202645. lajstromszámú szabadalom • Vezérsík felhőoszlató rakétákhoz

3 HU 202 645 B 4 egyenlő. A ß nyilazási szög nagysága 30-60’ lehet Nem célszerű az 1 vezérsíknál 30*-osnál kisebb ß nyilazási szöget alkalmazni, mivel ekkor az 1 vezérsík homlok­ellenállása megnő. Ha a ß nyilazási szög 60*-nál na­gyobb, vagyis az a hegyesszög kisebb 30*-nál, az 1 vezérsík 5 trapézlemeze a stabil autorotációhoz nem elegendő. Az S trapézlemez egyik P felülete egy olyan 8 sza­kasszal rendelkezik, amely a 6 elülső él oldalánál annak másik N felületével y hegyesszöget bezáró módon van elrendezve. Ez a y hegyesszög 1-4’ lehet Erre a y hegyesszögre azért van szükség, hogy a felhajtóerővel létrehozzuk a bólintónyomatékot, mely az S trapézle­mezre hat Ha a y hegyesszög l’-nál kisebb, a bólintó­nyomaték nem elegendő ahhoz, hogy az 5 trapézlemezt vízszintes helyzetbe vigye. Ha a y hegyesszög 4‘-nál nagyobb, az 1 vezérsík S trapézlemezének homlokelle­nállása és egészében a rakéta homlokellenállása megnő. Az S trapézlemez d vastagsága a rakétakalibertől függő­en, valamint az 1 vezérsíkhoz alkalmazott anyagtól füg­gőén 2-4 mm lehet Az 1 vezérsíkot előállíthatjuk alu­mínium ötvözetekből vagy üvegszálas műanyagból. Az S trapézlemez d vastagságától és a y hegyesszögtől függően a P felület 8 szakasza a teljes P felület 0,3-0,4- szerese lehet. Az S trapézlemez 9 hátulsó élét csúcsosan lehet kialakítani. Az 5 trapézlemeznek a 9 hátulsó él oldalánál való kicsúcsosodásának S szöge 1-8* lehet Az S trapézlemez egy az 1 vezérsíknak a rakétához való felerősítésére szolgáló egység 10 elemével van ellátva (lásd 1. ábrát), melynek 11 pereme van, amely­nek egyik oldalán egy 12 nyúlvány, a másik oldalán pedig all peremnek az 5 trapézlemezzel való összeköt­tetésének a szilárdságát növelő 13 merevítőborda talál­ható. A10 elem az 5 trapézlemez 9 hátulsó éléhez képest a távolságban van elrendezve, mely a 7 fenéklap b hosszúságának 0,1-0,5-szerese. A 7 fenéklap b hosszú­sága a rakétakaliber 2,6-3,2-szerese lehet Az 1 vezérsík autorotációjához célszerű, ha az a távolságot kisebbre választjuk. Annak érdekében, hogy az 1 vezérsík 5 trapézlemezét a rakétához hozzáerősítő egység 10 elemét jól rögzítsük, hogy az aerodinamikus terheléseket el tudja viselni, melyek a rakéta repülése közben az 1 vezérsíkot érik, célszerű, ha ezt az a távolságot nagyobbra választjuk. A 11 perem az 5 trapézlemezhez képest merőlegesen van elrendezve. Ebben két 14 furat van kimunkálva (lásd 4. ábrát). A 12 nyúlvány fecskefarok alakú. Az 1 vezér­síknak a 2 hajtóműtesthez való hozzáerősítésénél (lásd 2. ábrát) a 12 nyúlvány belekapaszkodik egy (az ábrán nem ábrázolt) horonyba, mely a 2 hajtóműtesten van kialakítva. A 14 furatok (láds 5. ábrát) all peremben menetes furatokkal egyvonalba esően vannak elrendez­ve, mely utóbbiak a 2 hajtóműtestben vannak kialakítva, és amelyekbe 15 csavarok vannak becsavarva. Az 1 vezérsík tömege 28-50 g. Az 1 vezérsíkot a rakétához hozzáerősítő egység 10 elemének tömege (lásd 1. ábrát) ugyanakkor az 5 trapézlemez tömegének 0,8-1 ^-szerese. Ha az 5 trapézlemez felülete nagyobb, akkor a rögzítőegység 10 elemének a tömegét nagyobb­ra kell választani. Az 5 trapézlemez tömege és a rögzí­tőegység 10 elemének a tömege közötti fent említett arányok lehetővé teszik, hogy a rögzítőegység 10 ele­méhez képest a tömegközéppontot a nyomásközéppont­tól egy D’M’ távolsággal eltoljuk, ahol D’ pont azt a vetítési pontot jelenti, ahová az 1 vezérsík nyomáskö­zéppontját az 5 trapézlemez P felületére vetítjük, M’ pont pedig az 1 vezérsík tömegközéppontjának az 5 trapézlemez P felületére való vetítési pontját jelöli. Ah­hoz, hogy a D’M’ távolságot megnöveljük, különösen célszerű, ha az 5 trapézlemeznek legalább az egyik P felületén a 7 fenéklap hossza mentén egy 16 nyúlványt alakítunk ki (lásd 2. és 4. ábrákat). Ennek a 16 nyúlvány­nak a méretei, annak szélessége és magassága akkora kell legyen, hogy az 1 vezérsík M tömegközéppontjának az áthelyezése a rögzítőegység 10 eleméhez közel le­gyen. A16 nyúlvány ezen kívül az 5 trapézlemez mere­vítőbordájaként szolgál és elegendő merevséget biztosít az 1 vezérsíknak, ha az 5 trapézlemez vékonyabb. A16 nyúlványokat (lásd 6. ábrát) az 5 trapézlemez mindkét P és N felületén (lásd 3. ábrát) ki lehet alakítani. A 16 nyúlvány kialakításának a célszerűsége, vagyis hogy azt az 5 trapézlemez egyik vagy mindkét P és N felületén kialakítjuk-e, a rakétaindításhoz alkalmazott megveze­­tés kialakításától függ. A 7. ábrán mutatjuk be az 1 vezérsík forgásirányát az autorotáció során, melyet (ű nyíllal jelöltünk. A találmány szerinti, felhőoszlató rakétákhoz hasz­nálható 1 vezérsík a következőképpen működik: A rakétának az indítórámpáról való indításakor az 1 vezérsíkok (lásd 1. ábrát) a rakéta stabil repülésére szol­gálnak egészen annak önkioldási időpontjáig. Amint a rakéta eléri a kiszámított pontot, a rakéta 3 fejrésze működésbe lép, a hatóanyagpermetet szétszórja, mely a felhőkre hat Ezután a 4 önkioldó töltete kiold, melynek robbanóterméke a 2 hajtóműtestet és a 3 fejrészt ve­szélytelen szilánkokra aprítja. Az 1 vezérsíkok leválnak a 2 hajtóműtestről és szabadon esnek, miközben az 5 trapézlemezek (lásd 2. és 7. ábrákat) a vízszintes hely­zethez közeli állapotba kerülnek úgy, hogy az N felület felül van, melynél az 1 vezérsík autorotációs állapotba kerül, vagyis önműködően forgásba jön. Az 5 trapézlemeznek vízszintes helyzetbe való átve­zetéséhez annak függőleges helyzete különösen előny­telen, mely esetben a rögzítőegység 10 eleme alul talál­ható. Ugyanakkor azonban a felhajtóerő létrejön, mely az 5 trapézlemezre az N felület oldaláról hat, és egy olyan erőnyomaték jön létre, melynek karja D’M’ hosszúságú. Ez a bólintónyomaték az 1 vezérsíkot olyan helyzetbe viszi, mely közel van a vízszinteshez, és amelynél az önműködően forgásban jön. Az önműködő forgómozgás során a 11 perem esési sebessége 11-16 m/s. Ilyen sebesség mellett az 1 vezérsíkok, melyeknek tömege 28-50 g, veszélytelenek az emberekre és az állatokra nézve. SZABADALMI IGÉNYPONT Vezérsík felhőoszlató rakétához, mely egy fenéklappal hegyesszög alatt elrendezett elülső éllel kialakított tra­pézlemezzel rendelkezik, és a trapézlemez egyik olda­lának felületi része, mely az elülső élhez csatlakozik, a másik oldal felületével l-4*os szöget zár be; és a vezér­sík a rakétához való hozzáerősítésre szolgáló rögzítő­egység elemmel van ellátva, mely elem a trapézlemez hátulsó élétől meghatározott távolságban van elrendez­ve, mely távolság a fenéklap hosszúságának 0,1-0,5- szöröse, azzal jellemezve, hogy a rögzítőegység elemé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom