202761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált eritropoietin-készítmények előállítására

HU 202761B A találmány tárgya eljárás fiziológiailag közöm­bös, tárolható eritropietin-készítmények előállítá­sára, amelyek eritropoietint, fiziológiásán elvisel­hető puffert, valamint — kívánt esetben komplex­képzőt, izotóniát beállító szert, kalcium-kloridot és egyéb, injekciós célokra szokásos anyagokat — tar­talmaznak. Az eritropoietin (EPO) egy olyan glikoprotein, amely stimulálja a csontvelőben a hemoglobin, illet­ve az eritrociták képződését; főként a vesében kelet­kezik, a szérumban kis mennyiségben található, és fiziológiás körülmények között részben a vizeletben választódik ki. Az EPO veseelégtelenség esetén fellépő hiánya veseanémiával jár. Ilyen esetekben EPO fiziológiás, azaz néhány mikrogrammnyi mennyiségben egy vagy több adagban való beadásával az eritrociták képződése ismét megindítható. Mivel a szervezet már csekély dózisváltozásokra érzékenyen reagál, az adagolásnak pontosan reprodukálhatónak kell lennie. Rendszerint vizes oldatként intramuszkulá­­risan vagy intravénásán injektálva, vagy az orrnyál­kahártyán át spray formájában alkalmazzuk az EPO-t. Ismeretes azonban, hogy az EPO, mégpedig mind az eddig humán vizeletből nyert termék [Miyake és munkatársai, J. Bioi. Chem. Vol. 25. 5558-5564 (1977)], mind az időközben géntechnológiai úton előállított termékek (8502610 sz. nemzetközi sza­badalmi bejelentés) vizes oldatban nem stabilak, és már magában -80 ’C-on végzett tárolás során is nagy aktivitásveszteségek lépnek fel. Ez a két ter­mék némileg különbözik egymástól a glikozid-rész­ben és az aktivitásban, a szérumban található EPO- val végzett közvetlen összehasonlítás eddig nem is­meretes. Ezek az aktivitásveszteségek eyrészt azEPO-nak a tárolásra szolgáló ampullák felületének kataliti­kus hatásai, nehézfémnyomok, levegő oxigénje, stb. által kiváltott bomlására, másrészt viszont az EPO- molekulának az edényfalra való lerakódására veze­­tendők vissza, amikor szintén részleges denaturáló­­dás léphet fel. Mivel, mint fentebb említettük, mindegyik adagolási egység csak néhány mikrog­­ramm anyagot tartalmaz, az adszorpció által oko­zott veszteségek már rövid tárolási idő után is jelen­tékenyek lehetnek. A 178 576 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben ezért leírják, hogy az edényfalra való üyen lerakódást polimer vegyüle­­tek, így humán vagy marha szérumalbumin, lecitin, dextrán, cellulóz, polietilénglikol stb. hozzáadásá­val gátolják, és ezáltal körülbelül 2 óra hosszat 20 °C-on való tárolás után az EPO 75-98%-os újra kimutathatóságát érik el az üyen adalék nélkül elér­hető csupán 16%-kal szemben. Az újbóli visszamé­­rés azonban csak radioaktív jelzés (4C) alapján tör­ténik, úgyhogy ezek a kísérletek semmit sem mon­danak az EPO bomlás elleni stabilizálásáról. Észleleteink szerint üyen szerekkel hosszú ideig tartó stabüizálás nem érhető el, azaz az EPO hatá­sossága egér-tesztben erősen csökken, emellett ezek a szerek az injekciónál immunogén reakciókat idéz­hetnek elő. A 1 178 665 számú nyilvánosságra hozott euró­1 pai szabadalmi bejelentésből ismeretesek további „stabüizátorok”, különösen fagyasztva szárított EPO-készítmények részére. A polimer anyagok, PEG 4000, zselatin és dextrán 40 mellett különböző cukrokat és cukoralkoholokat, aminosavakat, szer­vetlen sókat és tiolvegyületeket említenek. Ezen anyagok humán szérumalbuminnal, zselatinnal és dextránnal való kombinációit is említik. Ugyaneb­ben a közleményben is a fagyasztva szárított termék 2 hónapos tárolása után az újbóli visszamérést csak a radioaktivitás alapján végzik el. Ezt 87-99%-nak adják meg, az adalék nélküli 60%-kal szemben. Mi­vel a közvetlenül a gyártás utáni liofüizált anyagot használják standardként, így nincs megadva, hogy a készítmény előállításakor mekkorák az aktivitási veszteségek. Ezek a készítmények is nagy hatékony­ság-csökkenést mutatnak egér-tesztben. Innen adódott tehát az a feladat, hogy egy olyan jól elviselhető EPO készítményt találjunk, amely stabüan tárolható, azaz megőrzi in vivo hatásossá­gát, nem adszorbeálódik az ampulla- vagy fecsken­dőfalra, és könnyen injektálható formában hozha­tó. Ezt a feladatot különböző komponenseknek az igénypontokban közelebbről ismertetett kombiná­ciójával oldottuk meg, éspedig úgy, hogy először 5- 50 g/liter karbamidot, 1-50 g/liter aminosavat és 0,05-5 g/liter nemionogén nedvesítőszert tartalma­zó oldatot készítünk, ehhez az oldathoz 6,5-7,4 pH- érték beállítására 20-100 mmól/liter koncentráció­ban foszfát puffert, 0,01-5 g/liter koncentrációban kalcium-kloridot és 0,5-10 g/liter koncentrációban nátrium-kloridot adunk, majd dózis egységenként hozzákeverünk 100-1,000,000 egység eritropoie­tint. A stabilizálás szempontjából döntő a karbamid és különböző aminosavak hozzáadása. A karbami­dot 5-50 g/1, előnyösen 10-15 g/1 mennyiségben használjuk adalékként. Aminosavakként például az L-izoleucint, glicint, L-alanint, L-arginint, L-le­­ucint, L-fenüalanint, L-glutaminsavat vagy L-treo­­nint említhetjük. A különböző aminosavak keveré­kei különösen előnyös hatásúaknak látszanak. Eze­ket 0,5-50 g/liter, előnyösen 1-20 g/liter mennyi­ségben használjuk, az összmennyiségének előnyö­sen 5-25 g/l-nek kell lennie. Szükség van továbbá valamüyen fiziológiásán el­viselhető pufferra, amely az injekciós oldatok ese­tében szükséges kis koncentrációban (körülbelül 20-100 mmól/1) az EPO részére szükséges 6,5-7,4, különösen 7,0-7,2 pH-tartományt beállítja. Fosz­­fátpufferokon kívül többek között glicinát, karbo­nát, citrát is használható, ahol ellenionokként nátri­umionokon kívül kálium- vagy ammóniumionok is számításba jöhetnek. Pufferhatást biztosítanak ezenkívül még a készítményben levő aminosavak is. Az EPO-nak az ampulla- és fecskendőfalon való megkötődését jelentősen visszaszoríthatjuk vala­müyen detergens csekély mennyiségének hozzá­adásával. Mivel a készítményt túlnyomórészt injek­cióként keü használni, ennek az anyagnak fiziológi­ásán, de főleg intravénásán elviselhetőnek kell len­nie. A 0,05-5 g/1, főként a 0,1 -0,5 g/1 közötti kon­centrációk váltak be. Ilyen célra nemionogén nedve­sítőszerek, így például a különböző Polymacrogol-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom