202645. lajstromszámú szabadalom • Vezérsík felhőoszlató rakétákhoz

1 HU 202 645 B 2 A találmány tárgya vezéreik felhőoszlató rakétákhoz, mely olyan eszköz, amely alkalmas felhők befolyásolá­sára, például jégeső elhárítására, vihar legyőzésére, csa­padék előidézésére. Felhőoszlató rakétákhoz a vezérsíkokat úgy lehet ki­alakítani, hogy azok a rakéta farokrészénél megvezetés­­ként szolgálnak, melyeknek kalibere 70-100 mm, ható­­távolsága pedig 8-16km, melyeket előnyösen mezőgaz­dasági kultúrák, például szőlőknek jégesőtől való meg­védésére lehet használni és sűrű felhővel borított terüle­teken lehet alkalmazni. Mivel a felhőoszlató rakétákat lakott területeken al­kalmazzák, az egyik fontos követelmény, melyet ezek­kel a rakétákkal szemben támasztanak, hogy azok alkal­mazása ne jelentsen veszélyt az emberekre, állatokra és épületekre. Ismeretesek olyan felhőoszlató rakéták, melyeknek a veszélytelenségét a felhőoszlatás után azzal érik el, hogy a rakétatest leeséséhez ejtőernyőt használnak. A ve­szélytelen rakétaalkalmazás érdekében az ejtőernyős szerkezetek alkalmazása jelentős méretnövekedéssel, nagy költséggel és csekély megbízhatósággal jár együtt. Legszélesebb körben azok a rakéták terjedtek el, me­lyeknél azok veszélytelen alkalmazását azzal érik el, hogy a rakétatest szilánkokra esik szét, mely szilánkok nem jelentenek veszélyt az emberekre és az állatokra nézve. Veszélytelenek azok a szilánkok, melyeknek tö­mege anyaguktól és méretüktől függően legfeljebb 50 g, továbbá amelyeknek esési sebessége a föld felszínénél 20 m/s alatt van. Ismeretes egy olyan vezéreik felhőosz­lató rakétákhoz, mely trapéz alakú lemez formájában van kialakítva, melynek egy a fenéksíkkal hegyesszöget bezáró elülső éle van, és a trapézlemez az elülső él oldalánál egy olyan szakaszt tartalmaz, melynek felüle­tei egymáshoz képest l-4’-os szögben helyezkednek el, és amely vezéreik a rakétához való hozzáerősítésre szol­gáló egység elemével van ellátva, mely elem a hátulsó élhez képest olyan távolságban van elrendezve, mely 0,1-0,5-szerese a fenéklap hosszúságának. Az ilyen 12-16 km-es repülési távolságú rakétáknál a hajtómű hosszúsága legfeljebb a rakéta kaliberének a tízszerese. A rakéte repülési távolságának növekedésé­vel növekszik a sebesség, és ennek megfelelően a vezér­síkok aerodinamikus terhelése is nő, ezért azokat nagy szilárdságú, erős anyagokból kell előállítani. Az ezek­hez a rakétákhoz való vezérsíkok tömege egyenként 28-50 g-ot tehet ki, míg a rakéták kioldása utáni esési sebesség az önkioldás után túllépi a 20 m/s-os értéket. Mivel a vezérsíkok a hajtómű végénél a rakéta szétrob­ban tásához szükséges töltethez képest, mely az önkiol­dóhoz tartozik, jelentős távolságban található, és az ön­kioldó töltet robbanóanyagának közvetlen hatásától védve vannak, a rakéta felrobbanásakor ezek nem men­nek szét apró darabokra, és emiatt a kaotikus leesés esetében komoly veszélyt jelentenek az emberekre és az állatokra nézve. A találmány feladata felhőoszlató rakétákhoz olyan vezérsíkok kialakítása, melyeknek lemczfelülete olyan alakú és a lemez és a rögzítőegység elemének a tömeg­viszonyai olyanok, melyek lehetővé teszik, hogy a raké­ta önkioldása után a vezérsíkok önműködően forgásba jöjjenek. A kitűzött feladatot olyan vezérsíkok kialakításával oldottuk meg, mely vezéreíkok felhőoszlató rakétákhoz használhatók, és amelyek trapézlemez formájában van­nak kialakítva, a trapézlemeznek a fenéklappal hegyesszöget bezáró elülső éle van, és az elülső él felőli oldalánál egy olyan szakasza van, amelynek felületei egymáshoz képest l-4*-os szögben helyezkednek el, továbbá a vezéreik a rakétához való hozzáerősítésre szolgáló rögzítőegység elemével van ellátva, mely a hátulsó élhez képest olyan távolságban van elrendezve, mely a fenéklap hosszúságának 0,1-0,5-szeresét teszi ki, és a találmány szerint a rögzítőegység elemének tömege a trapézlemez tömegének 0,8-1,2-szeresét teszi ki, és a trapézlemez felületei közül legalább az egyiken a fenék­lap hossza mentén egy nyúlvány van kialakítva. A trapézlemeznek és a vezérsíknak a rakétához való hozzáerősítésére szolgáló egység elemének ilyen tö­megviszonya, valamint a fenéksík oldalánál található és ott kialakított nyúlvány lehetővé teszi, hogy a vezéreik súlypontját vagy tömegközéppontját a rögzítőegység elemének közelében rendezzük el, és hogy a tömegkö­zéppontot és a nyomásközéppontot egymástól olyan távolságban alakítsuk ki, mely a trapézlemezre ható felhajtóerő hatására egy (kereszttengely körüli) bólintó­­nyomatékot hoz létre, mely a vezérsíkokat azok esése közben vízszintes helyzethez közelítő helyzetbe viszi, mely beállítja a vezérsíkok önműködő forgását vagy autorotációját. Az önkioldó töltetének a működésbe lépése után a vezéreik nem kaotikusán esik, hanem forogva süllyed, mégpedig autorotációval. Mivel a vezéreik esési sebes­sége az autorotáció esetében állandó, viszonylag cse­kély és értéke 11-16 m/s. A felhőoszlató rakétákhoz használható, találmány szerinti vezéreik tehát földreesése során nem jelent ve­szélyt az emberek és állatok számára, mely lehetővé teszi, hogy az ilyen vezérsíkokkal ellátott rakétákat sű­rűn lakott területeken alkalmazzuk. Az alábbiakban a találmány szerinti vezérsíkot konk­rét kiviteli alakon keresztül, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti, felhőoszlató rakétákhoz való vezérsík nézete; a 2. ábrán a négy vezérsíkkal ellátott felhőoszlató raké­ta nézete; a 3. ábrán az 1. ábrán feltüntetett III-III vonal mentén felvett metszet; a 4. ábrán az 1. ábrán feltüntetett IV-IV vonal mentén felvett metszet látható, mely kiviteli alaknál a vezéreik trapézlemeze a találmány szerinti nyúlvánnyal van ellát­va; az 5. ábra a vezérsíknak a hajtóműtesthez való rögzítését mutatja be; a 6. ábrán kettő, a trapézlemez két felületén elrendezett nyúlvány látható, melyek a találmány szerint vannak kialakítva; a 7. ábrán a vezéreik autorotációs helyzetben látható. Amint a 2. ábrán látható, egy 70-100 mm-es kaliberű felhőoszlató rakéta 4 db 1 vezérsíkot tartalmaz, melyek a rakéta 2 hajtóműtestének farokrészénél vannak felerő­sítve. Az 1 vezérsíkok fesztávja a rakéta kaliberének 2-4-szeresét teszi ki. A rakéta hajtómű 2 hajtóműteste és a rakéta 3 fejrésze között egy 4 önkioldó van elren­dezve. A felhőoszlató rakéta minden egyes 1 vezérsíkja 5 trapézlemez formájában van kialakítva (lásd 1. ábrát). Az 5 trapézlemez 6 elülső éle az 5 trapézlemez 7 fenék­lapjával a hegyesszöget zár be. Az a hegyesszög az 1 vezéreik ß nyilazási szögétől függ és nagysága 90*-ß-val 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom