202786. lajstromszámú szabadalom • Fűthető külső visszapillantó tükör

HU 202786 A A találmány tárgya fűthető külső visszapillantó tükör, gépjármű karosszérián állíthatóan rögzített házzal, a házba erősített tükörlappal, a házban a tü­körlap mögött elhelyezett hőforrással, amely villa­mosán fűtött ohmikus ellenállásként, elsősorban gépjárműizzóval van megvalósítva, amelynek egyik kivezetése testpotenciálra, másik kivezetése vezeté­ken és kapcsolón át a gépjármű villamos hálózatára van csatlakoztatva, továbbá a hőforrás bekapcsolt állapotát mutató optikai visszajelzője van, A közlekedésbiztonság és a kényelmi szolgáltatá­sok folytonos növekedése számos, az emberi tevé­kenységet —különösen a járművezetői tevékenysé­get — könnyítő vagy kiváltó műszaki megoldást eredményezett a közelmúltban. Ezek között forga­lombiztonsági szerepe van a ködlámpák, a szélvédő­mosó berendezések és a fűthető hátsó szélvédőkszé­­riatartozékká válásának, mivel ezek mindegyike a járművezetőt segíti mostoha időjárási viszonyok között a vezetés egyik legfontosabb tevékenységé­ben: a környezet és a környezeti események állandó figyelésében. Esős, havas vagy jeges időjárási viszonyok között vezetve a járművezető további problémával találja szemben magát: az útról és a közlekedő járművekről felcsapódó és az ablaktörlők által letakarított víz, hó, latyak, jég rákerül a külső visszapillantó tükörre és az első oldalablakra, és lerontja vagy megszünteti a járművezető kapcsolatát a jármű mögötti térrel. Ezt jelentős baleseti forrásként tartják nyílván a statisztikák. Különösen nagy jelentősége van a vá­zolt körülménynek olyan gépjárművek esetében, amelyek felépítményüknél fogva kizárólag a kétol­dalt felerősített külső visszapillantó tükrök segítsé­gével tartják a kapcsolatot a mögöttük lévő térrel: például autóbuszok vagy tehergépjárművek eseté­ben. Az ismertetett hiányosságot és veszélyhelyzetet hivatott kiküszöbölni a DE-OS 2151856. lajstrom­számú szabadalmi leírás szerinti fűthető külső gép­jármű visszapillantó tükör, amelynek házában a tü­körlap mögötti térben hőforrásként gépjárműizzó és közötte és a tükörlap között egyenletesebb hő­eloszlást biztosító hőközvetítő elem, nevezetesen fémfólia van elhelyezve. Agépjárműizzó körül járu­lékos hőszigetelés van kialakítva. A gépjárműizzót vülamos vezeték köti össze az utastérben elhelye­zett kapcsolón keresztül a gépjárművillamos háló­zatával és akkumulátorával. A megoldás a kitűzött célt, nevezetesen a visszapillantó tükör víz-, pára- és jégmentesítését kétségkívül eléri, azonban a beépí­tett fűtés teljesítményszabályozására csupán a fel­használt gépjárműizzó vagy gépjármüizzók teljesít­ményének empirikus változását illetve változtatha­tó előtétellenállás beiktatását javasolja. Ez utóbbi változat ugyan hagyományos a gépjárművillamos­ság területén, jelentős veszteségi teljesítmény disszipálódik azonban az előtétellenálláson. Az első változat hátránya a gépjárműizzók cseréjénél is je­lentkezik: a visszapülantó tükör szétszerelése szá­mos esetben nem lehetséges vagy csak célszerszám­mal valósítható meg, ami általában kevés felhaszná­lónál található meg. Szakadt izzószálú vagy kiégett gépjárműizzóval a tükör feladatát nem tudja ellátni. További hiányossága a megoldásnak, hogy a jármű­1 vezető részére semmiféle visszajelzés nincs a fűtés tényleges működésére vonatkozóan. Ugyancsak a külső visszapillantó tükör fűtésére ad útmutatást a DE-OS 27 24 018. számú szabadal­mi leírás, amely egyértelműen gépjárműizzókat al­kalmaz hőforrásként a tükör belsejében. A megol­dás — felismerve az előző ismert kivitel hiányossá­gát —a fütő gépjárműizzók könnyű kicserélését te­szi lehetővé a tükör házának célszerű kialakítása ré­vén. A gépjárműizzókat ugyancsak vezeték csatla­koztatja az utastérben elhelyezett kapcsolóhoz. Mindkét ismertetett megoldás közös sajátossága és egyben hiányossága, hogy szerkezeti felépítése folytán csak meghatározott alakú és méretű házba építhető be, így utólagosan más tükörbe helyhiány miatt nehezen építhető be, illetve a korszerű, belül­ről kézzel vagy elektromosan állítható tükrök házá­ba egyszerűen nem fér be. További hiányosság, hogy a fűtés teljesítményének állítása vagy szabályozása egyszerűen egyszerűen nem megoldott és ez az al­kalmazott hőforrások tulajdonsága miatt nem is igazán lehetséges. A túl alacsony fűtőteljesítmény vagy nem elegendő a tükör jégmentesítéséhez, vagy túlságosan lassú eredményt ad, a túl nagy fűtőtelje­sítmény pedig hosszú távon a tükörlap foncsorának megrongálódásához vezet. A találmánnyal célom olyan fűthető külső vissza­pillantó tükör létrehozása, amelynek fűtése az utas­térből könnyen változtatható, beállítható, működé­se kontrollálható, méretei lehetővé teszik akár lapos tükör házakba történő utólagos beépítését, az alkal­mazott gépjárműizzók kisméretűekés cseréjük egy­szerű, továbbá a tükör olcsón, korszerű technológiá­val gyártható. Felismertem, hogy a fűthető külső visszapülantó tükör élettartama, megbízhatósága nő, méretei csökkennek, ha hőforrásként több kisebb gépjármű­izzót alkalmazok, és ez lehetővé teszi a fűtés vi­szonylag egyszerű változtatását is. A kitűzött feladat megoldása során olyan fűthető külső visszapillantó tükörből indultam ki, amelynek gépjármű karosszérián helyzetében állíthatóan rög­zített háza, a házba erősített tükörlapja, a házban a tükörlap mögött elhelyezett hőforrása van amely villamosán fűtött ohmikus ellenállásként elsősor­ban gépjárműizzóval van megvalósítva, és a hőfor­rás egyik kivezetése testpotenciálra, másik kiveze­tése vezetéken és kapcsolón át áramforrásként a gépjármű akkumulátorára van csatlakoztatva, to­vábbá a hőforrás bekapcsolt állapotát mutató opti­kai visszajelzője van. Ezt a visszapülantó tükröt a találmány értelmében úgy fejlesztettem tovább, hogy a hőforrásként alkalmazott két gépjárműizzó egymástól eltérő teljesítményű gépjárműizzó, ame­lyek egymás mellett vízszintesen, a tükör házának vízszintes felezővonala alatt, de a ház falától és a vízszintes felezőfonaltól hozzávetőlegesen azonos távolságban, a tükör külső, gépjárművel ellentétes oldala felé eltol tan vannak elrendezve és másik-má­sik kivezetésük a gépjármű utasterében ismert mó­don elhelyezett háromállású kapcsoló két fényemit­táló dióda hidalja át, melyek közösített katódjai el­őtétellenálláson keresztül testpotenciálra vannak kötve, és a fényemittáló diódákkal teljesítménydió­da van párhuzamosan kötve. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom