat is használhatunk. Felületaktív vegyületként a formálni kívánt (I) általános képletű hatóanyagtól függően nemionogén, kationaktív és/vagy anionaktív tenzidek jönnek tekintetbe, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A tenzidek körébe a tenzidelegyeket is bele kell érteni. TM Az alkalmas anionos tenzidek úgynevezéü-vízben oldható szappanok és ugyancsak vízben oldható szintetikus felületaktív vegyületek egyaránt lehetnek. Szappanok alatt a magasabb molekulatömegű (10— 22 szénatomot tartalmazó) zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsóit, mint például az olajsav vagy a sztearinsav nátriumsóját vagy káliumsóját értjük, de ide tartoznak még a természetes eredetű zsírsavelegyekből, mint például a kókuszdió- vagy faggyúolajból készített szappanok is, továbbá a zsírsavak metil-taurin-sóit is érdemes megemlíteni. Mégis gyakrabban az úgynevezett szintetikus tenzideket, különösen a zsírszulfonátokat, a zsírszulfátokat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
