202829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzamidszármazékok előállítására és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó, növényi növekedést szabályozó, illetve herbicid készítmények

11 HU 202 829 B 12 (kitermelés: 93,4%) etil-4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)­­-fenoxi-acetát célterméket kapunk, amelynek olvadás­pontja 126-129 *C. 2. példa Az 1. sz. vegyület előállítása 2,82 g 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamidot és 1,67 g bróm-ecetsavai feloldunk 10 ml dioxánban és az oldathoz 20 'C hőmérsékleten, keverés közben, tíz perc alatt csepegtetünk egy 0,97 g nátrium-hidroxidot és 2 ml vizet tartalmazó elegyeL A csepegtetés befejezése után a reakcióelegyet 80 *C hőmérsékleten két órán át keverjük. A reakció lezajlása után a reakcióoldatot 50 ml vízbe öntjük és hidrogén-kloriddal savanyítjuk. A csapadékot kiszűrjük, az így kapott nyersterméket to­luol és metanol elegyéből átkristályosítjuk; így 2,5 g (kitermelés: 70,6%) 4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fe­­noxi-ecetsav célterméket kapunk, amelynek olvadás­pontja 198-199,5 •<:. 3. példa Az 5. sz. vegyület előállítása 3,54 g 4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ecetsavat, 3,57 g tionil-kloridot és 30 ml dioxánt tartalmazó elegyet 80 *C hőmérsékleten négy órán át keverünk. Rotációs párologtató alkalmazásával eltávolítjuk a tionil-klorid fe­lesleget, a feloldott hidrogén-klorid gázt, kénsavgázt és dioxánt; így a bepárlás maradékaként 4-(2,3-diklór-fenil­­-karbamoil)-fenoxi-acetil-kloridot kapunk. 20 ml dioxánban feloldunk 0,8 g n-butanolt és 2,0 g trietil-amint. Ehhez az oldathoz csepegtetjük a fenti módon kapott és 5 ml dioxánban feloldou 4-(2,3-di­­klór-fenil-kaibamoil)-fenoxi-acetil-kloridot öt perc alatt, szobahőmérsékleten, keverés közben. A csepegte­tés befejezése után szobahőmérsékleten további öt órán át keveijük a reakcióelegyet, amelyet a reakció lezajlá­sa után 2 t%-ban hidrogén-kloridot tartalmazó 200 ml vizes oldatba öntünk. A csapadékot kiszűrjük, előbb enyhén lúgos vizes oldattal, majd vízzel mossuk és szárítjuk. A csapadékot toluolból átkristályosítjuk; így 33 g n-butil-4-(23-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ace­­tátot kapunk, amelynek olvadáspontja 132-136 *C. A 4-(23-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ecetsav mennyi­ségére számított kitermelés: 80,5%. 4. példa A18. sz. vegyület előállítása 20 ml dioxánban feloldunk 0,71 g izopropil-amint és 3,0 g trietil-amint és a kapott oldathoz 5 perc alatt, keverés közben, szobahőmérsékleten olyan oldatot cse­pegtetünk, amely 5 ml dioxánban feloldva tartalmaz a 3. példánál leírt módon előállított 4-(2,3-diklór-fenil­­-karbamoil)-fenoxi-acetil-kloridoL A csepegtetés befe­jezése után szobahőmérsékleten további öt órán át ke­verjük a reakcióelegyet, amelyet a reakció lezajlása után a 3. példában leírt módon kezelünk; így 3,8 g N-izopropil-4-(2,3-diklór-fenil-kartoamoil)-fenoxi-acet­­amid célterméket kapunk, amelynek olvadáspontja 159-161,5 *C. A4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi­­-ecetsav mennyiségére számított kitermelés: 92,5%. 5. példa A 30. sz. vegyület előállítása 1,02 g 4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ecetsa­­vat feloldunk 5 ml metanolban és a kapott oldathoz szobahőmérsékleten, keverés közben, öt perc alatt cse­pegtetünk 0,33 g trietil-amint, majd az elegyet további egy órán át keverjük szobahőmérsékleten. Rotációs páro­logtatóval kidesztilláljuk a trietil-amin és metanol feles­leget; így 13 g-t (kitermelés: 90,7%) kapunk a céltermék­ből, a 4-(2,3-diklór-fenil-karbamoil)-fenoxi-ecetsav tri­­etil-amin sójából, amelynek olvadáspontja 153-157 *C (bomlási hőfok). A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítményt kikészíthetjük pl. nedvesíthető por, emulzió koncentrátum, folyékony vagy folyósítható készítmény, granulátum, porzószer vagy vizes oldat alakjában, a ható­anyagot különböző hordozókkal keverve, a hatóanyag fi­­ziko-kemiai tulajdonságainak megfelelőé». Folyékony hordozóként hagyományos szerves oldó­szereket alkalmazhatunk, szilárd hordozóként hagyo­mányos ásványi porokat. A készítményhez adhatunk további adalékot, felületaktív, illetve emulgeálószert, a diszpcrgálhatóságot, illetve a szórhatóságot javító szert stb. A találmány szerint előállítható (I) általános képletű hatóanyag szükség szerint elegyíthető más hatóanya­gokkal, pl. műtrágyával, herbicid, rovarölő, gombaölő stb. szerrel, akár az e szer(eke)t is magában foglaló egységes készítmény, akár tankelegy alakjában. A hordozó lehet egy inert szervetlen anyag, pl. ben­­tonit, agyag, zeolit vagy talkum, továbbá szerves oldó­szer, amelyben a különböző vegyületek jól oldódnak, pl. xilol, toluol, ciklohexanon vagy glikol. Diszpergáló-, emulgeáló- vagy fixálószerként alkalmazható akár an­­ionos, akár nemionos felületaktív szer, pl. ligninszulfo­­nát, naftalinszulfonát, dialkil-szulfoszukcinát, poli(oxi­­-etilén)-nonil-fenil-éter, poli(oxi-etilén)-szteariléter vagy poli(oxi-etilén)-dodecil-éter. Az (0 általános képletű hatóanyagot heibicidként a kívánt hatáshoz szükséges mennyiségben alkalmazzuk. A hatóanyag adag tartománya általában 1 és 200 g/100 m2 előnyösen 5 és 50 g/100 m2 közötti. A nedvesíthető porké­szítményben, az emulzió koncentrátumban, a porozószer­ben, illetve granulátumban a hatóanyagtartalom 0,1 és 80 tömeg%, előnyösen 1 és 50 tömeg% közötti. A herbicidként alkalmazott (I) általános képletű ha­tóanyag főképpen a gyomnövények kicsírázását és nö­vekedését nyomja el, végül elpusztítva azokat. Rizsföl­deken az (I) általános képletű heibicid hatóanyag kivá­ló herbicid hatást mutat nem csak az egynyári gyomok­kal szemben, amilyen pl. az Echinochloa oryzicola (ka­­kaslábfűféle), hanem az évelő gyomnövényekkel szem­ben is, amilyen pl. a Sagittaria pygmaea (nyílfűféle) és a Cyperus microiria (palkaféle). Nem tapasztaltunk fltotoxicitást a rizsföldbe átülte­tett rizspalántákkal szemben. Felföldi talajkezelésnél és levélkezelésnél egyaránt szelektív a herbicid hatás ten­geri (Zea mays), szójabab (Glycine max) és hasonló növények esetében.-Ha az (I) általános képletű hatóanyagot növényi nö­vekedést szabályozó szerként alkalmazzuk, a ható­anyag adag általában 0,1 és 100 g/100 m2 előnyösen 1 és 50 g/100 m2 közötti; az adag megválasztása függ a haszonnövény fajtájától, az alkalmazott vegyület szer­kezetétől és az alkalmazási időszaktól. Ilyenkor a kiké­szítési alak lehet pl. nedvesíthető por, emulzió koncent­rátum, porozószer vagy granulátum, amely készítmé­nyek hatóanyagtartalma 0,1 és 80 tömeg%, előnyösen 1 és 50 tömeg% közötti. Amikor a hatóanyagot növényi növekedés szabályo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom