202829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzamidszármazékok előállítására és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó, növényi növekedést szabályozó, illetve herbicid készítmények

9

HU 202 829 B

10

1. táblázat folytatása

Vegyület

szama

Szerkezeti képlet

Olvadáspont

C°c]

28 '

1>\-Nhco^

och;co<^;-143.5 - 146

29

Cl Cl

<^~yNHC0H^Q^)-0CH2C00Nó

több minti 230

30

Cl Cl

<o

Vnkcc-(OVoch0cooh.

Vei/ V=y 2 N(C7H5)3

153 - 157 (bomlási hőfok)

31

Cl Cl

/oVNHCO-/oV°CHoCOOH'

\ZJ 2 nh2c3h7-í

203 - 207 (bomlási hőfok)

32

Cl Cl

/O VnHCO- < O > “OCH-COOH. vrV \ZJ 2 NH2C4Hg-n

150 - 154 (bomlási hőfok)

A továbbiakban az egyes (I) általános képletű példakénti vegyületekrc az 1. táblázatbeli sorszámukkal hivatkozunk. A vegyületek azonosíthatósága céljából az

1. táblázat feltünteti azok olvadáspontjait is.

Az (I) általános képletű céltermékeket jó kitermeléssel, könnyen állíthatjuk elő oly módon, hogy a 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamid kiindulási anyagot egy halogén-ecetsav különböző észtereivel vagy amidjaival reagáltatjuk szerves oldószerben, amely lehet pl. aceton, toluol, dioxán vagy N,N-dimctil-formamid (DMF); szervetlen bázis, pl. kálium-, illetve nátrium-karbonát vagy szerves bázis, pl. piridin, illetve trietil-amin jelenlétében.

Úgy is előállíthatjuk a céltermékeket, hogy a 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamid kiindulási anyagot egy halogén-ecetsavval reagáltatjuk vizes oldatban, szervetlen bázis, pl. nátrium- vagy kálium-hidroxid jelenlétében, majd az így kapott (I) általános képletű reakcióterméket, a 4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ecetsavat (1. sz. vegyület) egy szervetlen halogcniddel, pl. tionil-kloríddal, vagy egy szerves halogeniddcl, pl. foszgénnel reagáltatjuk szerves oldószerben, pl. dioxánban vagy toluolban, így a vegyületet annak savkloridos származékává konvertálva, majd ezt a savkloridos származékot a megfelelő alkohollal, alkoxi-alkohollal, alkoxi-alkoxi-alkohollal, alkenil-alkohollal, alkenil-alkoxi-alkohollal, alkinil-alkohollal, alkinil-alkoxi-alko- 5 holla!, monoalkil-aminnal vagy dialkil-aminnal reagáltatjuk vizes oldószerben vagy szerves oldószerben, pl. acctonban, toluolban vagy dioxánban; szervetlen, illetve szerves bázis jelenlétében, amely lehet pl. káliumvagy nátrium-karbonát, illetve piridin vagy trietil-amin.

A továbbiakban a fent leírt eljárásváltozatokat előállítási példákkal szemléltetjük részletesebben (a céltermékeket az 1. táblázatbeli sorszámukkal azonosítva).

1. példa

A 2. sz. vegyület előállítása

28,2 g 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benazmidot, 20,0 g etil-bróm-acetátot és 20,7 g kálium-karbonátot diszpergálunk 150 ml DMF-ben és a diszpergátumot 120 és 140 ‘C közötti hőmérsékleten négy órán át keverjük. A reakció lezajlása után a reakcióelegyet - 2 t%-ban hidrogén-kloridot tartalmazó - 500 ml vizes oldalba öntjük. A csapadékot kiszűrjük, az így kapott nyersterméket toluolból átkristályosítjuk; így 34,5 g

10

15

20

6