202753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ketotifent tartalmazó, nyújtott hatású gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202753B A találmány tárgya hatóanyagként 4-(l -metil-4- piperidilidén)-4H-benzo[4,5]ciklopentán[l,2-b]ti ofén-10(9H)-ont — ismert néven ketotifent tartal­mazó, lassú felszabadulású gyógyszerkészítmények előállítására. A ketotifent a 2111071. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetik és anti-anafilaktikus és anti-hisztamin hatása alapján asztma megelőzésére és allergia kezelésére alkal­mazzák. Az adagolást általában naponta kétszer végzik és az adag felnőttek esetében egység-dózis formájában 1 mg. A ketotifenre vonatkozó szabadalmak és szak­­irodalmi hivatkozások egyike sem foglalkozik olyan készítményekkel, amelyek alkalmazásával megfele­lő hatás érhető el napi egyszeri, egység-dózis formá­jában tartalmazza és így alkalmas egyszeri orális adagolásra. A találmányunk szerinti eljárással nyert gyógy­szerkészítmény először tartalmazza a szükséges na­pi ketotifen mennyiséget egyszeri adagolásra alkal­mas formában. Ezek a készítmények különösen el­őnyösek az asztma kezelésénél, mivel az asztmás ro­hamok leggyakrabban a reggeli órákban jelentkez­nek. A találmány szerinti eljárással nyert készítmé­nyek hosszú időn át biztosítják a szükséges ketoti­fen szintet és ily módon kellő védelmet nyújtanak asztmás rohamok esetében. A találmány szerinti eljárással nyert készítmé­nyek elnyújtott felszabadulásúak és belőlüka ket­otifen abszorpciója nagy. Az állandósult állapotban a vérplazmában megfigyelhető ketotifen fluktuáció a készítmények esetében igen kicsi és az adagolással összefüggő mellékhatás váratlanul szintén igen ke­vés. A találmány tárgya a fentiek alapján eljárás ket­otifent tartalmazó napi egyszeri adagolásra alkal­mas gyógyszerkészítmény előállítására. A talál­mány szerinti egység-dózis 2 mg ketotifent tartal­maz. A találmány szerinti eljárással nyert gyógyszer­­készítmények biohozzáférhetőségét ismert eljárás­sal mértük, így például radioimmun-vizsgálattal a hatóanyag mennyiségét határoztuk meg a vérplaz­mában. A radioimmun-vizsgálat során a ketotifen dez­­metil-származékát Mannich reakció segítségével kapcsoljuk a szarvasmarha szérum albumin szabad aminocsoportjaihoz és a birkában kifejlesztett kon­­jugátumok poliklon antitestjeihez. A kapott anti­­szérum koncentrációja általában 1:8000. A radio­immun-vizsgálat során a 6-os helyzetében tricium­­mal jelzett ketotifent alkalmazunk A jelzett és jel­zetlen ketotifen vegyületek az antitest elérhető he­lyeihez kötődik. Az egyensúlyba került szabad és kötött ligandumokat dextránnal borított csontszén segítségével elválasztjuk és az oldható rész teljes ra­dioaktivitását folyadék szcintillációs számlálás se­gítségével határozzuk meg. A találmány szerinti eljárással nyert gyógyszer­­készítmények napi egyszeri adagolásával a ketoti­fen a plazmában 24-28 órán át tartózkodik. Az el­őnyösen 2 mg ketotifent tartalmazó készítmény tar­tózkodás ideje 25-27 óra. Az átlagos tartózkodási idő (MRT) meghatáro­1 zására az egyik módszer, hogy a hatóanyag abszorp­ciójának lassulását kimutassuk, például azzal, hogy a vérplazmában a hatóanyag koncentrációjának nö­vekedése késik és/vagy csökken a koncentrációesés sebessége a maximum-érték elérése után. Az MRT értéket a következő összefüggéssel határozhatjuk meg: /C(T).t.dt MRT = —---------------­/C(T).dt 2 ahol C(T) a hatóanyag koncentrációja a plazmá­ban t időben. A kívánt plazmakoncentrációkat egység-dózis adagolása esetén a maximum és minimum koncent­ráció értékek (Cmax, Cmin) meghatározására állan­dósult állapotban vizsgáltuk, vagy a tényleges (7. példa) vagy extrapolált (6. példa) állapot szerint re­ferencia készítményekhez viszonyítva. A találmány szerinti napi egyszeri adagolásra al­kalmas készítmények esetében állandósult állapot­ban a Cmax/Cmin arány 1,2 és 2,4 közötti érték, pél­dául 2,3, a Cmax/Cmin arány előnyös értéke 1,4 és 2,0 között van. A plazmakoncentráció értékeket az ismert ket­­otifen-készítmények, azaz a napi kétszeri alkalom­mal adagolt tabletták és/vagy kapszulák esetében mért plazmaszintekkel hasonlítjuk össze. E készít­ményeket az állandósult állapotú biohozzáférhető­­ségi vizsgálatok során minden 12 órában adagoltuk, egy alkalommal a ketotifen napi adagjának a felét adva. A mért Cmax és Cmin értékeket a találmány sze­rinti készítményekkel összehasonlítva azt találtuk, hogy a relatív Cmax 0,5 és 1,3, különösen 0,7 és 1,1, míg a relatív Cmin 0,6 és 1,3 közötti érték. Kívánt esetben a relatív biohozzáférhetőséget — az ismert készítményekkel való összehasonlítást — az alábbi hányados segítségével is kifejezhetjük: AUC/mg dózis (retardált készítmény) AUC/mg dózis (referencia készítmény) ahol AUC jelentése a végtelenre extrapolált gör­be alatti terület, például 0 és 33 óra közötti mérés esetén (például 5. példa) egység-dózis esetében, és 0 és 24 óra közötti méréssel állandósult állapotú kí­sérlet esetében. A relatív biohozzáférhetőség 70-125%, előnyö­sen 80-105%. A találmány szerinti előnyös orális gyógyszerké­szítményeket az in vitro felszabadulás adataival is jellemezhetjük. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással nyert, ketotifent tartalmazó orális készítmények­ben a ketotifen in vitro felszabadulása a forgó ko­sár-módszerrel meghatározva (120 ford/perc 37 °C- on, 500 ml 0,1 n HCl-ban, amelynek a pH-ját 120 perc után 6,8 -ra változtatjuk) a következő: 5-20% 15 perc után 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom