202866. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-(amino-metil)-3-(2,4-difluor-3-klór-fenil)-4-ciano-pirrol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 202 866 B 2 (Konidium forma: Drechslera, Syn: Helminthospo­­rium); Cochliobolus-fajok, így például Cochliobolus sati­vus; (Konidium forma: Drechslera, Syn: Helminthospo­rium); Uromyces-fajok, így például Uromyces appendicu­­latus; Puccinia-fajok, így például Puccinia recondita; Tilletia-fajok, így például Tilletia caries; Ustilago-fajok, így például Ustilago nuda vagy Ustilago avenae; Pellicularia-fajok, így például Pellicularia sasakii; Pyricularia-fajok, így például Pyricularia oryzae; Fusarium-fajok, így például Fusarium culmorum; Botrytis-fajok, így például Botrytis cinerea; Septoria-fajok, így például Septoria nodorum; Leptosphaeria-fajok, így például Leptosphaeria no­dorum; Cercospora-fajok, így például Cercospora canes­­cens; Altemaria-fajok, így például Altemaria brassicae; Pseudocercosporella-fajok, így például Pseudocer­­cosporella heipotrichoides; Sclerotinia-fajok, így például Sclerotinia sclerotio­rum. A növények a hatóanyagokat jól elviselik a növényi fertőzések leküzdéséhez szükséges koncentrációban, és így kezelhetők a készítménnyel a földfeletti növényi részek, a növény, a vetőmag és a talaj is. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­gok különösen jól alkalmazhatók a rizs fertőzéseinek a leküzdésére, így például a rizsfoltosodás (Pyricularia oryzae) ellen, vagy pedig a gyümölcsök és zöldségek fertőzéseivel szemben, így például a szürkefoltosodás (Botrytis cinerea) ellen. A vegyületek jó in vitro hatá­súak is. A hatóanyagokat fizikai és/vagy kémiai tulajdonsá­gaiktól függően a szokásos készítményekké formálhat­juk. Ilyenek az oldatok, az emulziók, a szuszpenziók, a porok, a habok, a paszták, a granulátumok, az aero­szolok, valamint polimer anyagokba és vetőmagoknál alkalmazott anyagokba ágyazott kapszulázott készít­mények, továbbá az ULV hideg és meleg ködkészít­mények. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat kötőanyagokkal, azaz fo­lyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze adott esetben felületaktív anyagok, azaz emul­­geálószerek és/vagy diszpergáló szerek és/vagy hab­képzőszerek egyidejű alkalmazásával. Ha kötőanyagként vizet használunk, segédoldószer­ként például szerves oldószereket alkalmazunk. A folyékony oldószerek a következők lehetnek: aro­más szénhidrogének - így xilol, toluol, vagy alkil-naf­­talinok -, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének - így klór-benzol, klór-etilén, metilén-klorid, alifás szénhidrogének így ciklohexán vagy paraffinok, pél­dául ásványi olaj frakciók, ásványi vagy növényi ola­jok -, alkoholok - így butanol vagy glikol-, valamint ezek éterei és észterei, ketonok - így aceton, metil­­etil-keton, metil-izobutil-keton, vagy ciklohexanon -, erősen poláros oldószerek - így dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid -, valamint víz. A cseppfolyós gáz hígítószerek vagy hordozóanya­gok olyan folyadékok, amelyek normál nyomáson és hőmérsékleten gázhalmazállapotúak, így például az aeroszol-hajtógázok, például a halogénezett szénhid­rogének, valamint a bután, a propán, a nitrogén és a szén-dioxid. A szilárd hordozóanyagok például a következők le­hetnek: ammóniumsók, természetes kőzetlisztek - így kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, mont­­morillonit vagy diatomaföld -, szintetikus lisztfinom­­ságúra őrölt anyagok - így nagy diszperzitásfokú ko­vasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumoknál alkalmazott szilárd hordozóanyagok lehetnek a követ­kezők: őrölt és osztályozott természetes anyagokból készült lisztek - így kalcit, márvány, horzsakő, szepi­­olit, dolomit -, valamint szervetlen és szerves lisztfi­­nomságúra őrölt anyagokból készített szintetikus gra­nulátumok, valamint szerves anyagokból - így kuko­ricaszárból, kókuszdióhéjból vagy dohányszárból - készített granulátumok. Az emulgeálószerek és/vagy habképző szerek a kö­vetkezők lehetnek: nemionos és anionos emulgeátorok - így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)­­zsíralkohol-éterek, például alkil-aril-poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, va­lamint fehérje hidrolizátumok. A diszpergálószer például lignin-szulfit-szennylúg és metil- cellulóz lehet. A készítmények tartalmazhatnak tapadást fokozó szert is, így például karboxi-metil-cellulózt, termé­szetes vagy szintetikus poralakú, szemcsés vagy látex­­formájú polimereket, péládul gumiarábikumot, poli(vi­­nil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot, valamint termé­szetes foszfolipideket. További adalékanyagok lehetnek az ásványi vagy növényi olajok. Ugyancsak alkalmazhatunk színezékeket, így szer­vetlen pigmenteket - péládul vas-oxidot, titán-oxidot vas-cián-kéket - és szerves színezékeket - így aliza­­rint, azo- vagy fém-ftalocianin-színezékeket - és nyo­mokban jelenlévő tápanyagokat - így vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyö­sen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­gokat a készítményekben kombinálhatjuk más ismert hatóanyagokkal is, például fungicid, inszekticid, aka­­ricid, herbicid hatóanyagokkal, valamint trágyákkal és növekedést szabályozó anyagokkal. A hatóanyagokat alkalmazhatjuk készítményeikként, vagy az ezekből hígítással készített felhasználásra kész formákként. Ilyenek a felhasználásra kész oldatok, szuszpenziók, szórható porok, oldható porok, paszták, porozószerek és granulátumok. A készítményeket is­mert módon, például öntéssel, szórással, permetezéssel, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom