202553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diamino-monokarbonsavból álló izopolipeptidek és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, valamint poliizolizint tartalmazó növényvédőszer
HU 202553B 9 10 I. táblázat folytatása A biológiai vizsgálatokban felhasznált vegyületek jellemzői Anyag Átlag-Papír-* Optikai Pol.fok móltömeg kromatoforgafo R ± 200 gráfiás kép. [a] d ± 2 tisztaság (c-2; H2O) SZTP-16: poli(e-L-lizin-HCl), dialízissel tisztított (NaCl) SZTP-17: 13.400 tiszta +32,2” 105 poli(e-L-lizin) szabad bázis, ioncserével tisztítva 14.500 tiszta +33,5” 113 H-17: sok poli(e-L-lizin) szabad oligomert bázis 900-3.200 tartalmaz +32,5” 7-23 K-17: kevés poli(e-L-lizin-HBr) 9.400++ oligomert tartalmaz +24,2° 73 A-3: poli(a-L-lizin-HBr) Sigma Chem. Co. 40.000 148 SZTO-18: poli(8-L-omitin-HBr) 8,900 70 + polidiszperzitás 3,7 (számátlag/súlyátlag) ++ polidiszperzitás 6,4 (számátlag/súlyátlag) *W 1 papír, 23x62 cm, eluens: n-BuoH:AcOH:Pyr:H20; 30:6:24:20 v/v előhívás: ninhidrin Amint az adatokból látható, a találmány szerint előállított poliizolízinek egységes termékek, míg az 35 ismert eljárásokkal előállított vegyületek oligomereket is tartalmaznak. AH-17jelű anyag móltömege tág határok közötti érték, és a K-17 jelű anyag polidiszperzitása is lényegesen nagyobb a találmány szerint előállított termékénél. Az optikai forgatóké- 40 pességi adagok azt mutatják, hogy a H-17 jelű vegyület előállításakor az aminosavak konfigurációja nem változott, míg a K-17 jelű vegyület előállításakor recemizáció következett be. 45 A daganatsejtek proliferációjára vonatkozó kísérletek összefoglalása Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti vegyületekkel végzett kezelés hatására in vitro a daganatsejtek száma dózisfüggően csökkent a kontroll- 50 hoz viszonyítva. Ez kisebb dózisok esetében a sejtszám stagnálásában, nagyobb dózisok esetében sejtpusztulásban is megnyilvánult. A H-17 és K-17 jelű anyagok hatástalanok voltak, az a-polilizin (A-3) csupán a sejtszám stagnálását idézte elő. 55 Az in vivo kísérletek tanúsága szerint az SZTP kezelés az Li2l 0 és P388 tumor esetében a kezelt állatok élettartamának meghosszabbodását eredményezte. Az Erhlich tumor esetében a kezelés igen hosszú daganatmentes időszakot eredményezett és 60 csak a kezelés abbahagyása után volt észlelhető daganatnövekedés. A Lewis Lung Tumor áttétképzésére az SZTP olyan módon hatott, hogy a májáttétek képződését (lépbe oltott primer daganat mellett) teljesen meg- 65 gátolta, a tüdőáttétek képződését (izomba oltott primer daganat) jelentős mértékben csökkentette. Mindezek alapján a találmány szerinti poliizolízinek és poliizoomitinek daganatsejt-proliferációt gátló anyagoknak bizonyultak. Ezek között is meglepően jó hatást mutattak a poliizo-L-lizinek. Ezek tumorgátló hatása összemérhető az ismert legjobb citosztatikumokéval az állatok túlélését tekintve, külön ki kell emelnünk emellett az áttétek kialakulását váratlanul jól gátló hatásukat. E vegyületek további előnye az ismert citosztatikumokéval szemben az, hogy toxicitásuk messze elmarad a jelenleg alkalmazott citosztatikumok toxicitásától. A biológiai vizsgálatok azt igazolták, hogy például az SZTP jelű vegyületek terápiás indexe, azaz az (LD50/minomális effektiv dózis) hányados értéke 10 fölött van, míg a legtöbb citosztatikum esetén ez az érték 10 alatti. A hím és nőstény állatok között a biológiai hatást illetően különbség nem mutatkozott, amely szintén előnyösnek mondható. A találmány szerinti eljárással előállított poliizolizinek biológiai vizsgálatának eredményei értelmében a sejtproliferációt gátló hatás függ a peptid molekulatömegétől. Kiemelkedő hatást mutat az SZTP-14 jelű, 12700 ±200 molekulatömegű termék. Más poliizolízinek sejtproliferációt gátló hatása e peptidénél kisebb mértékű. A korábban ismert eljárásokkal előállított anyagok ugyanakkor hatástalanoknak bizonyultak. 6
