202582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növekedési faktorok előállítására
25 HU 202 582 B 26 GAG AGG GAT GTG TCT GCC TCT ACG ACC GTG CTT CCG GAC GAC GTC ACC GCA TAC CCC GTG GGC AAG TTC ITC CAA TAT GAC ATC TGG AAG CAG TCC ACC CAG CGC CTG CGC AGG GGC CTG CCC GCC TCC CTG CG A GC A CGC CGG GGT CGC ACG CTC GCC AAG GAG CTG GAG GCG CTC AGA G AG GCC AAG AGT C AC CAT CCG CTG ATC- 3’. A/ok a bIGF-II peptidek, melyeket a közvetlenül megelőzőleg leírt három nukleotid-szekvencia kifejeztetése útján állítottunk elő alapvetően a bIGF-II biológiai hatását mutatják (általában, a vezető szakaszt tartalmazó peptidek e szakasz eltávolítása után és/vagy a megfelelő érés után, ha ez szükséges), és felhasználhatók a találmány szerinti rövidebb (például 67 AA-as) peptidek helyett (néhány esetben előnyösebben) a blGFII-szerű biológiai hatások állatokban való kiváltása érdekében. Irodalom 1. Bala, R. M. és Baumick, B. (1979), Can. J. Biochem., 57,1289-98. 2. Bell, G. I., Merryweather J. R, Sanchez-Pescador, R., Stempien, M. M., Priestley, L., Scott, J. és Rali, L. B. (1984), Nature, 310, 775-77. 3. Daughaday, W. H. és munkatársai (1981) J. Clin. Endocrinol. & Metab., 53,282-88. 4. Dull, T. J., Gray, A., Hayflick, J. S. és Ullrich, A. (1984), Nature, 310,777-81. 5. Gospodarowicz, D., Weseman, J., Moran, J. S. és Lindstrom, J. (1976), J. Cell. Bioi., 70, 395-405. 6. Hirs, C. H. W. (1956), J. Bioi. Chem., 219,611-621. 7. Humbel, R. E. (1984) Hormonal Proteins and Peptides, Choh Hao Li, Academic Press, Inc., XII. 66-68. 8. Hunkapiller és munkatársai (1983a), Methods in Enzymol., C. H. W. Hirs és munkatársai, Eds. (Academic Press, New York, NY), 91,399-413. 9. Hunkapiller és munkatársai (1983b) Methods in Enzymol., C. H. W. Hirs és munkatársai, Eds. (Academic Press, New York, NY), 91,486-493. 10. Kotts, C. E. (1984), Ph. D. Dissertation Univ. of Minnesota, St. Paul, Minnesota. 11. Kotts, C. E. és Bade, C. A. (1985), Fed. Proc., 44(3), 484. 12. Larsen, B. R. és West, F. G. (1981.) J. Chromato. Sei., 19,259-65. 13. Lehninger, A. L. (1976), Biochemistry, 2nd Ed., Worth Publishers, Inc. New York, NY, 72-75. oldal, 315-322. 14. Liberti, (1975), Biochem & Biophys. Res. Comm., 67,1226-1233. 15. Maniatis, T„ Fritsch, E. F. és Sambrook, J. (1982) Moleoular Cloning: A Laboratory Manual (Cold Springs Harbor Laboratory, Cold Springs Harbor, NY). 16. Marquardt, H. és munkatársai (1981), J. Biol. Chem., 256,6859-63. 17. Meinkoth, J. és Wahl, G. (1984), Anal. Biochemistry, 138,267-84. 18. Messing, J., Crea, R. és Seeburg, P. H. (1981), Nucl. Acids Res., 2,4173-88. 19. Michalapoulos, G. és Pitot, H. C. (1975), Exp. Cell Res., 94, 70-78. 20. Richards és munkatársai (1983), J. Tissue Cult. Methods, 8,31-39. 21. Rinderknecht és Humbel, E. E. (1978), FEBS Letters, 89,283-86. 22. Sanger, F., Nicklen, S. és Coulson, A. R. (1977), Proc. Natl. Acad. Sei., USA, 74,5463-67. 23. Southern, E. M. (1975), J. Mol. Biol., 98,503-17. 24. Strain, A. J., Hill, D. J., Swenne, I. és Milner, R. D. G. (1986), British Endocrine Society Abstracts, Abs 142. 25. Svoboda és munkatársai (1980), Biochemistry, 19, 790-97. 26. Van Wyk, J. J. és munkatársai (1975), Adv. Metab. Disorders, 8,127-50. 27. Woo, S. L. C. (1979), Methods in Enzymol., R. Wu, Ed (Academic Press, New York), 68, 389-95. 28. Yaffee, D. (1968), Proc. Nat’l. Acad. Sei., USA, 61 477. 29. Yang, J. és Nandi, S. (1983), Int. Rev. of. Cytol., 81, 249-86. 30. Yamashiro, D. és Li, C. H. (1985), Int. J. Peptide Protein Res., 26,299-304. 31. Zumstein, P. P. és Humbel, R. E. (1985), Methods in Enzymology, L. Bimbaumer és munkatársai, Eds. (Academic Press, New Yotk, NY), 109,782-98. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az amino-terminális végtől kezdve a karboxilterminális végig haladva az alábbi aminosav-szekvenciájú: Ala-Tyr-Arg-Pro-Ser-Glu-Thr-Leu-Cys-Gly-Gly-Glu-Leu-Val-Asp-Thr-Leu-Gln-Phe-Val-Cys-Gly-Asp-Arg-Gly-Phe-Tyr-Phe-Ser-Arg-Pro-Ser-Ser-Arg-Ile-Asn-Arg-Arg-Ser-Arg-Gly-Ile-Val-Glu-Glu-Cys-Cys-Phe-Arg-Ser-Cys-Asp-Leu-Ala-Leu-Lcu-Glu-Thr-Tyr-Cys-Ala-Thr-Pro-Ala-Lys-Ser-Glu peptid előállítására, azzal jellemezve, hogy a) a fenti aminosavakból önmagában ismert módszerekkel szintetizáljuk a peptidet, vagy b) valamely fenti peptidet kódoló heterológ szerkezeti gént tartalmazó gazdasejtet tenyésztünk és a kapott peptidet elválasztjuk, vagy c) a peptidet szarvasmarhaszövetből vagy szérumból önmagában ismert módon izoláljuk és tisztítjuk, és kívánt esetben a kapott peptidet szarvasmarha IGFII biológiai aktivitással rendelkező peptiddé renaturáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan peptid előállítására, mely amino-terminális végénél közvetlenül kapcsolódik az alábbi aminosav-szekvencia karboxilterminális végéhez: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
