202650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lágy biológiai szövetek rugalmasságának noninvazív akusztikai viszgálatához

3 HU 202 650 B 4 ezen alakzatok állapota szoros összefüggést mutat a szervezetben lezajló fiziológiai folyamatokkal. A találmánnyal célunk lágy biológiai szövetek rugal­masságának pontosabb meghatározása. A találmánnyal további célunk a lágy biológiai szö­veten végrehajtott és a rugalmasság mérésére irányuló eljárás alkalmazási területének kiszélesítése. A találmány révén megoldandó feladat olyan eljárás megalkotásában van, amely alkalmas lágy biológiai szövetek noninvazív akusztikus vizsgálatához, továbbá az ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezés létrehozása. Lehetővé kell tenni olyan fajtájú akusztikus hullámok alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a lágy biológiai szövetek rugalmassági tulajdonságaiban mu­tatkozó anizotróia kiértékelését is jobb mérési pontos­ság mellett. A kitűzött feladatot a találmány szerinti eljárás létre­hozásával oldottuk meg, amely alkalmas lágy biológiai szövetek rugalmasságának akusztikus úton történő vizs­gálatára, amelynek során hanghullámokat bocsátunk ki, és foguk fel, amelyeket a találmány értelmében a vizs­gálandó szövet felszínében tangenciális impulzuslengés deformációt keltünk és a generált hanghullámok terje­dési sebességét a vizsgálandó szövetben a rezgések keltésének irányában meghatározzuk, és a terjedési se­besség meghatározott értéke alapján kiértékeljük a szö­vet rugalmasságát A találmány szerinti eljárás során a biológiai szövet rugalmasságának vizsgálatához hosszirányban polari­zált felületi akusztikus hullámokat keltünk, ami lehető­vé teszi a szövet rugalmasságának általában véve való meghatározását mind a szövet tulajdonságaiban mutat­kozó anizotrópia meghatározását, és ezáltal növekszik a lágy biológiai szövetek állapotvizsgálatának fontossá­ga. A találmány értelmében a lengésimpulzusos deformá­ciót 0,5-30 kHz frekvenciatartományban gajesztjük. A találmány értelmében kiválasztott üzemi frekven­ciatartomány elegendő mértékben szelektíven a testi szövetek felületi részének, például a bőrnek a rugalmas­­sági tulajdonságait vizsgálja, mivel lehetővé teszi az alatta lévő szerkezetek, például csontok mérési ered­ményre gyakorolt befolyásának kizárását és egyúttal a szövet állapotának pontosabb becslését teszik lehetővé. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjánál a hanghullámok terjedési sebességét azon idő­szak mérése útján határozzuk meg, amely alatt ezek a hullámok a deformáció keltésének tartományából a hanghullámok vételének zónájába eljutnak, mikoris az akusztikus impulzus terjedési idejének mérése abban az időpontban kezdődik, amikor a gerjesztési tartomány­ban a szövetek rezgésének előjele első alkalommal meg­változik és amely időpontot hitelesítési mérés alapján állítjuk be. Ezen hitelesítési mérés alatt olyan gélszerű közeget alkalmazunk, amelyben az adott fajtájú hullám terjedési sebessége ismert. Az akusztikai impulzus ha­ladási idejének mérését abban az időpillanatban fejez­zük be, amikor a hanghullám érzékelőjele első alkalom­mal halad át a nulla szinten. A találmány szerinti eljárás tehát magában foglalja az akusztikus impulzusnak a vizsgálandó szövetrészeken való áthaladásának az idejét, és lehetővé teszi a mérési pontosság növelését, mivel kizárja a vett akusztikai impulzus feldolgozásánál alkalmazott diszkriminációs szint okozta mérési hibát. A kitűzött célt továbbá a találmány szerinti berende­zés révén érjük el, amely alkalmas az eljárás foganato­sítására és amely egy sugárzó és egy vevő piezoelektro­mos átalakítóval ellátott adórészt, valamint a piezoelekt­romos átalakítókhoz csatlakozó elektronikus egységet tartalmaz. A találmány értelmében a piezoátalakítók bi­­morf szerkezetűek és hosszúkás tartókkal egy testben plánparalel módon vannak elrendezve. A találmány sze­rinti berendezés második érzékelő piezoelektromos át­alakítót tartalmaz, amely az első vevő piezoelektromos átalakítóval egy tartóra van felerősítve. A két vevő pie­zoelektromos átalakító az adó piezoelektromos átalakí­tóhoz képest szimmetrikusan van elrendezve, és a pie­zoelektromos átalakítók szabad végeihez érzékelő van hozzáerősítve, amelynek érintkezőfelületei a piezoe­lektromos átalakítók szabad végeinek elcsúszási irányá­val egybeeső vonalban fekszenek. A vevők piezoelekt­romos átalakítók érzékelői, a sugárzó piezoelektromos átalakítók érzékelőjéhez képest szimmetrikusan vannak elrendezve, és az adórész a szövethez való hozzányomás nagyságát egységesítő erőbeállító egységgel van ellát­va. A bimorf szerkezeti piezoelektromos átalakítók al­kalmazása megnöveli az adó érzékenységét, és ennek következtében növeli a mérési pontosságot annak kö­szönhetően, hogy ez a piezoelektromos átalakító akusz­tikailag megegyezik a vizsgálandó szövettel. A hozzá­­nyomási erőt egységesítő erőbeállító egység alkalmazá­sával lecsökken az adónak a szövethez való különböző mértékű hozzányomása által okozott mérési hiba. A második érzékelő piezoelektromos átalakítónak a találmány szerinti alkalmazása megnöveli az adók érzé­kenységét, és jelentős mértékben (majdnem egy nagy­­ságrendnyivel) lecsökkenti azt a mérési hibát, amelyet a sugárzó és a vevő piezoelektromos átalakító érzékelői között instabil távköz okoz. Azáltal, hogy az érzékelő érintkezési felületei egyvo­­nalban vannak a piezoelektromos átalakítók szabad vé­geinek elcsúszási irányával egybeeső vonallal, lehetővé válik a mérések során hosszirányú polarizációjú hang­hullámok alkalmazása, ami által hatékonyabban vizs­gálható a szövetek anizotróp tulajdonsága. Az á legcél­szerűbb, ha a rányomási erőt egységesítő erőbeállító egység egy rugózott csöves tartót tartalmaz, amelynek homlokfelületét kell hozzáérinteni a vizsgálandó szö­vethez. A berendezés továbbá háromállású elektromos kapcsolót tartalmaz, amelynek első mozgóérintkezője mechanikusan hozzá van erősítve a csöves tartó másik homlokfelületéhez. A háromállapotú kapcsoló tartal­maz továbbá egy álló érintkezőt, és egy rugózott máso­dik mozgóérintkezőt. Mikor a nyomóerő az előirt érték­nél kisebb, akkor csupán az állóérintkező és a második mozgóérintkező záródik és mikor a nyomóerő megegye­zik az előírt értékkel, akkor mind a három érintkező összezáródik azonban ha a nyomóerő az előírt értéket meghaladja, akkor csak a mozgóérintkezők záródnak, és ha a három érintkező egymással sorbakapcsolva az elektronikus egység vezérlőkörébe van beiktatva. A nyomóerő értékét egységesítő erőbeállító egység javasolt kiviteli alakja lehetővé teszi a piezoelektromos átalakítók érzékelőin levő érintkezőfelületeknek az adó érzékelőjének munkafelületéhez képesti változékony kölcsönös helyzete által okozott mérési hiba kiküszöbö­lését az előírt nyomóerő tartományában. Célszerű, ha névleges nyomóerő kifejtésekor a csö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom