202453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium elválasztására és visszanyerésére az oxoszintézis termékeiből

1 HU 202453 a 2 Találmányunk tárgya javított eljárás ródium elválasztására és visszanyerésére az oxoszin­­tézis reakcióelegyeiböl. Ismeretes, hogy aldehidek és alkoholok oly módon állíthatók elő, hogy olefines ket­tőskötésekre szén-monoxidot és hidrogént addicionálnak (hidroformilezés). A reakciót a periódusos rendszer 8. mellékcsoportjába tartozó, az alkalmazott reakciókörülmények között karbonilokat vagy hidrido-karbonilo­­kat képező fémek vagy ezek vegyületei kata­lizálják. Korábban csaknem kizárólag kobaltot és kobalt-vegyületeket alkalmaztak katalizá­torként, jelenleg azonban egyre nagyobb mértékben ródium-katalizátorok kerülnek fel­­használásra annak ellenére, hogy a ródium sokkal drágább a kobaltnál. A ródiumot ön­magában vagy komplexképzőkkel (pl. szerves foszfinokkal) együtt alkalmazzák. Amennyiben az oxoszintézisnél katalizátorként ródiumot alkalmaznak a reakciónyomás 25-30 MPa, míg ródium-komplex-vegyületek felhasználása esetén a szükséges nyomás mindössze 1- -5 MPa. A ródium-katalizátorok sok esetben je­lentős előnyöket mutatnak. A ródium-katali­zátorok nagyobb aktivitással és szelektivi­tással rendelkeznek, ezenkívül problémamen­tes egyszerű üzemeltetést biztosítanak, külö­nösen a szintézis végrehajtása és a termék­nek a reaktorból történő eltávolítása terén. További előnyük, hogy a kobalt-katalizátorok alkalmazásán alapuló klasszikus oxoszintézis meglevő berendezései gyakran kis beruhá­zással átállíthatok ródium-katalizátorok fel­­használására. Komoly nehézségeket okoz azonban a ródium veszteségmentes vagy csupán minimá­lis vesztességgel járó elválasztása és vissza­nyerése; ez a probléma ródium önmagában vagy komplexképzó jelenlétében történő al­kalmazása esetén egyaránt jelentkezik. A re­akció befejeződése után a ródium adott eset­ben további ligandokat is tartalmazó karbo­­nil-vegyület alakjában a hidroformilezési ter­mékben oldott állapotban található. A feldolgozás céljából az oxoszintézis nyerstermékét - általában több lépésben - fesztelenitik és ennek során - a felhasznált ródium-katalizátor jellegétől függően - kb. 1-30 MPa értékű szintézisnyomást előbb kb. 0,5-2,5 MPa értékre csökkentik. Ekkor a nyerstermékben oldott szintézisgéz felszaba­dul. A nyersterméket ezután normál nyomás­ra fesztelenitik. A ródiumot közvetlenül a nyerstermékből vagy a nyerstermék desztil­lációs maradékából választják el. Az első módszert akkor alkalmazzák, ha a hidroformi­lezési lépésnél ródiumot önmagában - tehát komplexképzó nélkül - használnak katalizá­torként. Az elválasztás második változatára olyan esetekben kerül sor, amikor katalizá­torként szén-inonoxidon kívül további ligan­dokat (pl. foszfineket vagy foszfitokat) komplex-kötésben tartalmazó ródium-katalizá­torokat alkalmaznak. A ródiumot továbbá olyan esetekben is a nyerstermék desztilláci­ós maradékából választják el, ha a hidrofor­­milezést tiszta ródium-katalizátor jelenlétében 5 végezték ugyan el, a nyerstermékhez azon­ban a fesztelenítés után a ródium stabilizálá­sa céljából komplexképzót adtak. Alapvető körülmény, hogy a nemesfém a nyerstermék­ben csupán néhány ppm koncentrációban van }0 jelen, elválasztása tehát igen gondos munka­végzést igényel. További nehézséget okozhat az a körülmény, hogy a ródium - különösen ha ligand nélkül alkalmazzék - a feszteleni­­tésnél részben fémes formává alakul át vagy 15 többmagvú karbonilokat képez. Ilyen esetek­ben heterogén rendszer képződik, amely fo­lyékony szerves • fázisból és a ródiumot vagy ródiumvegyületeket tartalmazó szilárd fázis­ból áll. 20 Többfajta eljárás ismeretes ródium elvá­lasztására az oxoszintézis nyerstermékéből. A 3 347 406 A1 sz. német szövetségi köztársa­ságbeli közrebocsátási irat szerint a ródiu­mot az oxoszintézis nyerstermékéből komplex- 25 képző szerekkel végzett extrakcióval nyerik vissza. Az eljárás előnyős megvalósítási mód­ja szerint komplexképzőként szerves foszfi­­nok szulfonátjait és karboxilátjait alkalmaz­zák. 30 Komplexképzó szerként célszerűen szul­fonált trifenil-foszfinok (pl. trifenil-foszfin­­-triszulfonsav sói) alkalmazhatók. A ródiumból és a szerves foszfinok szulfonátjaiból vagy karboxilátjaiból képzett 35 komplex vegyületek vízoldhatók. Ennek meg­felelően a ródium az oxoszintézis nyerstermé­kéből (azaz a szerves fázisból) a helyettesí­tett foszfin vizes oldatával extrahálható. A ródiumtartalmú vizes fázis a szerves termék­­•10 -keveréktől egyszerű dekantálással elválaszt­ható. Megfelelően vezetett körfolyamattal a komplexképző oldat ródiumtartalma magas koncentrációra növelhető. A 3 411 034 A1 sz. német szövetségi 45 köztársaságbeli közrebocsátási irat szerint a ródium szerves fázisból végzett extrakciójét és a vizes fázisba való átmenetét oly módon gyorsítják meg, hogy a komplexképzó vizes oldatához valamely oldásközvetítőt adnak. 50 Az oldásközvetító alkalmazásának célja a két folyékony fázis határterületén fellépő fi­zikai tulajdonságok megváltoztatása. Ezáltal a vizes extrahálószer gyorsabban megy át a termékfázisba és a ródium a termékfázisból 55 nagyobb sebességgel jut át a vizes komplex­képző fázisba, az extrakció egyszerűbbé vá­lik és az apparativ ráfordítások csökkennek. A ródium extrakciója annál tökéletesebb, minél nagyobb az oldásközvetító koncentrá­ló ciója a vizes fázisban. Az oldásközvetító mennyisége azonban nem növelhető korlátla­nul, minthogy ez az extrahálószer vizes olda­tában károsodást okoz és stabilitásét rontja. A 3 443 474 Al sz. német szövetségi 05 köztársaságbeli közrebocsátási irat szerint 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom