202578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csontvelősejtek replikálására három dimenziós sejttenyésztő rendszerben, három dimenziós támasztó anyag a rendszerhez, és eljárás citotoxicitás vizsgálatára ezen rendszer segítségével

7 HU 202 578 B 8 növesztünk a hálón, amíg el nem érik az összefolyást. Mind a hematopoietikus, mind a sztrómális csontvelő­sejteket tartalmazó keveréket azután az összefolyó, nö­vekedést fokozó fibroblaszt hálózatra inokuláljuk. A növekedést fokozó fibroblasztok növesztésére, szelek­tálására ésfagyasztásos tárolására szolgáló módszerek az alábbiak: a) A növekedést fokozó fibroblasztok tenyésztése. Fibroblasztokat növesztünk 2-10% borjúembrió szé­rummal és 2-10% lószérummal kiegészített RPMI 1640-ben, amelyhez 1 ßg/ml hidrokortizon hemiszukci­­nátot és 2 jxg/ml gentamicint adtunk. Tenyészeteket növesztünk 5% C02-t tartalmazó környezeti levegőben 37 °C hőmérsékleten, 90%-nál nagyobb relatív nedves­ségtartalomnál. b) Növekedést fokozó fibroblasztok kiválasztása. 5-106 csontvelő szuszpenziő „buffy coat” frakciójá­ból származó fibroblasztot, bőr-fibroblasztot vagy hul­lamájakból származó fibroblasztot mikrotitráló lemezek üregeibe (1 mm2) helyezünk, és összefolyásig növeszt­jük. Ezeket a sejteket a tenyésztő üregekből ismételt mosással szedjük le, általában 4-5 mosással, Hank-féle Ca** és Mg** nélküli kiegyensúlyozott sóoldattal. A mikrotitráló lemezen maradó mátrixot megvizsgáljuk indirekt immunfiuoreszcenciával, a különböző mátrix komponensekhez tartozó monoklonális antitesteket és fluoieszcein-izotiocianáttal jelzett nyúl anti-egér im­munglobulin G-t alkalmazva, hogy meggyőződjünk, je­len van-e a megfelelő kollagén típus. A szuszpendált sejteket az 1-1V kollagén típusok, elasztin, tropoelasztin és fibronektin ellen irányuló monoklonális antitestekkel kezeljük, hogy olyan sejtek al-populációját izoláljuk, amely képes az egyes termékeket szintetizálni. A sejte­ket tengerimalac komplementtel kezeljük, amely káro­sítja vagy elroncsolja azokat a sejteket, amelyekhez monoklonális antitest kötődik. Az élő sejteket újra mik­rotitráló lemezek üregeibe helyezzük, amint korábban leírtuk, összefolyásig növesztjük és leszedjük onnan. Az izolálási technika hatékonyságát azután az ezek által a sejtek által kiválasztott mátrix vizsgálatával igazoljuk, monoklonális antitestekkel és közvetett immunfluoresz­cenciával. A hematopoietikus sejtek optimális növekedéséhez a mátrixnak III, IV és I kollagén típusokat kell tartalmaz­nia, mintegy 6:3:1 arányban. c) Növekedést fokozó fibroblasztok fagyasztásos tartó­sítása (krioprezerválása). A növekedést fokozó fibroblasztokat fagyasztásos tartósításnak vethetjük alá, ugyanazokat a technikákat alkalmazva, mint amelyeket korábban a sztrómális sej­tekhez leírtunk. A sztrómális sejtekhez hasonlóan a nö­vekedést fokozó fibroblasztok közül néhány leválik a hálóról a fagyasztás során. Ez a mátrix azonban még a csontvelő sztrómális sejtjeinek kötéséhez járul hozzá és ezért csökkenti azt az időt, amely a hematopoietikus sejt növesztéshez vezető mátrix létrehozásához szükséges. Inokulálás mononukleáris sejtekkel. Abból a célból, hogy fokozzuk a csontvelőtenyészetek hosszú idejű nö­vesztését, perifériás vér mononukleáris sejteket készí­tünk heparinizált szuszpenzióból, Ficoll-Hypaque-t vagy Percoll-t alkalmazva. A perifériás vérsejtek és a csontvelő hematopoietikus sejtek ugyanabból az egyén­ből származnak (autológok). Ezeket vénapunklúrával kell eltávolítani és akkor kell fagyasztva tartósítani, amikor a csontvelőmintát vesszük. További perifériás vérsejteket szerezhetünk be a betegből, ha szükséges, tenyésztési eljárással. Ha azonban áttételes betegség gyanítható, a mintát először tisztításnak kell alávetni, mint korábban említettük. 5 x 10s - 106 mononukleáris sejtet (a monocita al-populáció az előnyös sejttípus a mononukleáris sejtrétegen belül ennél a lépésnél) ino­­kulálunk a hálózatra 4-5 nappal a csontvelő hematopo­ietikus sejtekkel végzett kezdeti inokulálás után, majd ezután minden harmadik héten. Ez az eljárás 10-13%­­kal növeli a hematopoiezist, amint a heti vizsgálatok alapján megfigyeljük. A tenyészet fenntartása és a progenitor sejtek tárolása Tapasztalataink szerint az összefolyó sztrómális sejt­tenyészetek nem támogatják a hematopoiezist, vagy leg­feljebb csak nagyon gyengén támogatják. A humán he­matopoietikus progenitorok korlátlan növesztése akkor lehetséges, ha a szükséges sztrómális eredetű növekedé­­si/szabályozó faktorokat is szolgáltatjuk. így pl. a kezdeti csontvelőmintát alikvotok sorozatá­ra osztjuk szét, amelyek mindegyike 106 hematopoieti­kus sejtet tartalmaz. Ezek mindegyikét összefolyó sztró­mális sejthálózatra inokuláljuk. A tenyészeteket közvet­len megfigyeléssel követjük fordított fázisú mikrosz­kóppal, és a nem tapadó sejtek különböző számaival, amint ez a citospin készítményen megfigyelhető az egyes táplálások után. Az összefolyás elérése előtt a tenyészeteket kollagenázzal kezeljük és enyhe ultrahan­gos kezelésnek vetjük alá mintegy 6-10 percen át A he­matopoietikus sejteket és a sztrómális sejteket elkülönít­jük sűrűség-gradiens módszerekkel. A hematopoietikus sejteket megszámoljuk hemacitometert alkalmazva, és ezek mintegy 50%-át fagyasztva tartósítjuk a korábban leírt módszert alkalmazva. A hematopoietikus sejtek fennmaradó 50%-át alikvotokra osztjuk, amelyek mint­egy 106 sejtet tartalmaznak, és ezeket összefüggő sztró­mális sejttenyészetekre inokuláljuk, amelyeket párhuza­mosan növesztettünk. Amikor ezek kezdik elérni az összefolyást, ugyanezt az eljárást hajtjuk végre. Ez a technika: 1. a hematopoietikus sejtek növeszté­sének állandósítása olyan mikrokömyezetet biztosítva, amely a kívánt növekedési faktorokat termeli, és 2. egy folyamatos tárolóhely („bank”) képzése, ahol a hemato­poietikus progenitorokat tárolni lehet, amíg az átültetés­hez alkalmas számot elérjük. A hematopoietikus sejtnövekedés módosítása sejtter­mékekkel. A jelenleg létező technológia a humán csontvelő kü­lönböző sejtkomponenseinek altenyésztése elkülönült tenyészetekként Makrofágokat, retikuláris sejteket, adipocitákat és fibroblasztokat lehet külön-külön nö­veszteni, és kiválasztó aktivitásukat különböző szerek­kel végzett kezeléssel módosítani. A fibroblaszt aktivi­tás módosítását már korábban leírták. A hematopoiézist a hosszú időtartamú humán csont­velőtenyészetekben, három dimenziós hálózaton szin­tén lehet módosítani velősejten kívüli (extramedulláris) makrofágok (Kupffer-scjtek) kiválasztásával, amikor a tenyészetben az alábbi módon növesztünk. Kupffer-sej­­teket különítünk el szervi sztrómájálól pronázos emész­tés után. Röviden, a szöveti mintákat 1 órán át inkubál­­juk pronáz oldatban [0,2% pronáz (Calbiochem) és Gey­­féle kiegyensúlyozott sóoldat (B55)], miközben óvato­san keverjük. Az oldat pH-ját 7,3 és 7,5 között tartjuk In 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom