202802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajok, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékei komposztálására
3 HU 202 802 A 4 tartalma 3200 ppm, K20 tartalma 3S0 ppm, magnézium tartalma 2S0 ppm, a pH-ja 7 körülire állt be. 2. példa Az 1. példa szerinti módon előállított friss komposztot humusztartalmának növelése érdekében alacsony prizmákba raktuk át, majd betelepítettük trágyagilisztával, és néhány hónapig pihentettük. A felesleges átnedvesedéstől és kiszáradástól fóliával és nádpadlós takarással védtük. 3. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy a vágóhídi hulladék pH-ját hamuval 6,5 körüli értékre állítottuk be. Mezőgazdasági hulladékként, szalmát, füvet, lombot kevertünk hozzá 10 tonna összmennyiségben, valamint 10 tonna kommunális szennyvíziszapot A beoltást a korábban magunk előállított 2 tonna komposzttal, az érési folyamat beindítását pedig 70 'C-os levegő befúvatásával végeztük. Hét hónap alatt nyertük a megfelelő érettségi! komposztot. 4. példa 1,5 tonna, kocsimosóból származó olajos iszapot (12,11% szárazanyag, és 401% széntetrakloriddal kioldható zsírtartalom), egyenletesen elterített 0,5 m3 szalmára locsoltunk, majd azt 20 kg oltott mész rápermetezése után 100 kg erdei érett humusszal beterítettük. Az anyagot vasvillával átforgattuk, pH-ja 6,5 körülire állt be. A keveréket prizmába rendeztük, a talajszinten perforált műanyag csövet helyeztünk el a levegőbevezetéshez. A prizma tetejét a csapadék ellen fóliával letakartuk (oldalait nem). 70 ‘C-os levegő befúvatás és időnkénti kevertetés mellett az anyag két hét alatt 65 ‘C-ra melegedett Hőmérséklete 7 hét alatt egyenletesen csökkent 30 *C-ig. További pihentetés után, 20 hét elteltével mintát vettünk. A keletkezett komposzt 12 pH-jú, 65,151% szárazanyag-tartalmú, 0,55 t% zsírtartalmú volt, humusz tartalma 7,18 t%, nitrogén-dioxid és nitrogén-trioxid tartalma együttesen 141,5 ppm, foszfor-pentoxid tartalma 1442 ppm, K20 tartalma pedig 1220 ppm lett. 5. példa A 4. példában leírtakhoz hasonlóan jártunk el, de az induló keverékhez még 50 kg fáradt gépolajat is 1 tonna szalmás szarvasmarha trágyát, továbbá 20 kg fahamut kevertünk. Az anyagokat kanalas kotróval kevertük át, a keverék pH-ja 8 lett. A prizmákba rendezett anyag hőmérséklete egyenletesen emelkedett, és a 9. napon elérte a 80 ‘C-oL Egy hét elteltével a hőmérséklet 73 *C-ra állt be, mintegy négy hétig szinte állandó maradt, majd folyamatosan 26 'C-ra csökkent Ezután az anyagot újra átforgattuk, az anyaghalmaz hőmérséklete 2 hét aíatt 70 ‘C-ra emelkedett, majd 17 nap elteltével fokozatosan 23 ‘C-ra lehűlt, hőmérséklete tartósan a napi középhőmérséklettel vált azonossá. Újabb két hét elteltével az anyagot ismét átforgattuk és mintegy 2000 egyedszámmal trágyagilisztákat telepítettünk be. A giliszták az anyagból nem menekültek. Ekkor az anyag szárazanyag-tartalma 351% körüli volt. 12 hét elteltével az anyaghalmaz térfogata mintegy 60%-ára csökkent, az anyag morzsalékossá, homogénné vált A giliszták az anyagban szaporodtak, a rostálás utáni egyedszám 5200 körüli volt Az érett komposzt jellemzői a következők lettek: pH = 8,72, szárazanyagtartalom („kötöttség”): 75 t%, humusz 21,8 t%, NO3+NO2 71,2 ppm, P2O3 3360 ppm, valamint K20 566 ppm. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás állati, növényi és/vagy ásványi eredetű zsírok és/vagy olajrác, ezek származékai vagy tetszőleges arányú keverékei, mint nyersanyagok komposztálására, azzal jellemezve, hogy a nyersanyaghoz semlegesítő hatású anyagot, előnyösen meszet, hamut stb., vázanyagot, előnyösen mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági hulladékot, úgynevezett biomasszát és/vagy szivacsos szerkezetű anyagot, előnyösen poliuretánhabot, szivacsot, perlitet, mészkő őrleményt stb., adott esetben nagy nitrogéntartalmú anyagokat, híg és/vagy szilárd szervesvagy műtrágyát, kommunális szennyvíziszapot, humifikálódott szerves anyagot (pl. érett, lebontott erdei avart, kertészeti hulladékot, faforgácsot) keverünk, az összekevert alapanyagot géppel vagy kézzel keverhető halmokba, pl. prizmákba rakjuk, és légáteresztő, adott esetben vízzáró takarással látjuk el, a lebontási folyamatot 30-70 *C hőmérsékletű levegő átáramoltatásával megindítjuk, majd a nedvességtartalmat 25-85 t% között tartva az érési folyamatot 6-10 közötti pH értéken, 30-85 ‘C hőmérsékleten, kívánt esetben kevertetve, átszellőztetve szabályozzuk, végül a kialakult komposztot kívánt esetben trágyagilisztával betelepítjük, és tovább érleljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy abeállított pH-jú nyersanyaghoz a mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági hulladékokat, trágyát, kommunális szennyvíziszapot 20-55 t% közötti szárazanyagtartalmat eredményező mennyiségben keverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3
