202858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-benzo-[4,5]ciklohepta[1,2-b]tiofén-származékok előállítására

5 HU 202 858 B 6 5. példa (a 2. példában leírt eljárást követjük) [2-Bróm-10-metoxi-[4,5]ciklohepta[l,2-b]tiofen-4- -ilidén]ecetsav-etil-észter előállítása Ha az elkülönített izomereket Merck DC lemezen - 0,25 mm vastagságú szilikagél 60 rétegen - futtat­juk, és a kifejlesztéshez diklór-metánt alkalmazunk, ak­kor a Z-izomer Rf értéke 0,45, az E-izomeré 0,43. 6. példa (a 3. példában leüt eljárást követjük) [2 Bróm-10-metoxi-4H-benzo[4,5]ciklohepta[l,2-b]ti ofen-4-ilidén]ecetsav előállítása AZ-izomer olvadáspontja 182-191 *C (bomlás köz­ből). A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek, valamint azok fiziológiai körülmények között hidrolí­zisre hajlamos és gyógyászati szempontból elfogadható észterei és sói (e vegyületeket rövidebben a következők­ben „találmány szerinti hatóanyagokénak nevezzük) farmakológiai szempontból hatásosak, s így gyógyszer­ként való alkalmazásuk indokolt. Közelebbről a találmány szerinti hatóanyagok gyul­ladáscsökkentő hatásúak, s ez az alábbi vizsgálati mód­szerekkel igazolható: A) Az adjutáns artriüsz elleni hatás vizsgálata pat­kányon E vizsgálatot Pearson és Wood módszerével végez­zük [Arthr. Rheum, 2, 440 (1959)]. A találmány szerinti hatóanyagok e vizsgálat során kifejlődött artritisszel szemben napi 5-30 mg/kg adagban hatásosak, b) Az E. coli által előidézett láz csökkentésének vizsgá­lata patkányon E vizsgálatot 130-180 g testtömegű hím Sprague- Dawley patkányokon végezzük. Vizsgálat előtt az álla­tokat éjszakán át éheztetjük, majd reggel végbélben teletermométer segítségével méljük a hőmérsékletüket. Ezután az állattárba szubkután úton 1 ml/150 testtömeg­­-g mennyiségben hevítéssel elölt E. coli baktériumok fiziológiás konyhasóoldattal készült szuszpenzióját (ÓD«» = 1,555) fecskendezzük be, majd 2 óra múlva testhőmérsékletüket ismét mérjük, és ezt tekintjük alap­­hőmérsékletnek. A befecskendezés után 6 órával a kí­sérleti állatoknak orális úton adagoljuk a vizsgálandó anyagot 0,5%-os tragakant-oldatban szuszpendálva; a kontrollállatoknak csak tragakant-oldatot adagolunk. Ezt követően két óra múlva az állatok hőmérsékletét ismét mérjük. Kiszámítjuk minden egyes patkány hőmérséklet­­emelkedését, és ezt a kontrollcsoport átlagos hőmérsék­let-emelkedésének százalékában fejezzük ki (a kontroll­csoport átlagos hőmérséklete 1,5-2,0 "C-kal magasabb a normálisnál). Az ED» érték az a dózis, amelynek alkalmazásakor a rektális hőmérséklet emelkedése a kontrollcsoportban megfigyelt hőmérsékletemelkedés 50%-a, ezt regressziós analízissel értékeljük. E vizsgálat során a találmány szerinti hatóanyagok 15-60 mg/kg adagban hatásosak. Q Az artritisz-okozta fájdalom csillapításának vizsgá­lata patkányon E vizsgálatot 110-120 g tömegű hím OFA-patkányo­­kon végezzük. Az állatokat 0,1 ml paraffinolajos Myco­bacterium smegmatis szuszpenzióval kezeljük (0,6 mg Mycobact/0,1 ml olaj), amelyet az állatok farok tövébe fecskendezünk. A kezelés után 12 nappal az állatok hátsó talpain kifejezett ödéma figyelhető meg. A vizs­gálandó anyag beadása előtt 30 perccel ellenőrző mérést végzünk úgy, hogy az állatok hátsó jobb vagy bal láb­­ízületét befelé hajlítjuk mindaddig, amíg az állat viny­­nyogni nem kezd (e vizsgálathoz Statham-méiőfejet használunk). Azokat az állatokat, amelyek nem adnak hangot, a vizsgálatból kizárjuk. A vizsgálandó vegyüle­­tet orálisan adagoljuk, és a lábizület hajlítását a követ­kező 1„ 3. és 5. órában megismételjük. Minden egyes patkány esetében feljegyezzük azt a hajlítási értéket, amelynek alkalmazásánál az állat hangot ad, minden egyes patkány esetében és minden egyes időpont eseté­ben három egymást követő mérés átlagértékét vesszük alapul. Védettnek tekintjük azokat az állatokat, amelyek esetében a hangjelzés küszöbértéke a kontrollállatok esetében mért érték kétszerese. A minden egyes idő­pontban Probit-módszerrel kiszámított EDM érték a vizsgálandó anyagnak az a dózisa, amelynek adagolása a kísérleti állatok 50%-át megvédi. E vizsgálat során a találmány szerinti hatóanyagok 3,2-100 mg/kg adagban hatásosak. Gyulladáscsökkentő hatásuk alapján indokolt a talál­mány szerinti hatóanyagtár alkalmazása gyulladás keze­lésére, például ízületi gyulladás (artritisz), valamint re­umás megbetegedések - így az idült, súlyosbodó, sok­ízületi gyulladás (poliartritisz) - és más, idült gyulladá­sos állapotok kezelésére, amelyek esetében az artritisz kezelése indokolt Lázcsökkentő hatásuk alapján indokolt a találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása láz megszüntetésére vagy láz csökkentésére, például fertőző betegségek kö­vetkeztében fellépő láz csökkentésére vagy olyan kóros állapotok esetében, ahol kiegészítésként lázcsökkentő terápia alkalmazása indokolt. Fájdalomcsillapító hatásuk alapján indokolt a talál­mány szerinti hatóanyagok alkalmazása fájdalomcsök­kentő szerekként, különösen a gyulladásos megbetege­dések következtében fellépő fájdalom enyhítésére. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos úton, különösen enterálisan, főként orálisan - például tablet­ták vagy kapszulák alakjában - adagolhatjuk; alkalmaz­hatók azonban parenterálisan, például befecskendezhe­tő oldatok vagy szuszpenziók alakjában is. A fenti terápiás célokra a kívánt adat természetesen az adagolás módjától, a kezelendő betegségtől (kóros állapottól), a kívánt terápiás eljárástól és az adott talál­mány szerinti hatóanyagtól függően változó; általában azonban a javasolt orális napi adag gyulladáscsökkentés és fájdalomcsillapítás céljára körülbelül 350 mg-tól kö­rülbelül 1,0 g-ig, lázcsökkentés céljára körülbelül 0,4 g­­tól körülbelül 2,0 g-ig terjed. Ezt az adagot célszerűen vagy egyszerre, vagy napi 2-4 adagra elosztva, vagy késleltetett felszabadulást biztosító formában adagol­juk. Az orális adagolás céljára alkalmas adagolási forma ennek megfelelően célszerűen 80 mg-tól 1,0 g-ig terjedő mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, ha gyulladáscsök­kentés vagy fájdalomcsillapítás céljára szánjuk; és kö­rülbelül 100 mg-tól körülbelül 2,0 g hatóanyagot tartal­maz, ha iázcsökkentés céljára szánjuk. Az adagolási for­mák a találmány szerinti hatóanyagot gyógyászati szem­pontból elfogadható, szilárd vagy folyékony hígító­vagy vivőanyaggal összekeverve tartalmazzák. Különös nyomatékkai hangsúlyozzuk a fenti terápiás alkalmazásokkal kapcsolatban, hogy a találmány szerin­ti hatóanyagok meglepő módon lényegesen kevesebb mellékhatást - különösen lényegesen csekélyebb fc­­kélykeltő hatást - mutatnak, mint más ismert nem-sztc-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom