202726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény gyomnövények fotoszintézist gátló herbicid-rezisztenciájának leküzdésére

HU 202726B A találmány tárgya eljárás és készítmény gyom­növények herbicid-rezisztenciájának leküzdésére, valamint kombinált gyomirtószer. Ismeretes, hogy a szántóföldi, és kertészeti nö­vénytermesztésben a terméscsökkentő tényezők között elsődleges szerepük van a gyomnövények­nek. A veszteség vüágviszonylagban még napjaink­ban is elérheti a 25-30%-ot. A védekezési, gyomir­tási módszerek közül legnagyobb szerep a kémiai módszereknek, s így a herbicideknek jut. A felhasznált herbicidek több mint 50%-a növé­nyek egyik alapvető életfolyamatát, a fotoszintézist gátolják. A fotoszintézisgátló herbicidekkel (triazi­­nok, karbamátok, uracüok, bipiridinek) szemben je­lent meg a gyomirtószer-rezisztencia elsősorban az elmúlt években a gyomnövények körében. A triazin­­rezisztencis, amely a legelterjedtebb kukorica veté­sekben, gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben, gyomirtott utak és vasúti pályatestek mentén ala­kult ki. Eddig 18 genus 38 fajáról bizonyították, hogy triazin-rezisztens, az USA 23 körzetében, Ka­nada 4 tartományában, Európa 9 (Magyarország is) és Közép-Kelet 2 országában. A herbicid-rezisztencia „kivédésére” a gyomir­tási gyakorlatban elterjedt a herbicidváltás. Tria­zin-rezisztens gyomnövények gyomirtására pl. kar­­bamid- vagy uracilhatóanyagú herbicideket hasz­náltak. A gyomnövények nagyfokú adaptációs ké­pességének eredményeként a herbicid-rezisztencia tovább fejlődött, több hatóanyagra rezisztens ún. cross-rezisztens biotípusok alakultak ki. Jelenleg már annyira felgyorsult a herbicid-re­zisztencia kifejlődése, hogy a herbicid fejlesztések üteme ezzel nem tud lépést tartani. Ugyanis egy új herbicid hatóanyag kifejlesztése rendkívül költsé­ges és hosszú időt vesz igénybe. Egy lehetséges megoldás kínálkozik az előzőek­ben körvonalazott probléma megoldására, olyan herbicid adjuvánsok alkalmazása, amellyel a herbi­­cid-rezisztenciát „blokkolni” lehet és így a koráb­ban már hatástalanná vált herbicideket újra lehet alkalmazni a gyomirtás gyakorlatában. Ennek fel­derítéséhez a herbicid-rezisztencia biokémiai me­chanizmusának felderítése segített hozzá. A herbicid-rezisztencia mechanizmusának meg­ismerésére beindított kutatómunka kezdetben arra irányult, hogy összehasonlítsák a herbicidek meta­­bolizmusát az érzékeny, illetve rezisztens növé­nyekben. Megállapították, hogy a gyomnövények rezisztens és érzékeny biotípusaiban az atrazin her­bicidek metaboluzmusa azonos módon megy végbe. Hasonlóan a fentiekhez a kutatók nem tudtak kü­lönbséget kimutatni a Senecio vulgaris, Amarant­­hus retroflexus, a Chenopodium album és a Conyza canadensis érzékeny és rezisztens biotípusainál a herbicidek penetrációjában és transzlokálódásá­­ban. A herbicid-rezisztencia alapjának megismerésé­hez jelentős mértékben járultak hozzá Radosevich és Devilliers kutatásai, akik kimutatták, hogy az at­razin a Senecio vulgaris, Chenopodium album és az Amaranthus retroflexus rezisztens biotípusában az izolált kloroplasztiszok fotokémiai aktivitását nem gátolta. Ezen felismerés irányította a kutatók fi­gyelmét arra, hogy a rezisztencia mechanizmusát a 1 kloroplasztiszok szinjént folytatott kutatások tár­hatják fel. Amtzen és munkatársai, Souza Machado és munkatársai, valamint Radosevich és munkatár­sai izolált kloroplasztiszokkal végzett vizsgálatai igazolták azon feltevés helyességét, hogy a rezisz­tencia lényege a kloroplasztiszok thylakoid memb­ránjában keresendő. Amtzen és munkatársai és Pfister és munkatársai Amaranthus retroflexus tri­azin-rezisztens biotípusában a kloroplaszt thylako­id membránján fellépő változásokat vizsgálták. Vé­leményünk szerint a triazin-rezisztencia oka, hogy PS-II herbicid-kötőhelyének Qb proteinje genetika­ilag módosul, amely a herbicidkötés képességét csökkenti, ennek következtében a triazinok nem gá­tolják a fotoszintetikus elektrontranszportot. Hirschberg, -McIntosh az Amaranthus hybridus triazin-rezisztens és szenzitív biotípusában a Qb proteint kódoló psb A gén DNS szekvencia analízi­sét végezte el. A DNS egyik kódjában keletkezett pontmutáció eredményeként a Qb protein 228. pozíciójú amino­­savja glicin, a rezisztens biotípusában ebben a pozí­cióban szerin található. Véleményünk szerint a sze­rin helyettesítése glicinnel a polipeptid 228. pozíci­ójában eredményezheti a triazinmolekula kötődési affinitásának változásait. Mivel a tényleges triazin kötőhely lokalizációja a Qb proteinen nem ismert, ezért nem tudni, hogy mely aminosav változása okozhatja a herbicid-kötődés módosulását. Ennek ellenére feltételezik, hogy egy aminosav mutációs megváltozása a polipeptid harmadlagos szerkezeté­nek módosításával befolyásolhatja a herbicid-kötő­dés affinitását. A Qb protein módosulásán kívül újabb irodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy a thylakoid membrán lipidösszetétel változása hozzájárulhat a herbicid-rezisztencia kialakulásához. A rezisztens és szenzitív növények kloroplasztjá­­nak lipidösszetétele és a lipidosztályok zsírsavösz­­szetétele különböző. A triazin-rezisztens növények thylakoid membránjában több a monogalaktozü­­diglicerid (MGDG), kevesebb a digalaktozü-digli­­cerid (DGDG), nagyobb a MGDG/DGDG arány. A rezisztens kloroplaszt membránja gazdagabb telí­tetlen zsírsavakban, főként a linóién és panmitole­­insav aránya nagyobb. A triazin rezisztens klorop­­lasztok membrájának lipidmátrixa fluidabb (folyé­konyabb), mint a szenzitív biotípusé. Ezen változá­sok eredményeként a thylakoid membrán lipidmát­­rixának f iziko-kémiai állapota különbözik a két bio­típusban. A thylakoid membrán lipidtartalmának és zsír­savösszetételének változása a herbicid-rezisztens kloroplasztokban a lipid kettős réteg deformációját okozhatja. A legnagyobb thylakoid lipidosztály, az MGDG, magas telítetlen zsírsav arányával (főként linolénsavat tartalmaz) meghatározó szerepet ját­szik a membrán fluiditás fenntartásában, a lamellá­­ris és nem lamelláris lipid struktúrák egyensúlyának szabályozásában a thylakoid membránban. A galak­­tolipidnek (MGDG, DGDG) fontos szerepe van a grana thylakoidok (a PS-H-t tartalmazza) stabilizá­lásában. Geometriai adottságaik révén szerepük van a nagy molekulájú protein-komplexek (pl. Qb prote-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom