202843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-helyzetben heterociklusos csoporttal szubsztituált tolunitrilek és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 202 843 B 6 szerészetileg elfogadható sóik, amelyekben R | és R j jelentése hidrogénatom, R \ jelentése 3- vagy 4-piridil­­csoport, p-ciano-fenil-csoport vagy p-ciano-benzil-cso­­port. Az (I) vagy (II)—(IV) általános képletű vegyületeket a találmány szerinti eljárással az alábbiak szerint állítjuk elő: a) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol az általános képletben W jelentése adott esetben 1-4 szénatomos alkilcso­­porttal szubsztituált 1 -imidazolil-csoport vagy 1- -triazolil-csoport, egy (VII) általános képletű vegyületet, ahol az általános képletben W’ jelentése adott esetben 1-4 szénatomos alkilcso­­porttal szubsztituált 1-imidazolil-csoport vagy 1- -triazolil-csoport, vagy ezek N-védett származéka, reagáltatunk egy (VIII) általános képletű vegyülettel, ahol R, Ro és R2 jelentése a fenti, és X halogénatom, vagy b) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyekben W jelentése 3-piridil-csoport, egy (IX) általános képletű vegyületet, ahol az általános képletben W’ jelentése 3-piridil-csoport, X jelentése halogénatom, és R és Ro jelentése a fent megadott, és Rí jelentése a fent, az (I) általános képletű vegyületie megadott, dehalogénezünk, vagy c) egy (XI) általános képletű vegyületet, ahol R, Ro és W jelentése a fent megadott, kondenzáltatunk az R2 csoport reaktív származékával, vagy R! és R2 reaktív bifunkcionális származékával, ha Rí és R2 együttesen adott esetben kondenzált benzolgyű­rűt tartalmazó 4-6 szénatomos, egyenes láncú alkilén­­csoport, vagy d) a (XII) általános képletű vegyület R5 csoportját, ahol W, R, R„, Rj és R2 jelentése a fent megadott, és Rs karbamoil-, N-(l-4 szénatomos alkil)-karbamoil-, aminocsoport vagy halogénatom, cianocsoporttá alakítjuk, és/vagy- olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 hidroxi-fenil-csoport, egy olyan (I) általános képletű vegyületet, ahol R2 1-4 szénatomos alkoxi-fenil-csoport, éterhasító szerrel reagáltatunk, és/vagy- olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 fenilcsoport, egy olyan (I) általános képletű vegyületet, ahol R2 halogén-fenil-csoport, redukálunk, és/vagy- olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol Rí és R2 együttesen di(hidroxi-fenil)-(l-4 szénato­­mos)-alkilidén-csoportot alkot, egy olyan (I) általános képletű vegyületet, ahol Rí és R2 együttesen di[(l—4 szénatomos alkoxi)-fe­­nil]-(l—4 szénatomos)-alkilidén-csoportot alkot, éter-hasító szerrel reagáltatunk, és/vagy egy szabad vegyület sójává alakítunk, és/vagy egy sót szabad vegyületté vagy másik sóvá alakítunk, és/vagy egy racemátot optikai izomerekké rezolválunk. A kiindulási anyagokban, amelyeket a találmány sze­rinti eljárással a fenti leírt módon a kívánt termékké alakítunk, jelenlévő funkciós csoportokat, mint például karboxiicsoportot, aminocsoportot (gyűrűben NH cso­portként) és hidroxil-csoportokat kívánt esetben megfe­lelő, a szerves kémiai gyakorlatban általánosan alkalma­zott védőcsoporttal látjuk el. Védett karboxilcsoportok, aminocsoportok és hidroxilcsoportok azok a csoportok, amelyeket enyhe reakciókörülmények között szabad karboxilcsoporttá, aminocsoporttá és hidroxilcsoporttá alakíthatunk anélkül, hogy a molekula vázát károsíta­nánk vagy bármilyen káros mellékreakció történne. A védőcsoportok bevezetésének célja a funkciós cso­portok nem kívánt reakcióktól való megvédése a kívánt találmány szerinti reakciók végrehajtásának körülmé­nyei között. A funkciós védőcsoport alkalmazásának szükségessége egy adott reakció körülményei között a szakirodalomban jártas szakember előtt ismert és függ a védendő funkciós csoporttól (karboxilcsoport, amino­csoport stb), a molekula szerkezetétől és stabilitásától, amelyben a funkciós csoport található, valamiint a reak­ció körülményeitől. Ismert ilyen feltételeket kielégítő funkciós csoport védőcsoportok leírása és bevezetésük aljárása található például J. F. W. McOmie „Protective Groups in Organic Chemistry”, Plenum Press, London, New York, 1973. c. könyvében; T. W. Greene, „Protec­tive Groups in Organic Synthesis”, Wiley, New York, 1984. c. könyvében. A fenti eljárásokban leírt reaktív R! és R2 származé­kok olyan alkilcsoportok lehetnek, amelyek hasadó­csoporttal, előnyösen kis szénatomszámú alkil- vagy aril-szulfiloxi-csoporűal, például meziloxicsoporttal, toluol-szulfoniloxi-csoporttal vagy halogénatommal, például fluoratommal, klóratommal, brómatommal vagy jóda tómmal szubsztituáltak. Az a) eljárás szerinti kondenzációs reakciót a szak­­irodalomban ismert, szokásos N-alkilezési eljárásoknak megfelelően hajtjuk végre; vagy önmagában vagy bázis, mint például trietilamin vagy piridin jelenlétében végez­zük inert oldószerben, mint például diklórmetánban. A reakciót szobahőmérsékleten vagy az alkalmazott ol­dószer forráspontja körüli hőmérsékleten végezzük. A (VII) általános képletű vegyület N-védett szárma­zékát különösen abban az esetben alkalmazzuk, amikor olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben W jelentése 1 -imidazolil-csoport, vagy kis szénatomszámú alkilcsoporttal szubsztituált imidazolil­­-csoport. Védett imidazolilvegyület alkalmazása eseté­ben az alkilezés a második nem védett nitrogénatomon történik. Először egy kvatemer ammónium vegyület képződik, amelyről előnyösen szimultán, a termék izo­lálása előtt in situ a védőcsoportot eltávolítjuk. A (VB) általános képletű imidazol vagy triazol kiindulási anya­gokat a szakirodalomban ismert módszerek szerint állít­juk elő. A (VIII) általános képletű karbinol vegyület reaktív észterszármazékait képviselő nitril-szubsztituált kiindu­lási anyagok ugyancsak a szakirodalomban ismert ve­gyületek vagy szakirodalomban leírt, például az alább felsorolt példákban ismertetett eljárások szerint előállít­ható anyagok. Például a halogénatommal szubsztituált kiindulási anyagok az alább bemutatott reakciósor szc-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom