202650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lágy biológiai szövetek rugalmasságának noninvazív akusztikai viszgálatához

5 HU 202 650 B 6 vés tartó külső homlokfelülete egybevág a piezoelektro­mos átalakítók érzékelőinek végével. Azáltal, hogy az adó homlokfelülete egybevág a piezoelektromos átala­kítók érzékelőinek végével, az adóval való munkavég­zés során megbízható és stabil érintkezés hozható létre az érzékelő és a vizsgálandó szövet között, és ezáltal növekszik a mérések megbízhatósága. A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alak­jánál az elektronikus egység idő-sebesség átalakítót, átszámító egységet tartalmaz, amely a hanghullámok­nak a sugárzó piezoelektromos átalakítótól a vevő pie­zoelektromos átalakítóig való haladási idejét terjedési sebességre átszámítja Az elektronikus egység továbbá digitális kijelzővel van ellátva, amely mutatja a sebes­ségértékeket Az átszámító egység alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mérési eredményt szabványos fizikai mennyi­ségben adjuk meg (terjedési sebesség, m/s) és így a biológiai szövetek rugalmasságának összehasonlító ér­tékelése lehetségessé válik a találmány szerinti berende­zés segítségével, aholis a piezoelektromos átalakítók érzékelői között a távolság esetlegesen eltérő. Egy további előnyös kiviteli alak esetében a talál­mány szerinti berendezés elektronikus egysége szabá­lyozott erősítési tényezőjű bemeneti differenciaerősítőt tartalmaz, amelynek bemenetei a vevő piezoelektromos átalakítókra csatlakoznak. Az elektronikus egység tar­talmaz továbbá egy impulzusgenerátort, amelynek ki­menete a sugárzó piezoelektromos átalakító kapcsoló­dik. A bemeneti differenciaerősítő kimenetére egy kom­­parátor csatlakozik. Az impulzusgenerátor kimenetére továbbá bemeneténél fogva késleltető egység csatlako­zik. Az elektronikus egység továbbá flip-flopot tartal­maz, amelynek visszaállító bemenete a késleltetőegység kimenetére és állítóbemenete az impulzusformálón át a komparátor kimenetére kapcsolódik. Az időt sebesség­gé átalakító átszámító egység bemenetei a flip-flopra és az impulzusgenerátor kimenetére, és ennek kimenetei digitális kijelzőre csatlakozik. Az elektronikus egységben elrendezett és a piezo­elektromos átalakítókra csatlakozó bemeneti differen­ciaerősítő növeli a berendezés érzékenységét és csök­kenti a piezoelektromos átalakítók érzékelői közötti tá­volság változása által esetlegesen okozott mérési hibát. Az elektronikus egység kapcsolási elrendezése lehetővé teszi a találmány szerinti eljárás megvalósítását, amely­nek révén mréhető az akusztikai impulzus futási ideje. A találmány révén elérhető további célokat és előnyös tulajdonságokat a mellékelt rajzon bemutatott példakén­­ti kiviteli alak és foganatosítási mód alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon: az 1. ábra akusztikus felületi hullámok keltésének és feldolgozásának folyamatát mutató elvi váz­lat, amely alapját képezi, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés adója hossz­­metszetben, a 3. ábra a 2. ábra szerinti adórész D részlete kinagyít­va, a 4. ábra a piezoelektromos átalakítók és érzékelőik tartóegységének megvalósítási formája, az 5. ábra az elektronikus egység kapcsolási elrende­zése, a 6. ábra az idő-sebesség átalakító (átszámító egység) kapcsolási elrendezése, a 7. ábra a frekvenciaátalakító kapcsolási elrendezé­se, a 8. ábra az elektronikus egység fő egységeinek mű­ködési diagramjai. A találmány szerinti eljárás révén a szövetek rugal­masságát a következő módon határozzuk meg. Az 1. ábra szerinti vizsgálandó közeg A pontjára érintő irányban helyi lengő deformációt hozunk létre, például egy hajlító üzemmódban működő 1 piezoelekt­romos átalakító segítségével, amely a közeg felszínére merőlegesen van elrendezve, és amely a felületet érintő érzékelővel van ellátva. Az A ponttól L távolságnyira lévő B pontban, amely a deformáció irányában fekszik, az akusztikus hullámokat például egy érzékelővel ellá­tott és hajlító üzemmódban működő 2 piezoelektromos átalakítóval fogjuk fel. Eközben mind a két piezoelekt­romos átalakító azonos irányban (plánparalel módon) van elhelyezve, és geometriai méreteik határozzák meg a tartományban (0,5-30 kHz) a kiválasztott üzemi frek­venciát Az akusztikus impulzus terjedési V sebességét a mért At időtartam és az impulzus terjedési L távolság hosszából a következő összefüggés alapján határozhat­juk meg: A találmány szerinti eljárás során a közeg deformá­ciójának gerjesztése után a kialakuló hullámoknak a deformáció irányában vett terjedési sebességét a követ­kező összefüggés adja: V = 2Vr (2) ahol VR a Royleigh-féle hullámok terjedési sebessége a közegben. A gélalakú közegekben, amelyek közé biológiai szö­vetek is tartoznak, a VR sebesség nagyságára a követke­ző kifejezéssel adható meg: VR = 0,955 (3) ahol p: a közeg sűrűsége, p: a csúsztató rugalmassági modulus. Amennyiben a szövet felületi rétegében strukturális anomáliák vannak, fonalszerű képződmények alakjá­ban, amelyek az A, B pontok által meghatározott A-B irányba esnek, akkor ezek hozzájárulnak megfelelő mó­don a közeg rugalmasságához ebben az irányban, és következésképpen a hanghullámok teijedési V sebessé­géhez. Ha ez a strukturális anomália merőleges az A-B irányra, akkor csupán gyenge mértékben befolyásolja az A-B irányban vett közegrugalmasságot, és következés­képpen kicsi a hatása a hang terjedési sebességére. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során pél­dául meghatározható a rugalmasság, mikoris a felületi hullámok sebességértékei m/s egységben adhatók meg az emberi test különböző területein. Ilyen értékeket tün­tet fel a következő táblázat: Homlok Arc Áll Mell Ujj Láb 29 19 59 21 130 120 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom