202872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dimer indol-alkaloid-keverék, katarantin és vindolin szétválasztására és kinyerésére alkaloid-keverékből

1 HU 202 872 A 2 nol:cc.NH4OH:viz-100:5:5:2,5:2,5 arányú elegye. Minden lemezre katarantin- és vindolin-standard olda­tot viszünk összehasonlítónak. Értékelés UV (54 mm)­­fényben. A 250 ml-es katarantin-frakciót (mely általában 5x 50 ml részfrakcióból áll) csökkentett nyomáson 40 *C hő­mérsékletű vízfürdőn oldószermentesre sűrítjük, így üstmaradékként 4-5 ml ecetsavas olajat kapunk. A 300 ml vindolin-frakciót (mely 7x50 ml részfrak­cióból áll) ugyancsak 4-5 ml-ra való betöményítéssel készítünk elő a további tisztításig, illetve kristályosí­tásig. A katarantinos frakciót 100 ml éterben oldjuk és 20 ml 5%-os borkősavas vizes oldatot adunk hozzá intenzív keverés közben. A heterogén elegyből kiválik a katarantin-tartarát. 4 órai keverés során kris­tályosítjuk, majd szűrjük, kevés vízzel, éterrel mossuk. Termék; 579 mg (80%) katarantin-tartarát, 95%-os tisztaságban. Olvadáspont: 149-150 *C. A fenti módon kapott 579 mg katarantin-tartarátot 10 ml diklór-metánban szuszpendáljuk, majd 5 ml vi­zet és 0,3 ml koncentrált ammónium-hidroxidot adunk hozzá (pH-7-8). A fázisokat szétválasztjuk és a vizes fázist még 5 ml diklór-matánnal extraháljuk. Az egye­sített szerves fázist szárítjuk, szűrjük, bepároljuk. A szárazmaradékot 4 ml etanolban oldjuk és 6%-os kén­savas etanollal Stuphan indikátor-papír mellett 5,4-re állítjuk a pH-t. A kivált kristályokat másnap szűrjük, etanollal mossuk. Termék: 422 mg (a termelés tartarátra számolva: 90%, kiindulási összkivonatra számolva: 73% kataran­­tin-szulfát). Op.: 158-162 'C (98-99% tisztaság). Az így kapott 422 mg katarantin-szulfátot 10 ml diklór-metán:metanol-l:l arányú elegyben oldjuk. Az oldatot 2 ml-re bepároljuk és 1 napig +5 *C-on kris­tályosítjuk, szűrjük, metanollal mossuk. Termék: 400 mg (68% kiindulási összkivonatra) ka­tarantin-1/2 HíSO^ot kapunk. Anyalúg-feldolgozás: A szulfát-leválasztás és az átkristályosítás anyaglúg­ját egyesítjük, majd szárazra párlás után a borkősav-éte­­res anyalúgban oldjuk és a már ismertetett módon a bá­zist felszabadítjuk. A kapott 0,59 g száraz-maradékot 3 ml széntetraklorid-diklóretán 2:1 arányú elegyében old­juk és egy 20 ml-es, alumínium-oxidot tartalmazó osz­lopra visszük. Az eluciót az Rf 0,75-nél elhelyezkedő „felső foltok” eltávolításáig (a kromatográfiás rendszer: MERCK 5554/UV254-szilikagél-lemez, eluens: etila­­cetát-benzol-metanol-cc.NH40H- víz-100:5:5:2,5:2,5) széntetraklorid - diklóretán 2:1 arányú elegyével végez­zük, majd a katarantin leszorítását fenti elegy 2% eta­­nolt tartalmazó oldatával végezzük. Akatarantin-frakci­­ókat bepároljuk és a kapott 150 mg száraz-maradékból a már ismertetett módon szulfátot képezünk. A kapott 125 mg katarantin-szulfátot a már szintén ismertetett módon diklór-metán-metanol elegyből át­kristályosítjuk. Termék: 100 mg katarantin-szulfát, melynek minő­sége megegyező a főtermékkel. Összes termék: 500 mg katarantin-szulfát (amely megfelel 450 mg katarantin-bázisnak). Ez az analizált katarantinnak 86%-át jelenti. 5. lépés: Vindolin izolálása A kromatográfiásan dúsított vindolin ecetsavas sű­rítményét 20 ml benzolban oldjuk, majd 5%-os nátri­­um-hidrogén-karbonát-oldattal a pH-értékét semleges­re állítjuk. A fázisokat szétválasztjuk és az extrakciót még kétszer 5 ml benzollal megismételjük. A benzolos részt 0,2 g aktívszénnel derítjük, 0,5 g vízmentes nát­rium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, majd csökkentett nyomáson szárazmaradékig bepároljuk. Termék: 2,4 g száraz maradék, melyet - 10 ml die­­til-éterben feloldva, az oldatot +5 °C-on 24 órát állni hagyva - átkristályosítunk. A kristályokat kiszűrjük, dietil-éterrel mossuk és megszárítjuk. 700 mg vindolin bázist kapunk, melynek olvadáspontja: 162-163 'C Az anyalúgot szárazra pároljuk. Az 1,6 g száraz ma­radékot 10 ml széntetraklorid - diklóretán -2:1 arányú elegyében oldjuk és egy 20 ml-es szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk. Az anyag felvitele után az oszlopot még 40 ml széntetraklorid- diklóretán eleggyel mossuk, majd az eluciót fenti elegy 2% etanolt tartalma­zó oldatával végezzük. A kapott vindolin-frakciót szá­razra pároljuk. A 600 mg-nyi száraz maradékot 3 ml etil-acetátból átkristályosítjuk, így 450 mg vindolint ka­punk. A kristályokat 10 ml diklór-metánban oldjuk, majd amorf száraz-maradékig pároljuk és 5 ml dietil­­éterből kristályosítjuk. Szűrjük, éterrel mossuk. 300 mg vindolint kapunk, a főanyaggal azonos minőségben. Az összes vindolin-bázis-termelés tehát: 1,0 g (83%). Az egyesített vindolin-bázis olvadáspontja: 162-163 ‘C forgató képessége: [a]f - 26,5* c—1; kloroform); 0,1 n perklórsavval mért hatóanyag-tartalma: 98,2% 2. példa 1. példa 1. lépése szerint 1 kg drog feldolgozása során nyert 6 liter kloroformos kivonatot, melyet víz­mentes nátrium-szulfáton történő kezeléssel vízmente­sítettünk, a 2. lépés szerint 50 ml etanollal kezeljük, majd csökkentett nyomáson 40 *C hőmérsékletű víz­fürdő alkalmazásával kloroformmentesre sűrítjük. A sűrítményhez, (melynek térfogata 18-20 ml) hozzá­adunk annyi etanolt, hogy a térfogata 50 ml legyen (ez kb. 30-32 ml). Ezután az 1. példa 3. lépése szerint a továbbiakban úgy járunk el, hogy 1,5 ml ecetsavat adunk az oldathoz, majd kénsavas etanollal az 1. pél­dában ismertetett módon leválasztjuk a dimer-indol­­alkaloidok szulfát-sóit és a továbbiakban az 1. példa 4. és 5. lépései szerint járunk el. Az egyes izolált al­kaloidok mennyisége és minősége megegyezik az 1. példában ismertetett adatokkal. 3. példa (üzemi léptékű eljárás) Az üzemi gyártásban felhasznált drog átlag-ható­­anyag-tartalma: Vinblasztin: 150 mg/kg Katarantin: 200 mg/kg Vindolin: 250 mg/kg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom