202708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibridbúza vetőmag nagyüzemi előállítására kémiai hibridizáló vegyületek felhasználásával
HU 202708B A találmány eljárás hibridbúza vetőmag nagyüzemi előállítására kémiai hibridizáló vegyületek felhasználásával a heterózishatás kihasználására a búzatermesztésben. Ismeretes, hogy a búza öntermékenyülő növény és a heterózis hatás kihasználására a búzatermesztésben több, genetikai módszereket felhasználó és kémiai úton előállított vegyület alkalmazásán alapuló eljárás kínál lehetőséget. Egyik Uyen ismert - genetikai módszereket alkalmazó - eljárás a citoplazmás hímsterilitáson alapuló hibridbúza vetőmag előállítása. Az eljárás lényege, hogy a hímsterilitást okozó génnel rendelkező anyai vonalat és a sterilitást megszüntető - resztorer - génnel rendelkező apai vonalat váltott sávokban vetik el évente újra és újra, fenntartva mindkét szülővonalat, kereszteződésük után a sávokat külön-külön learatják, így az anyai sávokból hibrid magvakat nyernek, amelyeket a búzatermesztésben hasznosítanak. (Élet és Tudomány XXI. évf. 20.SZ. 1976.915-918. old.) Az eljárás hiányossága minden genetikai módszereken alapuló eljárás hátrányain túlmenően (1. később), ha keskeny pásztában vetik a szülő partnereket, igen bonyolult és nem gépesíthető vagy nehezen gépesíthető a két szülő magjának külön vetése és főleg a keveredés nélküli aratás. Ha szélesebbek a pászták, az aratás ill. vetés egyszerűbb, jól gépesíthető, csakhogy ekkor meg, - mivel a búza virágpora nehéz - egyrésze nem jut el az anya virágaihoz, a rossz termékenyülés miatt kicsi a magkötés, kevés hibrid vetőmeg terem. Ezen hátrány kiküszöbölésére alkalmas egy, szintén genetikai módszereken alapuló ismert eljárás hibridbúza vetőmag előállítására, amely marker génnel jelzett apavonal felhasználásával alapul. Az eljárás lényege, hogy a hímsteril anyavonalat és a marker génnel jelölt resztorer gént is hordozó apavonalat nem váltott sávokban, hanem kever ten vetik el. Az anyanövényeken termett nem markírozott színű hibrid magot és az apanövényeken termett jelzett (színű) magot együtt takarítják be. A két különböző (színű) magot azután (szm)szelektorral külön választják, ezzel tisztán magkapják a hibrid vetőmagot. (Élet és Tudomány, XXI. évf. 20.sz. 1976., 918. old.). Az eljárás előnye, hogy kevésbé hiányos a magkötés hátránya, hogy nehézkes a magvak szétválasztása. Ezen ismert genetikai módszereket alkalmazó eljárások közös hiányossága, hogy bonyolultak. A hímsterilitást biztosító gén beépítése az anyai vonalba, illetve a fertüitást visszaállító - resztorer - gén beépítése az apai vonalba több év veszteséget és jelentős költségnövekedést jelent. Igen alacsony hatékonyságú, költséges és kockázatos a hímsterü anyai vonal fenntartása és szaporítása. Ezen okok miatt a genetikai módszereken alapuló eljárások nem gazdaságosak, ezért nem is terjedtek el. A kísérletezési gyakorlatban közismert olyan eljárás hibridbúza vetőmag előállítására, melynek során a vetőmag előállítása kisparcellás kísérletek céljára történik. Az eljárás lényege, hogy 6-12 soros kísérleti vetőgéppel az apai és az anyai vonalakat felváltva egyforma széles sávokban vetik, majd a hibrid vetőmagot az anyai parcellákról 1,0-1,5 m 1 vágószélességű kísérleti parcellakombájnnal learatják. Az eljárás hátránya, hogy nagyüzemi szántóföldi gépek a vetőmag előállításakor nem használhatók, kereskedelmi célra elegendő vetőmag nem állítható ily módon elő és a költséges és kisteljesítményű speciális kísérleti gépek alkalmazása miatt ez az eljárás sem gazdaságos. Régóta ismert ill. elterjedt és a gyakorlatban széles körben alkalmazott eljárás a búzafajták nagyüzemi vetőmagtermesztése. Ezen eljárás lényege, hogy kellő kultúrállapotban levő, kiegyenlített adottságokkal rendelkező, lehetőleg szabályos alakú búzatáblát választanak ki, nagy tömegű növényi maradványokat vissza nem hagyó kultúra után vetnek. A vetést szelekciós utak kihagyásával végzik. A táblák között legalább két méter izolációs távolságot biztosítanak, mérsékelt dózisú, harmonikus tápanyagellátást alkalmaznak, a megdőlés ellen védekeznek, a megdőlt táblákat a vetőmag szaporításból kizárják, az első idegenelést a kalászolás befejezése után, a következőket a szemképzés végig befejezik. A betakarítást teljes éréskor végzik, a vetőmagtisztítást szabvány szerint 2,2 mm-es rostán végzik. Az egyéb agrotechnikai műveleteket (talajelőkészítés, növényápolás, növényvédelem stb.) a búzatermesztés gyakorlatában általánosan alkalmazott módon végzik. (Útmutató Lszaporítási fokú martonvásári búzafajták vetőmagtermesztéséhez. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, 3-16. old.) Ez az eljárás nem alkalmas hibridbúza vetőmag nagyüzemi előállítására, mivel az alkalmazott izolációs távolsággal nem biztosítható a fajtatiszta hibrid vetőmag előállítása, a vetési mód nem teszi lehetővé az apai és anyai vonalak megfelelő vetését és az anyai partner beporzását. Több eljárás ismert hibridbúza vetőmag előállítására kémiai hibridizáló vegyületek felhasználásával. Ezen eljárások lényege, hogy az anyasávokat lepermetezik gametocid (pl. gibberellin, Ethrel, Ethephon) más készítmények oldatával, aminek következtében a pollen kifejlődésének meggátlásával létrejön a hímsterü forma. Bármely fajtával beporozva hibridet nyerünk. (A búzatermesztés kézikönyve, Szerk.: Barabás Zoltán, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1987., 198. old.) Ezen eljárások hiányossága a többségük alkalmazásánál jelentkező káros melllékhatásokon túlmenően a hibridbúza vetőmag előállítás nagyüzemi módszerek kidolgozatlansága. Utóbbi hiányában ezen eljárások egyszerűségében rejlő előnye sem tette lehetővé a búzahibrid vetőmag gazdaságos előállítását, ezért nem is terjedtek el. A vetőmagtermesztési gyakorlat és az ismert szakirodalom tanúsága szerint mindezideig még nem oldották meg a hibridbúza vetőmag gazdaságos nagyüzemi előállítását. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely alkalmas kereskedelmi mennyiségű hibridbúza vetőmag gazdaságos, nagyüzemi előállítására. A találmányi gondolat azon a megfigyelésünkön alapul, hogy a búzapollen egy részét az átlagosnál sokkal jobban repíti a szél, ez a jelenség kisméretű parcellán (amüyenen a kutatók általában kísérleteznek) - mivel Uyenkor viszonylag kevés pollen re2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
