202716. lajstromszámú szabadalom • Esővel szemben megnövelt ellenállású, hatóanyagként ditiokarbamát-származékokat tartalmazó, fungicid készítmények

HU 202716 ti A találmány tárgya esővel szemben megnövelt el­lenállású hatóanyagként ditiokarbamát származé­kot tartalmazó, fungicid készítmények. A ditiokarbamátok és származékaik a fungici­­deknek egy olyan csoportját alkotják, amely fitopa­­togén gombák leküzdésében használható. Ilyen diti­okarbamát fungicidek például a mancozeb, a ma­­neb, a zineb, a propineb, a ferbam, a ziram, a met­­ham, a thiram és a dazomet. A ditiokarbamátok, más gungicidekhez és peszticidekhez hasonlóan, hajlamosak arra, hogy az esővel lemosódjanak a nö­vényről. A szakirodalomban tesznek néhány javaslatot polimereknek peszticidekkel együtt való alkalma­zására, például a peszticid adhéziójának növelésére vagy esővel szembeni ellenállásának fokozására. Di­­tiokarbamát-sókat elegyítenek nagyobb mennyisé­gű (1:1 - 1:30 arányban) vízben nem oldódó vinil­­acetát polimerrel a ditiokarbamát vízzel (esővel) va­ló eltávolíthatósággal szembeni ellenállásának fo­kozására [Central Patents Index, Basic Abstacts Jó­mnál, C03-5461Y/31 Derwent Publications Ltd., London (1977)]. Mivel azonban a poli(cinü-acetát) filmet képez, nem alkalmas ditiokarbamátok száraz vagy por formájú készítménnyé való formálására, kívül a polimer oldhatatlansága következtében a peszticidek felvitelére alkalmazott készülék vízzel nem tisztítható ki jól. A Chemical Abstacts 72 11637a (1970) szakirodalmi hely szerint a fungicid levélzet iránti affinitásának növelésére a fungicid­­hez poli(vinü-alkohol)-t adnak. A poli(vinü-alko­­hol) molekulatömege -150 00 és -500 000 közötti, elszappanosítási indexe < 30, az ilyen vegyületek vízben csak körülbelül 37,8 °C feletti hőmérsékleten oldódnak jól. Ugyancsak javasolták már ionos polimerek ada­lékként való adagolását is. A 2 236 545. számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban in­­szekticidekhez tapadást fokozó szerként karboxi­­metil-cellulóz alkalmazását javasolják. Karboxi­­metil-cellulózt alkalmaztak már a mono-, di- és po­­liszacharid tapadást fokozó anyagot tartalmazó granulált peszticid készítményekben kötőanyag­ként [Chemical Abstracts 87,147082h (1977)]. Ionos, vízben oldható akrilamid kopolimer gyan­ták alkalmazását javasolták baktericid, fungicid és inszekticid szerek kezdeti aktivitásának fokozásá­ra, valamint növényi-növekedés-szabályozóként [Chemical Abstracs, 80,141786z (1974)]. A 179 413 számú magyar szabadalomban olyan fungicidtartalmú (ditiokarbamát) készítményt is­mertetnek, amely (részlegesen hidrolizált) polimer és vizes sóoldat egymásrahatásával keletkező géle­sedett komplex vegyületet tartalmaz. Az üyen ké­szítmények alkalmazása nehézkesebb, mint a por vagy vizes oldat formájú készítményeké. A 200-25 000 molekulatömegű poli(oxi-alkilén)­­poliolok finoman granulált peszticidek adhéziójá­nak növelésére alkalmasak. Ezek a vegyületek fel­ületaktív szerként viselkednek, de az eső könnyen lemossa a peszticideket a növényekről [Central Pa­tents Index, Basic Abstracts Journal, C03-38356U­­AC, Derwent Publications Ltd., London (1973)]. Azt is felismerték már, hogy a phosdrin maradék in­szekticid aktivitása (eső hiányában) polietilén, hid-1 roxi-etil-cellulóz és metil-cellulóz polimerek alkal­mazásával növelhető, míg a szokásosan alkalmazott tapadást fokozó és/vagy a szétterülést elősegítő anyagok nem képesek a phosdrin maradék hatásá­nak fokozására [Aller és mtsai., J. Econ. Ént., 54 (3) 508-510(1961)]. Nem várt módon arra a felismerésre jutottunk, hogy bizonyos nemionos polimerek alkalmasak a di­tiokarbamátok bizonyos formáinak esővel szembe­ni ellenállásának növelésére. Eltérően a korábban alkalmazott anionos polimerektől a találmány sze­rint a ditiokarbamát készítményekkel együtt alkal­mazott nemionos polimerek nem hajlamosak flok­­kulációs problémák okozására. A nagy molekulatö­megű ionos polimerek a ditiokarbamátok divalens kationjaival kölcsönhatásba lépnek, ez vezet a flok­­kulációhoz. A találmány szerint alkalmazott nagy molekulatömegű polimerek nem rendelkeznek fel­ületaktív hatással, vagy ha igen, ez a hatás igen cse­kély, így kevéssé hajlamosak arra, hogy esővel lemo­sódjanak. Ezenkívül a találmány szerint alkalma­zott polimerek vízben, szobahőmérsékleten jól ol­dódnak, ez a fungicidek növényekre, magokra és nö­vényi ültetvények helyére, például mezőkre való ki­vitelének megfelelő körülményeknek felel meg. A találmány szerinti készítmények száraz for­mában levő ditiokarbamátot és a ditiokarbamát tö­megére számított 0,1-5 tömeg% 80 000 -1000 000 átlagos molekulatömegű hidroxi-(2-5 szénato­­mos)-alkil-cellulózt, 10 000 - 400 000 átlagos mole­kulatömegű poli(etilén-oxid)-ot, 16 000 - 100 000 átlagos molekulatömegű és 45-55 elszappanosítási indexű poli(vinil-alkohol)-t, 40 000 - 360 000 átla­gos molekula tömegű poli(vinil-pirrolidon)-t vagy 250 000 - 600 000 átlagos molekulatömegű metil­­cellulózt tartalmaz. Az esővel szembeni ellenállás a ditiokarbamát­­nak azt a képességét jelenti, hogy eső vagy erős har­mat után is megmarad a levélzeten, magon vagy ta­lajon. Ha a mezőgazdaságban fungicidként a talál­mány szerinti ditiokarbamát készítmény alkalmaz­zuk, amelynek alkalmazásakor a ditiokarbamát ne­hezebben távolítható el a növényről, magról és talaj­tól, ez kedvezőtlen időjárási körülmények - eső vagy szél - esetén a ditiokarbamát szokásosnál tar­­tósabb hatását biztosíthatja, kisebb felhasználási arányt tejet lehetővé és/vagy lehetővé teszi a fungi­­cidnek hosszabb időközönkénti alkalmazását. A találmány szerinti készítményben alkalmaz­ható ditiokarbamátok a fungicidek - beleértve szár­mazékaikat is - osztályába tartoznak, amely vegyü­letek fitopatogén gombák ellen hatásosak. Ilyen di­tiokarbamátok például a maneb (mangán etilén­­biszditiokarbamát), a mancozeb (a maneb cink ion koordinációs vegyülete), a zineb (cink etilén-biszdi­­tiokarbamát), a propineb (cink propilén-biszditio­­karbamát), a metham (nátrium-metil-ditiokarba­­mát), a ferbam (vas(III)-dimetil-ditiokarbamát), a thiram (tetrametü-tiuramdiszulfid), a ziram (cink­­dimetü-ditiokarbamát) és a dazomet (3,5-dimetil­­l,3,5-2H-tetrahidrotiadiazin-2-tion). Előnyös ditiokarbamátok az etilén-biszditiokar­­bamátok és fémsóik és/vagy fémkoordinációs ter­mékeik, még előnyösebb ditiokarbamátok a manem és a mancozeb, legelőnyösebb ditiokarbamát a man-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom