202424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás füst szennyezőanyagainak eltávolítására
1 HU 202121 B 2 A találmány tárgya eljárás füst szennyezd anyagainak eltávolítására, különösképpen kén-dioxid eltávolítására olyan vízzel nedvesített, por alakú kalcium- vagy magnézium-oxidon -hidroxidon, -karbonáton vagy dolomiton (a továbbiakban bázikus kezelóanyag) való kezeléssel, amely a füsttel közvetlenül érintkezésbe hozva ismert kémiai reakció révén abszorbeálja a füst szennyező anyagait, különösképpen a savakat, majd a tisztított gáznak a kezelésre használt anyagtól való elkülönítésével. Az igy kezelt gáz a légtérbe engedhető. A szóbanforgó füst különösképpen a kéntartalmú szénnel fűtött ipari kazánokból kibocsátott füst, például a Gardanne-szénnel fűtött kazánok füBtje lehet. Az ilyen szenek elégetésekor tisztítás híján 4000 ppm (12 g/m3) nagyságrendű kén-dioxid tartalmú gázok keletkeznek. (A leírásban m3 megjelölésen mindig normál m^t értünk.) Természetesen ezeket a gázokat a légtérbe való kiengedés előtt tisztittatni kell. A füst és a por alakú bázikus kezelóanyag, különösképpen a mész, ismert eljárás szerint úgy hozhatók egymással közvetlenül érintkezésbe, hogy a tisztítandó gázt a bázikus anyagot tartalmazó fluidágyon engedik át. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy bár magas tartózkodási időt igényel, mégis korlátozott eredménnyel jár. Más eljárás szerint por alakú bázikus kezelóanyag vizes szuszpenzióját használják permet formájában a reakciótoronyban. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy jelentős mennyiségű vizet kell elpárologtatni, aminek során a gázok Í6 jelentősen lehűlnek, ezen kívül az eljáráshoz szükséges berendezés drága és helyigényes. A 4 273 750. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban egy száraz tisztítási eljárást ismertetnek, amelynél a reagenshez vizet nem adagolnak. A 2 943 468. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban füst kéntelenitésére szolgáló berendezést ismertetnek. A berendezésbe mésztejet vagy mészkövet táplálnak be, és a füstöt a mosótoronyban víz elpárologtatóséval lehűtik. Itt a víz bevezetése folytán tehát nedves eljárásról van szó, amely ugyancsak eltér a találmány szerintitől. Ezen túlmenően ennek az eljárásnak a hátrányait már magában a leírásban is ismertetik. A 2 727 196. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban szilárd abszorbens termék előállítására vonatkozó eljárást ismertetnek, illetve e termék felhasználását írják le. A termék előállítására vas- és kalciumtartalmú vegyületeket vízzel vagy kénsavtartalmú oldattal elegyítenek, majd • a vizet fluidágyas reaktorban elpárologtatják az elegyből. Magának a kezelőanyagnak az előállítása több műveletből áll, és meglehetősen bonyolult. A kapott anyaggal a kéntelenitést fluidágyas reaktorban végzik, amely eljárás hátrányait az előzőekben ismertettük. A találmány célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése. Ez az előzőekben, a találmány tárgyának megjelölésénél ismertetett típusú félszáraz eljárással érhető el. Az eljárás lényege, hogy a száraz (vízmentes) kezelóanyaghoz 7 - ±2 tömegé vizet adunk, igy az anyag por alakú marad, majd a reakció- és száritótoronyban felfelé haladó füstbe diszpergáljuk. A találmány tárgya eljárás füst szenynyező anyagainak eltávolítására, különösképpen kén-dioxid eltávolítására bázikus kezelóanyag alkalmazásával oly módon, hogy a füstöt és a kezelóanyagot közvetlen érintkezésbe hozzuk egymással, a füst szennyező anyagait, különösen a savakat a kezelóanyagon abszorbeáljuk, majd a tisztított gázt a kezelóanyagtól való elkülönítés után a légtérbe vezetjük, azzal jellemezve, hogy bázikus kezelőanyagként legfeljebb 400 m> előnyösen 50-100 m szemcseméretű kalciumvagy magnézium-oxidot, -hidroxidot vagy -karbonátot vagy dolomitot alkalmazunk, ezt a kezelőanyag tömegére számított 7-12 tömegX víz rápermetezésével megnedvesitjük, és a nedvesítés után is por alakú kezelőanyagot a tisztítandó, legalább 130 °C hőmérsékletű füstnek a reakció- és száritótoronyban felfelé haladó áramában diszpergáljuk, a tisztított gázt és a kezelőanyagot elválasztjuk, a gázt a légtérbe engedjük, és kívánt esetben a folyamatban már részt vett kezelőanyagot friss kezelöanyaggal kiegészítve és 7-12 tömegX vízzel nedvesítve ismételten felhasználjuk. A találmány szerinti eljárás egyetlen lépésben végezhető, és a száraz reagenst egy egyszerű felületi nedvesítés után száraz termékként injektáljuk egy a száraz eljárásnál használatossal lényegében megegyező reaktorba. A találmány valamennyi ismert eljárástól határozottan különbözik a következő fő jellemzőkben:- az új, és recirkuláltatott, száraz, vízmentes reagenshez 7-12 tömegX vizet adagolunk, igy a felület nedvesítését érjük el, a felületről a víz a meleg, kezelendő gázban elpárologva a szemcsék szétrepedését okozza, ezáltal olyan új többlet reaktiv felület szabadul fel, amely még nem reagált, ennek köszönhetően jobb a hatékonyság az olyan klasszikus száraz eljáráshoz képest, mint amely például az előzőekben emlitett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismeretes. Másrészt, a gázok lehűlése, amely a víz elpárolgásához szükséges hó abszorpciójának következménye, elősegíti a szennyező SOz elnyelését a reaktív anyagon, annál is inkább, mivel a gáz hőmérséklete megközelíti a hai— matpontot. Az eljárás eredetiségét éppen az az ötlet adja, hogy a vizet a száraz reaktív 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
