202708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibridbúza vetőmag nagyüzemi előállítására kémiai hibridizáló vegyületek felhasználásával
HU 202708B pül messzebb - alig javítja az anyanövények megtermékenyülését, de nagy táblán, ahol az előzőekhez viszonyítva nagyobb a pollensűrűség, valóságos pollenfelhő jön létre, jelentősen megnövekedhet az anyanövények megtermékenyülése. E megfigyelésünk nyomán arra a felismerésre jutottunk, hogyha a hibridbúza vetőmag előállítására kellően nagyméretű, megfelelően széles és hosszú, széljárásnak kitett táblát választunk ki és a szülők váltott sávjainak irányát gyakorlatüag az uralkodó széljárásra merőlegesen választjuk meg - az előzetes ismeretek alapján nem várhatóan - a nagyméretű tábla felett kialakuló viszonylag sűrű pollenfelhő és a pollent a sávok irányára lényegében merőlegesen röpítő szél együtthatásaként a terület egységenkénti hibridbúza vetőmag termése az ismertnél szélesebb sávok alkalmazása esetén sem csökken jelentősen, ezen szélesebb sávok alkalmazása viszont lehetővé teszi, hogy a szülőpartnerek vetését, aratását, az anyai partner kémiai hibridizáló szerrel való permetezését szántóföldi gépekkel végezzük el, azaz nagyüzemi módon és következtetésképpen gazdaságosan állítsunk elő kereskedelmi mennyiségű hibridbúza vetőmagot. A találmány tárgya eljárás hibridbúza vetőmag nagyüzemi előállítására kémiai hibridizáló vegyületek felhasználásával, melynek során legalább 2 ha területtel rendelkező és legalább 200 m hosszú, 100 m széles - célszerűen szabályos alakú - szél járásnak kitett táblát választunk ki, a szülők váltott sávjainak irányát az uralkodó széljárásra gyakorlatilag merőlegesen választjuk meg, a szülőpartnerek magvait 3-20 méter - célszerűen 4-12 méter - széles sávokban vetjük, az anyai sáv teljes területére önmagában ismert módon kémiai hibridizáló vegyületet juttatunk ki szélcsendes időben, egyenletesen az első idegenelést a pollen tadó sávokban a kalászolás és a virágzás között, az anyasávokban első alkalommal közvetlenül az állomány kiegyenlítődése után, másodszor a viaszérés előtt ömagában ismert módon végezzük el, a betakarított hibridvetőmagot olyan méretű rostával tisztítjuk, hogy a rostaalj legfeljebb 10% legyen. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy növénymaradványmentes vetőágyat készítünk, az apa- anyasávok között 10-100 cm - előnyösen 60 cm - elválasztó utat hagyunk. A kémiai hibridizáló vegyület kijuttatásakor permetező gépet célszerűen az apai és anyai komponens közötti elválasztó úton járatjuk. Az aratást előnyösen az anyasáv betakarításával kezeljük oly módon, hogy az apasávot csak biztonságos mértékig mintegy 20-30 cm-re közelítjük meg. A találmány szerinti eljárást a példákban ismertetjük részletesebben. 1. példa Martonvásáron, közepes tápanyag ellátottságú AK 40 kötöttségű, erdőmaradványos csemozjom talajon 4 ha területű, szabályos alakú, széljárásnak kitett táblát úgy választottunk ki, hogy a hibridbúza vetőmagtermelő tábla izolációs távolsága bármely más búzatáblától legalább 100 m, illetve rozs, árpa és tritikálé táblától legalább 200 m volt. Silókukori3 ca elővetemény után diszktillerrel és tárcsával szár- és egyéb növénymaradvány mentes vetőágyat készítettünk. Az apai és anyai komponensek vetését különvetőgéppel végeztük 1986. október 25-én sávosan. Az apai és anyai komponenst 8-8 méter széles sávban vetettük felváltva, ami 1:1 aránynak felel meg. A tőszám 5 millió csíra/ha volt. A szülői komponensek között 60 cm szélességű művelő utat hagytunk. A sávokat az uralkodó széljárásra merőlegesen vetettük el. A vegyszeres gyomirtással egyidőben az anyai sávokat ccc klór-kolin-klorid (15 1/ha) szárrövidítő szerrel kezeltük. Az Acetidine-3-karboxilsav kémiai hibridizáló vegyületet (gametocidot) 1987. május 25-én 1,2%-os vizes oldatban 300 1/ha mennyiségben szántóföldi permetezőgéppel, szélcsendes időben juttattuk az anyasávokban levő növényekre. Művelőútként az apai és az anyai sávok között levő 60 cm széles, valamint a sávokon belül kétméterenként levő utakat használtuk fel. A gametocid sterüizáló hatásának ellenőrzésére a permetezést követő napon hektáronként 5 x 0,5 m-es területet izoláltunk. Az első idegenelést a pollen tadó sávokban a kalászolás és a virágzás között végeztük el. Az anyasávokban az idegenelést első alkalmalommal közvetlenül az állomány kiegyenlítődése után, másodszor viaszérés előtt végeztük el. A gametociddal sterillé tett kalászokat a másodlagos gombafertőzés elkerülésére virágzás után Bayleton (BAYER készítmény) (1 kg/ha) fungiciddel kezeltük. A termés betakarítása teljes érésben 15%-os nedvességtartalom mellett történt 1987. augusztus 2-án. A vetőmagtermés tárolását és szárítását az elfogadott vetőmagtermesztési technológia szerint végeztük. A vetőmag tisztítást a szabvány szerinti legkisebb méretű - 2,0 mm-es - rostával végeztük. A nyerstermés 6,52 t/ha, a fémzárolt vetőmagtermés 6,06 t/ha, a vetőmagkihozatal 93% volt. 2. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el, kivéve hogy az apai komponenst 6 méter, az anyait 12 méter széles sávban vetettük felváltva, ami 1:2 aránynak felel meg. A nyerstermés 6,05 t/ha, a fémzárolt vetőmagtermés 5,57 t/ha, a vetőmagkihozatal 92% volt. 3. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el, kivéve hogy az apai komponenst 4 méter, az anyait 8 méter széles sávban vetettük felváltva, ami 1:2 aránynak felel meg. A nyerstermés 6,26 t/ha, a fémzárolt vetőmagtermés 6,04 t/ha, a vetőmagkihozatal 96,1% volt. 4. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el, kivéve hogy az apai komponenst 4 méter, az anyait 12 méter széles sávban vetettük felváltva, ami 1:3 aránynak felel meg. A nyerstermés 6,1 t/ha, a fémzárolt vetőmagtermés 5,83 t/ha, a vetőmagkihozatal 95,5% volt. A fenti kiviteli példák termésadatai egyértelműen igazolják, hogy a találmány szerinti körülmé4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
