202471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-pimelinsav-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 471 B 2 zelésénél hasznosíthatók, egyrészt nem specifikus el­változások esetén (többek között rheumatoid arthri­tis, lupus erythematosus, haemolyticus anaemia, au­toimmun leukopemia), másrészt specifikus szervelvál­tozások esetén (thyroiditis, Basedow-kór, Addison-kór, sclerosis multiplex, pemphigus, hae­­morrhagiás rectocolitis, bizonyos naphropathiák és mások). E gyógyszerek egyaránt használhatók hemo­­pathiák, rák, AIDS, vírus- és mikroba-fertőzés (külö­nösen idült és visszatérő) esetben; a szájüreg betegsé­geiben és így tovább. Adjuváns therapiát alkothat an­­tivirális kezelés, bakteriális csírák és élesztőgombák (Candida albicans...) elleni kezelés vagy rák elleni ke­moterápia esetében. Egyformán használhatók különféle másodlagos szerzett immunhiányok kezelésében, amelyek igen változatos hatások során észlelhetők: többek között anyagcsere-zavarok, iatrogén eredetű (kortikoidok, ionizáló sugárzás...) és kiterjedt égéseknél megfigyelt immunhiányok során. Az általános adag - amely függ az alkalmazott ké­szítménytől, a betegtől és a behatástól - napi 0,05 mg­­tól 50 mg-ig terjedhet. Orális alkalmazás során, em­berben például a 8. példa vegyülete napi 0,5 mg-tól 50 mg-ig adható többek között bakteriális, vírus- vagy gombás fertőzések megelőzésére vagy kezelésére, ill. különböző eredetű tumorok kezelésére. A találmány szerint előállított gyógyszerek bakte­riális hatások kezelésére antibiotikumként is használ­hatók. A találmány szerint előnyben részesített gyógysze­rek között megemlíthetjük azokat, amelyek ható­anyagként a 6., 9., 13., 15. és 16. példa termékeit tar­talmazzák Továbbá szintén megállapítást nyert, hogy különö­sen érdekes eredmények nyerhetők az (I) általános képletű vegyületek és gamma-interferon együttes al­kalmazásával TNF és IL-1 típusú monokinek monoci­­tákban való termelése végett. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszeré­­szetüeg megfelelő sóik hatóanyagként felhasználha­tók gyógyszerkészítmények előállítására. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyászati­­lag elfogadható savakkal vagy bázisokkal alkotott ad­­díciós sói tehát gyógyászati készítmények előállításá­ra használhatók, amely készítményeket az emésztő­csatornán vagy parenterálisan adagoljuk Ezek a gyógyászati készítmények lehetnek például szilárd vagy folyékony halmazállapotúak és előfor­dulhatnak bármely, embergyógyászatban használatos formában, így lehetnek egyszerű vagy drazsé formájú tabletták zselék granulátumok kúpok, injektálható készítmények és ezeket a szokásos módszerekkel állít­juk elő. Az egy vagy több hatóanyagot a gyógyászati­­lag szokásos vivőanyagokkal keverjük össze. Ilyenek például: a talkum, a gumiarábikum, a laktóz, a kemé­nyítő, a magnézium-sztearát, a kakaóvaj, a vizes vagy nemvizes vivőanyagok az állati vagy növényi eredetű zsírok paraffin-származékok a glikolok, különféle nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószerek a tar­tósítószerek A találmány szerinti eljárást az (I) általános képle­tű vegyületek előállítására úgy hajtjuk végre, hogy egy (II) általános képletű vegyületet, ahol U jelentése a fenti, alki és alk2 jelentése egymástól függetlenül 1-8 szénatomos alkilcsoport, X jelentése R csoport vagy egy -C02alk3 csoport, ahol alk3 jelentése 1-6 szénatomos alkilcso­port, acü jelentése 1-8 szénatomos alkanoücsoport, egy (Hl) általános képletű alkán-szulfonü-halogenid­­del vagy aromás szulfonü-halogeniddel reagáltatjuk a (Hl) képletben «1k4 jelentése 1-6 szénatomos alkücsoport vagy 6- 14 szénatomos arilcsoport, majd redukáljuk és a kapott (IV) általános képletű vegyület- amincsoportjárói eltávolítjuk a védőcsoportot és- amikor X jelentése C02fdk3 csoport, dekarboxilez­­zük, és kívánt esetben az y helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyület- szabad aminocsoportjaiból az y jelenléténél meg­adott aminosawal vagy dipeptiddel, amelynek ami­­nocsoportja védve van, amidot képezünk, majd az említett védett aminocsoportról a védőcsoportot eltávolítjuk, majd kívánt esetben a kapott vegyület észtercsoportját hidrolizáljuk és kívánt esetben- kettős kötését redukáljuk és/vagy- karboxilcsoportjaiból sót képzünk és/vagy- aminocsoportjaiból savval sót képzünk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megva­lósítási módjánál úgy járunk el, hogy- alkánszulfonil- vagy arü-szulfonil-halogenidként metánszulfonU-kloridot használunk, kondenzáló­szer, például piridin jelenlétében, vagy semleges ol­dószerben, például metUén-kloridban bázis, példá­ul trietil-amin jelenlétében,- redukálószerként fémet használunk, például cinket nátrium-jodid jelenlétében bázikus oldószerben,- az aminocsoport védőcsoportjának eltávolítását el­őnyösen híg ásványi savval, például híg sósavval vé­gezzük, vagy szerves sawl, például trifluor-ecetsav­­val benzü-alkoholban acetü-klorid jelenlétében,- az észtercsoportok hidrolízisét előnyösen elszappa­­nosítással végezzük szervetlen bázis, például nátri­um- vagy kálium-hidroxid segítségével, majd adott esetben ezt követő savas gyantával végzett kezelés­sel. Amikor X jelentése -CC>2alk3 csoport, az észter­csoport hidrolízisét dekarboxüezés is követi, amelyet előnyösen szerves savval végzünk, például ecetsavval. Ezt a reakciót szervetlen savval is elvégezhetjük, pél­dául 12 n sósavval melegítéssel oldószerben, például etanolban. A hidrolízist elvégezhetjük a savas-gyan­tás kezelés során is. A dekarboxüezést a Krapcho-el­­járással vagy Keinan és Eren (J. Org. Chem. 57,3165- 3169 [1986] eljárásával is végezhetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom