202864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzofurán-2-il-imidazol-származékok és sóik, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 864 B 2 A találmány tárgya eljárás új, széles gombaellenes ha­tásspektrumú (I) általános képletű benzofurán-2-il-imi­­dazol-származékok és gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóik előállítására, ahol R és Rí azonos vagy különböző lehet és jelntésük hid­rogénatom, halogén-, előnyösen klór- vagy brómatom, előnyösen 1-4 szénatomos alkil­­csoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport vagy nitrocsoport; R2 jelentése hidrogénatom vagy egy vagy két ha­logénatom, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, előnyösen 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenil­­vagy fenil-(2-4 szénatomos-alkilénj-csoport vagy nitrocsoport; és R3 jelentése hidrogénatom, előnyösen azonban 1-3 szénatomos alkilcsoport. Gyógyszerészetileg elfogadható sókként különösen az alacsony toxicitású és a gyógyszerészeti gyakorlat­ban szokásosan használt sók jönnek tekintetbe, például a sósavval, foszforsavval, mono- vagy dikarbonsavak­­kal, például esetsavval, propionsavval, maleinsavval, borostyánkősavai, fumársavval, borkősavval, citrom­savval, szalicilsavval vagy tejsavval képezett sók. Az (I) általános képletű vegyületeket a (II) általános képletű vegyületekből - ahol R, Ri, R2 és R3 jelentése a fenti - közvetlenül ál­lítjuk elő (1) képletű tionil-biszimidazolal, vagy (2) képletű 1,1-karbonil-diimidazollal való reagáltatás út­ján, vagy pedig a (III) általános képletű halogénszár­mazékból - ahol R, Ri, R2 és R3 jelentése a fenti és Hal halogénatomot jelent - állítjuk őket elő, szabad vagy sóformájú imidazollal való reagáltatás útján. Az (1) képletű vegyület a tionil-bisz-imidazol, elő­állítását leírja L.F. Fieser, M. Fiesen „Reagents for Or­ganic Synthesis”, 1967. 1. kötet 1163. oldal, John Wi­ley kiadó. A (2) képletű vegyület az l,l’-karbonil-di-imidazol, kereskedelmi forgalomból beszerezhető termék, leírja pl. az Aldrich 90-91. katalógus 263. oldala. A (II) általános képletű vegyületekre példaképpen megemlíthetők a következők: (benzofurán-2-il)-(p-klór-fenil)-metanol, (5,7-diklór-benzofurán-2-il)-(p-klór-fenil)-metanol, (benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (5-nitro-benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (benzofurán-2-il)-(p-metil-fenil)-metanol, (benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metanol, (5-klór-benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (benzofurán-2-il)-(p-fluor-fenil)-metanol, (benzofurán-2-il)-(p-bifenilil)-metanol, (benzofurán-2-il)-(o-metil-fenil)-metanol, (5,7-diklór-benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (5-bróm-benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (benzofurán-2-il)-(stilbén-4-il)-metanol, (benzofurán-2-il)-(o-metoxi-fenil)-metanol, (5-klór-benzofurán-2-il)-(p-nitro-fenil)-metanol, (5-bróm-benzofurán-2-il)-(p-klór-fenil)-metanol, (5-bróm-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metanol, (3-metil-benzofurán-2-il)-fenil-metanol, (7-metoxi-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metanol, (5-metil-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metanol. Ha ezeket a kiindulási vegyületeket tionil-biszimi­­dazollal vagy karbonil-diimidazollal reagáltatjuk, az (I) általános képletű megfelelő imidazolszármazékok­­hoz jutunk. A reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy 1 mól kiindulási vegyülethez 2 mól tionil-biszi­­midazolt vagy karbonil-diimidazolt adunk szerves ol­dószerben, mint acetonban, acetonitrilben, dioxánban, kloroformban, általában bázis, mint alkálifém-karbo­nát, tercier alkil-amin vagy piridin jelenlétében. A kapott nyersterméket tisztítás céljából kris­tályosítjuk, vagy megfelelő savval sóvá alakítjuk át, amelyből a szabad bázist lúgos kezeléssel nyerjük vissza. A találmány eljárása szerint a (II) általános képletű kiindulási anyag is átalakítható megfelelő (I) általnos képletű imidazolszármazékká, halogénező szerekkel való kezelés útján; ekkor a hidroxilcsoportot halogén­atommal helyettesítjük, majd a kapott halogén-közti­­terméket szabad vagy sóformájú imidazollal reagáltat­juk. A (III) általános képletű halogénszármazékokra pél­daként szolgálnak a következő vegyületek: (benzofurán-2-il)-(p-klór-fenil)-metil-bromid, (5,7-diklór-benzofurán-2-il)-(p-klór-fenil)-metil­­-klorid, (benzofurán-2-il)-fenil-metil-klorid, (5-nitro-benzofurán-2-il)-fenil-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(p-metil-fenil)-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metil-klorid, (5-klór-benzofurán-2-il)-fenil-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(p-fluor-fenil)-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(p-bifenilil)-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(o-metil-fenil)-metil-bromid, (5,7-diklór-benzofurán-2-il)-fenil-metil-klorid, (5-bróm-benzofurán-2-il)-fenil-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(stilbén-4-il)-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(o-metoxi-fenil)-metil-klorid, (5-klór-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metil-klorid, (benzofurán-2-il)-(p-nitro-fenil)-metil-klorid, (5-bróm-benzofurán-2-il)-p-klór-fenil)-metil-klorid, (5-bróm-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metil­-klorid, (5-metil-benzofurán-2-il)-(o-klór-fenil)-metil­-klorid, E reakciót általában poláros oldószerekben, például nihilekben, dimetil-szulfoxidban, acetonban, vagy éte­rekben, mint dietil-éterben vagy dioxánban, klórozott szénhidrogénekben, mint kloroformban vagy metilén­­kloridban hajtjuk végre. A kapott terméket szokásosan az oldószer lepárlása útján izoláljuk, és a nyerstermé­ket a fentiek szerint tisztítjuk. A (II) általános képletű kiindulási anyagok ismer­tek, vagy (IV) általános képletű ketonokból - ahol R, Ri, R2 és R3 jelentése a fenti - klasszikus re­dukciós eljárásokkal állíthatók elő, mint például nát­­rium-bór-hidriddel vagy izopropil-alumíniummal való kezelés útján. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom