202866. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-(amino-metil)-3-(2,4-difluor-3-klór-fenil)-4-ciano-pirrol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 202 866 B 2 Ha kiindulási vegyületként például 4-ciano-3-(2,4- difluor-3-klór-fenil)-pirrolt, formaldehidet és perhidro­­azepint alkalmazunk, a találmány szerinti eljárást az a) reakcióvázlat szemlélteti. A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyület­ként alkalmazott 3-(2,4-difluor-3-klór-fenil)-4-ciano­­pirrolt a (II) képlet ábrázolja. A (II) képletű 3-(2,4-difluor-3-klór-fenil)-4-ciano­­pirrol még nem ismert. A vegyület tárgyát képezi egy német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat­nak (37 37 983) és az ott leírt eljárással állítható elő például úgy, hogy az (V) képletű 2,4-difluor-3-klór­­anilint ismert módon nátrium-nitrittel diazoltáljuk só­sav jelenlétében, majd a kapott diazónium-sót akrilnit­­rillel reagáltatjuk réz(II)-só katalizátor jelenlétében, és az így kapott (VI) képletű 2-klór-3-(2,4-difluor-3-klór­­fenil)-propionitrilt bázissal, így például diazabiciklo­­undecénnel (DBU) ismert módon dehidrohalogénez­­zük, s az így kapott (VII) képletű fahéjsav-nitrilt a (VIII) képletű p-toluolszulfonil-metil-izocianiddal rea­gáltatjuk bázis, így például nátrium-hidrid és adott esetben hígítószer, így például tetrahidrofiirán jelenlé­tében, -20 *C és +50 'C közötti hőmérsékleten (lásd az előállítási példákat is). Az (V) képletű 2,4-difluor-3-klór-anilin ismert [pél­dául J. Amer. Chem. Soc. 81, 94-101 (1959)]. A (VIB) képletű p-toluolszulfonil-metil-izocianid szintén ismert (például Synthesis 1985, 400-402; Tet­rahedron Lett 1972, 2367-2368). A találmány szerinti eljárásban szintén kiindulási vegyületként alkalmazott aminokat a (ül) általános képlet ábrázolja. A (ül) általános képletben R előnyö­sen azokat a szubsztituenseket jelenti, amelyeket az (I) általános képletnél előnyösként adtunk meg. A (IB) általános képletű aminok általánosan ismert szerves kémiai vegyületek, és ismert eljárásokkal ana­lóg módon állíthatjuk elő (10 31 916 számú nagy-bri­­tanniai szabadalmi leírás; Org. Magnet. Res. 7, 488- 495 (1975); Kogyo Kagaku Zasshi 63, 1593-1597 (1960), valamint CA 60: 10 542 f). A találmány szerinti eljárásban hígítószeiként inert, szerves oldószereket vagy vizes rendszereket alkalma­zunk. Előnyösen protikus oldószereket, például alko­holokat, így metanolt, etanolt vagy propanolt, vagy karbonsavakat, így hangyasavat, ecetsavat vagy propi­­onsavat vagy ezek vizes elegyét használjuk. A talál­mány szerinti eljárást aprotikus oldószerben is lefoly­tathatjuk. Ilyenek különösen az alifás vagy aromás, adott esetben halogénezett szénhidrogének, így például a benzin, a benzol, a toluol, a xilol, a klór-benzol, a petroléter, a hexán, a ciklohexán, a diklór-metán, a kloroform, a szén-tetraklorid, az éterek, így a dietil­­éter, a dioxán, a tetrahidrofurán, az etilénglikol-dime­­til- vagy -dietil-éter, a ketonok, így az aceton és a bu­­tanon, a nihilek, így az acetonitril vagy propionitril, az amidok, így a dimetil-formamid, a dimetil-aceta­­mid, az N-metil-formanilid, az N-metil-pirrolidon és a hexametil-foszforsav-triamid, az észterek, így az etil­­acetát, a szulfoxidok, így a dimetil-szulfoxid. A találmány szerinti eljárást adott esetben megfelelő reakciót elősegítő anyag jelenlétében folytatjuk le. Ilyenek a katalitikustól ekvimoláris mennyiségig ter­jedő szerves vagy szervetlen savak, vagy megfelelő mennyiségű bázisok. A savas reakciót elősegítő anyagok különösen szer­vetlen ásványi savak, így foszforsav, kénsav, salétrom­sav, hidrogén-klorid vagy hidrogén-bromid, vagy szer­ves savak, így hangyasav, ecetsav, propionsav, metán­­szulfonsav, benzolszulfonsav vagy toluolszulfonsav. A bázisos reakciót elősegítő anyagok a szokásos szervetlen vagy szerves bázisok. Ilyenek például az al­­kálifém-hidroxidok, így a nátrium-hidroxid és a káli­­um-hidroxid, az alkálifém-karbonátok, így a nátrium­karbonát, kálium-karbonát vagy nátrium-hidrogén­­karbonát, valamint a tercier aminok, így a trietil-amin, az N,N-dimetil-anilin, a piridin, az N,N-dimetil-amino­­piridin, a diazabiciklo-oktán (DABCO), a diazabiciklo­­nonén (DBN) vagy a diazabiciklo-undecén (DBU). Alkalmazhatjuk a reakciópartnerként használt (III) általnos képletű amint is megfelelő feleslegben reak­ciót elősegítő anyagként. A találmány szerinti eljárásban a reakció-hőmérsék­let széles határok között változhat. Általában 0 °C és 120 °C, előnyösen 20 °C és 90 °C közötti hőmérsék­leten dolgozunk. A találmány szerinti eljárásban 1 mól (II) képletű 3-(2,4-difluor-3-klór-fenil)-4-ciano-pirrolra számítva általában 1,0-2,0 mól, előnyösen 1,0-1,5 mól (ül) ál­talános képletű amint, és 1,0-2,0 mól, előnyösen 1,0- 1,5 mól formaldehidet használunk. A formaldehidet vagy vizes oldatként, paraformaldehidként, vagy 1,3,5-trioxánként alkalmazzuk. Előnyösen vizes olda­tot használunk. A reakció lefolytatását, a reakcióelegy feldolgozását és az (I) általános képletű végtermék feldolgozását is­mert módon végezzük (133 247 számú európai sza­badimi leírás). A fungicid készítményeket a növényvédelemben a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomyce­­tes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, De­­uteromycetes ellen alkalmazhatjuk. Példaként, de nem korlátozó értelemben megemlít­jük a következő, gombás fertőzéseket okozó kóroko­zókat: Pythium-fajok, így például Pythium ultimum; Phytophthora-fajok, így például Phytophthora infes­­tans; Pseudoperonospora-fajok, így például Pseudopero­­nospora humuli vagy Pseudoperonospora cubensis; Plasmopara-fajok, így például Plasmopara viticola; Peronospora-fajok, így például Peronospora pisi vagy P. brassicae; Erysiphe-fajok, így például Erysiphe graminis; Sphaerotheca-fajok, így például Sphaerotheca fúli­­ginea; Podosphaera-fajok, így például Podosphaera leucot­­richa; Venturia-fajok, így például Vebturia inaequalis; Pyrenophora-fajok, így például Pyrenophora teres vagy P. graminea; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom