202431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huzal folyamatos előállítására
1 HU 202431 B 2 A találmány tárgya eljárás huzalok folyamatos lőállítására mártó öntéssel, amelynek során maghuzalt bevezetókamrán, majd fémolvadékon vezetünk ét oly módon, hogy a fémolvadékba történő bevezetés előtt a maghuzal felületét megtisztítjuk, illetve eltávolítjuk, a fémolvadékból kihúzott maghuzalt pedig a felületére rakódott és megszilárdult fémolvadék-réteggel együtt melegen hengereljük. Az ilyen mártó öntési eljárások huzalok előállítására már régóta ismeretesek és elterjedtek. Részletes leírásuk található többek között a 39-18204 lsz. JP szabadalmi leírásban. Ennél a megoldásnál a maghuzalt húzógyűrűn át vezetik egy bevezető-kamrába, amelyből azután a megtisztított maghuzal az öntőtégelybe kerül. Az öntőtégely grafitból készül és a maghuzal a fenekén lévő nyíláson át kerül a fémolvadékba, majd onnan ugyancsak nyíláson át jut ki az öntótérból és kerül hengerek közé, illetve adott esetben hűtóegységbe. Az öntés 6orán a bevezető-kamrában, valamint adott esetben a hengerlési térben is vákuumot alakítanak ki, hogy megakadályozzák a huzal felületének oxidálódását és ezzel a maghuzal és a rárakódott fém közötti kötés gyengülését, illetve felületi hibák kialakulását. Vizsgálatainak során azt tapasztaltuk, hogy ha a maghuzalt párátlanított száraz levegővel töltjük fel, a fenti káros jelenségek nem jelentkeznek. Következésképpen az a hiedelem, hogy a kötés biztonságának csökkenését és a felületi hibák kialakulását a felületi oxidáció eredményezi, nem bizonyult megalapozottnak és további vizsgálataink azt is bebizonyították, hogy ezen hibák oka a levegő nedvességtartalmában keresendő. Találmányunk alapja tehát az a felismerés, hogy a megfelelő minőségű termék előállításához nem vákuumot, hanem száraz atmoszférát kell biztosítani. A kitűzött feladatot a találmány szerint oly módon oldottuk meg, hogy a mártó öntés során a maghuzalt a bevezető-kamrában és adott esetben a hengerlés során is atmoszferikus nyomásnál nagyobb nyomású semleges vagy redukáló gázatmoszférában vezetjük. A bevezető-kamrában a maghuzalt optimális hőmérsékletre melegítjük és ezáltal az öntött rúd bevonatának vastagságát meghatározzuk. A maghuzalt bizonyos esetekben célszerű a rárakandó fémtől különböző ötvözetből készíteni. A bevezető-kamrába történő bevezetés előtt a maghuzal felületét célszerű drótkefével vagy sörétezéssel megtisztítani. A magraöntést követően a meleghengerléssel a termék keresztmetszetét legfeljebb 405í-kal csökkentjük. Ennek során célszerűen egy pár ovális és egy pár félkör alakú profillal rendelkező hengert alkalmazunk. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a mártó öntési eljárás műveleti lépései, üzemi feltételei és a foganatosításához szükséges berendezés lényegesen egyszerűbb, mint a korábban alkalmazottak, továbbá segítségével a maghuzal és a bevonatréteg aránya, valamint a termék felületi minőségének jellemzői jól szabályozhatók. Ezen túlmenően, a találmány szerinti eljárás alkalmazása lényegesen olcsóbb, mind a beruházás, mind az üzemeltetés során. A kapott termék minősége kifogástalan, a felületen zárványok, repedések vagy egyéb felületi hibák nincsenek. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra mártó öntési eljárás foganatosítására szolgáló ismert berendezés vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés vázlata, a 3. ábra a találmány egy további változatának foganatosítására szolgáló berendezés vázlata, és a 4. ábra a 3. ábrán bemutatotthoz hasonló eljárás foganatosításának vázlata. Az 1. ábrán látható megoldásnál 11 maghuzalt 12 kihúzó henger segítségével vezetnek át 14 húzógyűrűn. A 11 maghuzal ezután 16 terelőhengerhez kerül, miközben belép a 18 köpennyel határolt 18b bevezetőkamrába. Belépéskor 20 hántológyűrűn halad át, amely a felületi réteget eltávolítja és így fémtiszta huzalfelületet biztosit. A 18b bevezetőkamrából a 11 maghuzalt 22 továbbitógörgók vezetik 24 öntőtégelybe, a 24a bevezetőnyíláson át. A 24 öntőtégely tűzálló anyagból, például grafitból van kialakítva és 26 olvasztóedényből 28 csatornán keresztül M fémolvadékkal, például rézzel van feltöltve. A 11 maghuzal folyamatosan halad fölfelé és ennek során fémolvadék-réteg rakódik fémtiszta palástfelületére. Ily módon a 24 öntőtégelyből kilépő 13 öntött huzal átmérője nagyobb, mint a 11 maghuzalé. A 13 öntött huzal a 24 öntőtégelyből 30 köpennyel határolt 30a hűtóegységbe kerül, ahol 31 terelőgórgók mentén halad tovább a 32 köpennyel határolt 32a meleghengerlő egységbe. Itt 34 és 36 hengerpárokkal alakítják. A 34 hengerpárok profilja célszerűen ovális, míg a 36 hengerpárok félkör alakú profillal vannak ellátva. Alakítás után a 13 huzal áthalad a 38 hűtőzónán, majd 40 késztermékként hagyja el a berendezést. Az ábrán látható, hogy a 18b bevezetőkamra 42 leszívócsonkkal van ellátva, amelyen át a 18b bevezetókamrában a korábban már említett 39-18204 lsz. JP szabadalmi leírásban ismertetett módon vákuum létesíthető. Ez a vákuum biztosítja a feltételezések 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
