202544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált amino-metil-foszfonsav-származékok előállítására

HU 202544B A találmány N-szubsztituált amino-metü-fosz­­fonsav-származékok előállítására alkalmas új eljá­rásra vonatkozik. A találmány tárgya olyan javított eljárás, amely­nek során N-szubsztituált 2,5-diketopiperazint rea­­gáltatunk foszforsavval és formaldehiddel savas kö­zegben és ígyN-szubsztituált amino-metil-foszfon­­savat állítunk elő. Az N-szubsztituált amino-metil-foszfonsavak fontos közbenső vegyületek különböző termékek, így többek között herbicidek készítésénél. Valamely N-alkil-N-foszfono-metü-aminosavat, például N- izopropil-N-foszfono-metil-glicint, dezalkilezhe­­tünk alkalikus körülmények között a megfelelő N- foszfono-metil-aminosawá, amelyhez Miller és Balthazor szerzőknek a 687,404. számú USA-beli találmányi bejelentésben leírt módszerét használ­juk. Az N-foszfono-metil-glicin, amely általában gli­­fozát néven is ismert, nagyon hatásos kereskedelmi forgalomban levő fontos fitotoxikus hatóanyag, amely a gyomnövények széles változata ellen hasz­nálható herbicid hatóanyag. Ez a vegyület az egy­nyári és évelő fűfélék és széleslevelű gyomnövények nagyon széles skálája ellen használható herbicid ké­szítmények hatóanyagaként. Ezek a készítmények nagyon jól alkalmazhatók az országutak mentén, a víziutakban és különböző utakon tenyésző, vala­mint raktározási területeken és más - nem mező­­gazdasági - vonalon előforduló gyomnövények irtá­sára. A glifozátot rendszerint herbicid készítmé­nyekként formázzák különböző sók alakjában ol­datként, elsősorban vízben. Ipari és kereskedelmi fontossága miatt már szá­mos eljárást ismertettek glifozát előállítására. Is­mertek már foszfonometilezett amino-vegyületek előállítására alkalmas módszerek is. Az előző kate­góriába tartozó módszert ismertet például Gaertner a 3 927 080. számú USA-beli szabadalmi leírásban, amely szerint N-terc-butil-foszfono-metil-glicint úgy állítanak elő, hogy terc-butü-amint bróm-ace­­tát-észterrel reagáltatnak, így N-terc-butil-glicin­­észtert kapnak. Ezt az N-terc-butil-glicin-észtert formaldehiddel és dialkü-foszfittal reagáltatják és így N-terc-butil-N-foszfono-metil-glicinhez jut­nak. Ezt a terméket savas körülmények között hid­­rolizálják, amelynek eredményeként glifozátot kapnak. A0055 695. számú európai szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek, amelynek során egy 1- aril-metil-csoportot hasítanak le valamely N-l­­aril-alkil-N-foszfono-metil-glicinről hidrogenoliti­­kus hasítás útján. A glifozát prekurzort úgy állítják elő, hogy valamely N-l-aril-alkü-glicint foszforos­­sawal és formaldehiddel reagáltatnak vizes hidro­­génklorid oldatban. Pfliegel et.al. a 4 065 491. számú USA-beli szaba­dalmi leírásban eljárást írnak le glifozátnak az elő­állítására glicin, formaldehid és dialkil-foszfit vizes, alkalikus közegben, így nátrium-hidroxidot tartal­mazó oldatban, való kondenzálásával. Ehrat a 4 237 065. számú USA-beli szabadalmi leírásban lényegében Pfliegel módszeréhez hasonló szintézist ír le. Ehrat azonban a reakció kivitelezé­sénél tercier aminbázist használ alkoholos közeg­1 ben a Pfliegel által alkalmazott nátrium-hidroxid­­oldat helyett. Irani és Moedritzer a 3 288 946. számú USA-beli szabadalmi leírásban olyan módszert ír le, amelynél más nitrogénbázist, így ammóniát, primer vagy sze­kunder amint, reagáltatnak aldehiddel vagy keton­nal és foszforossawal valamely amino-alldlén-fosz­­fonsav előállítása végett. Az Irani módszer annyi­ban különbözik Pfliegel et al., valamint Ehrat mód­szereitől, hogy ő a reakciót 4 pH alatti vizes közeg­ben vitelezi ki. Shin et al. a 3 567 768. számú USA-beli szabadal­mi leírásban amino-alkilén-foszfonsav vegyületek előállítását ismertetik, amely szerint valamely reak­tív nitrogénatartalmú anyagot (például ammóniát, primer amint vagy szekunder amint), aldehidet vagy keton és feleslegben levő foszforsavat reagáltatnak egymással. Abban az esetben, ha a nitrogéntartalmú reagens ammónia vagy ammóniumsó, akkor a ter­mék ugyanaz mint az alább ismertetésre kerülő Krueger-módszer szerint állítanak elő. Példakép­pen Shin leír egy módszert, amelynek során foszfo­­rossavat előre összekevernek ammónium-kloriddal és vízzel, majd a keletkező elegyet visszafolyatás közben melegítik és ezalatt formaldehidet adnak hozzá. A 47(1972)-112. számú japán szabadalmi leírás­ban eljárást ismertetnek cellulózszálaknak olyan ol­dattal való kezelésére, amelyet úgy készítenek, hogy valamely nitrogénvegyületet foszforossawal és for­maiinnal reagáltatnak. A nitrogénvegyület olyan nitrogénszármazék, amely két vagy több aminocso­­portot tartalmaz, így karbamid, tiokarbamid, guani­­din vagy alkil-diamid. A hivatkozott irodalom a ke­zelt szál jellemzőinek a javítására vonatkozik és nem tesz említést a termék szerkezetéről, amely az említett anyagok reakciójánál keletkezik. A hivat­kozott szabadalmi leírásban nem adnak meg olyan analitikai vizsgálati értékeket, amelyek az üyen ter­mék szerkezetére utalnának. Krueger et al. a 4 009 204. számú USA-beli sza­badalmi leírásban nitrilo-trisz(metüén-foszfonsav) előállítását írják le, amelynek során alifás amidot formaldehiddel és foszfor-trihalogeniddel reagál­tatnak. A Kruegel-féle eljárásnál az amidot előnyö­sen előre összekeverik az aldehiddel és a foszfor-tri­­halogenidet cseppenként adják hozzá az elegyhez. Más változatban az aldehidet és a foszfor-trihaloge­­nidet keverik előre össze és a savamidot lassú ütem­ben adják hozzá az előre összekevert elegyhez. Az 1,4-diszubsztituált 2,5-diketopiperazinok is­mertek a szakterületen és különböző célokra hasz­nálhatók. így például Chan et al. a 4 140 791. számú USA-beli szabadalmi leírásban l,4-di-(2,6-dietil­­fenil)-2,5-diketopiperazin használatát ismertetik különböző gombaféleségek irtására. Sut et al. az N- monoalkylation of Some 2-Oxo and 2,5-Dioxopipe­­razines című munkájukban (Chemie Therapeuti­­que, Vol. 4 /3/ pgs. 167-173 /1969/) 2-oxopiperazm- és 2,5-dioxopiperazin-soroza tok szintézisét írják le, amelyekről azt találták, hogy fájdalomcsillapító és érzéstelenítő hatásúak. Sut et el. által említett speci­fikus vegyületek a 2,5-diketopiperazinok és a 3- szubsztituált 2,5-diketopiperazinok, amelyek mo­no- vagy dialkilezettek 2,5-diketopiperazinok, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom