202480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-fenil-2-hidroxi-malonsav-diamidok előállítására

1 HU 202 480 B 2 A találmány tárgya új eljárás 2-fenü-2-hidroxi-ma­­lonsav-diamid előállítására. Az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy 2-fenü-malonsav-diamidot annak 1 mól­jára számított 3-15 mól mennyiségű hidrogén-pero­­xiddal 30-140 mól mennyiségű 1-3 szénatomos kar­bonsav vagy 2-3 szénatomos fluorozott karbonsav je­lenlétében 20-85 °C hőmérsékleten reagáltatunk. A 2-fenil-2-hidroxi-malonsav-diamidok jelentős inszekticid és akaricid hatással rendelkező vegyüle­­tek. 2-fenil-2-hidroxi-malonsav-diamidok a 188.209. számú magyar szabadalmi leírás szerint szubsztituált oxokarbonsav származékokból (pl. karbonsav-nitril-, észter vagy -amid) állíthatók elő oly módon, hogy hid­­rogén-cianiddal vagy hidrogén-cianidot leadó vegyü­­lettel (pl. aceton-ciánhidrin, trimetil-szilil-cianid) 2- hidroxi-malonsav- vagy 2-szilil-oxi-malonsav-dinit­­rilt, -amid-nitrilt, vagy -észter-nitrilt képeznek, majd ezeket a származékokat további reakciólépések során diamiddá alakítják. Az eljárás legfőbb hátránya, hogy igen veszélyes vegyszereket igényel. További nehézsé­get jelent, hogy a kiindulási vegyületből, ami rend­szerint az oxokarbonsav nitrilje, csak többlépcsős re­akciósoron keresztül lehet előállítani a kívánt termé­ket. Szubsztituált 2-hidroxi-malonsav-diamidok előál­lításának egy másik lehetséges módja szerint úgy jár­hatunk el, hogy mezoxálsav-észterből szubsztituált benzollal és ón-tetrakloriddal előállítjuk a megfelelő 2-hidroxi-malonsav-észtert (J. Org. Chem. 41 4692 1982), amelyből ismert módon, ammóniával, könnyen nyerhető a kívánt 2-hidroxi-malonsav-diamid (J. Amer. Chem Soc. 441564 1922). Ez a megoldás első­sorban a drága alapanyagok és a reakcióhoz szükséges vízmentes körülmények biztosítása miatt ipari eljárás céljára nem alkalmas, A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely a 2-fenü-2-hidroxi-malonsav-diamidok előállí­tását költséges és veszélyes vegyszerek alkalmazása nélkül az ismert megoldásoknál egyszerűbben és gaz­daságosabban valósítja meg. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a 2- fenil-2-hidroxi-malonsav-diamidok előállíthatok a megfelelő malonsav-diamidok és hidrogén-peroxid szerves savas közegben történő reakciójával. A reakcióhoz szükséges alapanyagok könnyen hoz­záférhetők vagy előállíthatok. A malonsav-észterek szintézise szubsztituált ecetsav-észterek karbalkoxi­­lezésével régen ismert és a 2-fenil-malonsav-dietü­­észter, mint fontos gyógyszeripari alapanyag esetében iparilag is kivitelezett reakció (J. Amer. Chem. Soc. 63 2056 1941). A 2-fenü-malonsav-diamidok pedig könnyen nyerhetők a megfelelő malonsav-észterekből ammóniával a már említett módon. Találmányunk szerint úgy járunk el, hogy a 2-fenil­­malonsav-diamidot 1-3 szénatomszámú karbonsav (hangyasav, ecetsav), vagy 1-3 szénatomszámú halo­génezett karbonsavban (monoklór-ecetsav, triklór­­ecetsav) oldunk és az oldathoz hidrogén-peroxidot adagolunk. A karbonsavak egyúttal biztosítják a reak­cióhoz szükséges savas közeget, másrészt az általáno­san használt szerves oldószerekben rosszul oldódó malonsav-diamidok oldószereként is előnyösen alkal­mazhatók. Tapasztalataink szerint a reakció erős savakban (hangyasav, triklór-ecetsav) 20-40 °C-on is lejátszó­dik, azonban a reakcióidő csökkentése érdekében elő­nyösebb az átalakítást 50-60 °C-on végezni. Kevésbé erős savakban, pl. ecetsavban a reakció csak melegítés hatására 70-90 °C-on megy végbe kielégítő sebesség­gel. A 2-fenü-malonsav-diamid és a hidrogén-peroxid mólaránya széles határok között változtatható az al­kalmazott karbonsav minőségétől és a reakció hőfo­kától függően. A reakcióhoz felhasználható a hidrogén-peroxid­­nak kereskedelmi forgalomban kapható 30 t%-os vi­zes oldata. Gyakorlati okokból 10 t%-nál hígabb kon­centrációjú hidrogén-peroxid oldatot nem célszerű alkalmazni, mivel a reakció túlságosan lelassul. A hid­rogén-peroxid feleslegben történő adagolása esetén figyelembe kell venni, hogy a reakcióelegybe bevitt víz mennyiségétől függően változik a 2-fenü-malonsav­­diamid oldékonysága, ezért oldatban tartása nagyobb hidrogén-peroxid felesleg esetén további sav adagolá­sát teszi szükségessé. Kísérleteink szerint a hidrogén-peroxidot hozzáad­hatjuk a karbonsavban feloldott 2-fenü-malonsav­­diamidhoz egyszerre vagy részletekben is. Ez utóbbi esetben azonban a reakcióidő megnövekszik. Találmányunk egyik előnyös gyakorlati megvalósí­tási módja szerint úgy járunk el, hogy 2-fenü-malon­­sav-diamidot ecetsavban oldunk és 30 t%-os hidro­­gén-peroxiddal kevertetjük 80 °C-on 8-12 órán át. A reakcióterméket kloroformos extrakcióval nyerjük ki a reakcióelegyből. Az extraktum töményítésével levá­lasztott anyag további tisztítást, átkristályosítást nem igényel. Találmányunkat részletesebben az alábbi példák­ban ismertetjük, anélkül hogy oltalmi igényünket azokra korlátoznánk. 1. példa 3,56 g (0,02 mól) 2-fenü-malonsav-diamidot 80 °C- on feloldunk 50 ml ecetsavban. Kevertetés közben 20 perc alatt beadagolunk 10 ml 25,2 t%-os hidrogén-pe­roxidot. A reakcióelegyct 10 órán át 80 °C-on kever­tetjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük és 150 ml vízzel hígítjuk. A vízzel hígított reakcióelegyet ötször 70 ml és ötször 100 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos fázisokat 50 ml telített nátri­­um-szulfit oldattal kirázzuk, nátrium-szulfáton szá­rítjuk, majd a kloroformot vákuumban ledesztilláljuk. A desztillációs maradékhoz 100 ml benzolt adunk és vákuumban 30 ml-re töményítjük. A bepárlás közben a 2-fenü-2-hidroxi-malonsav-diamid kikristályoso­dik. A terméket szűrjük, benzoüal mossuk és szárít­juk. Kitermelés: 1,68 g (43,2%) Olvadáspont: 159-161 °C 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom