202802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajok, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékei komposztálására
1 HU 202 802 A 2 A találmány tárgya eljárás állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajok, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékei komposztálására. A növényi eredetű hulladékok és melléktermékek, az úgynevezett biomassza kompasz tálással való lebontása általános gyakorlat 095 049 EPA (1982) szabadalmi leírás tárgya mikrobiológiai szennyvíztisztítás, amelynek során ipari-, kommunális szennyvizeket vagy kémiai technológiákból származó szennyvizeket tisztítanak. 2 126 574 angol szabadalmi leírás (1982) szerint állati ürülékeket vizeletet növényi leveleket iszapokat bontanak le mezőgazdaságban felhasználható, tőzegszerű termékké, földigilisztafajok segítségével. 4 192 848 USA (1978) leírás szerint ugyan hulladékokat iszapkeverékeket levegő átfuvatással, termikusán bontanak, komposztálnak, említésre sem kerül zsír vagy olajtartalmú hulladék vagy származék kezelése. 2 112 766 angol (1981) szabadalmi leírás szerinti eljárásban magas nitrogéntartalmú hulladék anyagokat, 95-75 t%-ban faipari hulladékokat anaerob vagy aerob, természetes úton komposztálnak. Kiegészítésképpen különböző szerves hulladékok hozzákeverését említik, lakossági és ipari szennyvizeket (élelmiszer-, textil- és papíriparit említenek), csirkeürüléket valamint legfeljebb 25 t%-os petróleumos szennyvizet Ez utóbbi petróleumból csak pár t%-ot tartalmazhat Az állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajok, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékeinek, mint nyersanyagnak komposztálására, azaz aerob biológiai lebontás útján történő hasznosítására irodalmi utalást nem találtunk. A találmány célja környezetszennyező zsiradékok, különösen állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajok, ezek származékai vagy mindezeknek tetszőleges arányú keverékeinek környezetbarát anyaggá történő lebontása. A találmányi gondolat az a felismerés, hogy az állati, növényi és/vagy ásványi zsírok és/vagy olajok, ezek származékai, vagy tetszőleges arányú keverékei magas szervesanyag tartalmú adalékanyagok hozzáadásával, ellenőrzött szárazanyag-tartalommal és hőmérséklet tartományban, meleglevegős átszellőztetéssel komposztálható^ Az aerob folyamat beindítását a nyersanyag semlegesítése, pl. mikromész vagy hamu adagolása segíti. Vázanyag, pl. mezőgazdasági hulladék, biomassza, vízinövény hulladék stb. A keletkező komposzt szervesanyag és nitrogén tartalmát növeli, a szivacsos szerkezetű anyagok, pl. perlit, mészkőőrlemény stb. pedig a konzisztenciáját javítja. Ha az ilyen módon végzett aerob komposztálási folyamatot ellenőrzött hőmérséklet és nedvességtartalom beállításával végezzük, a folyamat befejezését az jelzi, ha az anyag hőmérséklete tartósan 20-30 'C alatt marad. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok étvágy olajok, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékei, mint nyersanyagok komposztálására azon alapul, hogy a nyersanyaghoz semlegesítő hatású anyagot, előnyösen meszet, hamut stb. vázanyagot, előnyösen mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági hulladékot, úgynevezett biomasszát és/vagy szivacsos szerkezetű anyagot, előnyösen poliuretánhabot, szivacsot, perlitet, mészkőőrleményt stb. adott esetben nagy nitrogéntartalmú anyagokat, híg és/vagy szilárd szervesvagy műtrágyát, kommunális szennyvíziszapot, humifikálódott szerves anyagot (pl. érett lebontott erdei avart, kertészeti hulladékot, faforgácsot) keverünk, az összekevert alapanyagot géppel vagy kézzel keverhető halmokba, pl. prizmákba rakjuk és lég áteresztő, adott esetben vízzáró takarással látjuk el. A lebontási folyamatot 30-70 "C hőmérsékletű levegő átáramoltatásával megindítjuk, majd a nedvességtartalmat 25-85 t% tartva, az érési folyamatot 6-10 közötti pH értéken, 30-85 *C hőmérsékleten, kívánt esetben kevertetve, átszellőztetve szabályozzuk. Végül a kialakult komposztot adott esetben trágyagilisztával betelepítjük és tovább érleljük. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a beállított pH-jú nyersanyaghoz a mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági hulladékokat, trágyát, kommunális szennyvíziszapot 20-55 t% közötti szárazanyagtartalmat eredményező mennyiségben keverjük. A találmány műszaki előnye, hogy a környezetszennyező zsiradékok, az állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és olajok, ezek származékai és keverékei a találmány szerinti eljárás alkalmazásával környezetbarát anyagokká bonthatók, valamint komposztként hasznosíthatók. A találmány gazdasági előnye, hogy a leüt eljárással hulladéknak minősülő, olcsó alapanyag olcsó eljárással értékes komposzttá alakítható. Egyidejűleg ezen környezetszennyezőnek minősülő hulladékokat környezetbarát anyagokká alakítjuk. Ezzel egyéb hulladékkezelési eljárások elmaradhatnak, és azok költségei is megtakaríthatók. A találmányt az alábbiakban kiviteli példákat mutatjuk be, anélkül azonban, hogy igényünket azokra korlátoznánk. 1. példa 20 tonna dekantált vágóhídi zsíros állati eredetű hulladékot (451% zsírtartalmú a széntetrakloriddal kiextrahálható zsírtartalma alapján) 200 kg mikromésszel (45 t% kálcium-hidroxid tartalmú oltott mész) kezeltünk, majd vázanyagként hozzákevertünk 19 tonna szálas szalmát, oltóanyagként pedig 1 tonna himifikálódott faforgácsot. A többször átkevert alapanyagot az érlelő téren prizmákba halmoztuk úgy, hogy az alapanyag lazán helyezkedjék el. A szárazanyag-tartalom 30-35 t%-os ötékének fenntartása érdekében a prizmákat fóliával letakartuk. Az érési folyamatot 35-45 *C közötti levegő állandó befúvaiásával megindítottuk, majd folyamatosan addig levegőztettünk, amíg az alapanyag hőmérséklete 50-60 "C között lett. Az érési folyamat beindulását a hőmérséklet emelkedése már 2 nap elteltével jelezte, a hőmérséklet egy hét alatt 40 ‘C-ra, további 10 nap alatt 60 *C-ra emelkedett. Az alapanyagnak a kívánt hőmérsékleten tartását szükség szerinti meleg levegő befúvatással, s ezzel átszellőztetéssel is elősegítettük. A meleg levegő alacsonyabb oxigéntartalma miatt, valamint a szárazanyag-tartalom szintentartása érdekében is, a prizmákat időiként átkevertük, és nedvesítettük. Ily módon teremtettük meg az aerob lebontás optimális feltételeit, öt hónap elteltével a kialakult komposzt hőmérséklete már 30 *C alá csökkentjó minőségű, 401% nedvesség- és 31% zsírtartalmú friss komposztot nyertünk. A komposzt szárazanyagtartalmára vonatkoztatva humusz tartalma 211%, foszfát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
