202417. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mechanikus tisztítására szolgáló sugárirányú átáramlású ülepítőben a folyadékból kiválasztott anyagok összegyűjtésére

11 HU 202417 B 12 21 csapágyak vízszintes geometriai kózépsik­­jainak L távolsága a 20, 21 csapágyak D kül­ső átmérőjével legalább azonos. A 22 külső gyűrűhöz kívülről acél anya­gú 26 keret van rögzítve, amelynek a B szé­lességű 1 hídszerkezet 4 alsó tartóival (5a, 5b. ábra) párhuzamos oldalaihoz befelé és ki­felé nyúló fém anyagú 27 csapok vannak hozzáerósítve. A 26 keretet az 1 hídszerkezet hosszirányára merőleges 26a, 26b tartórudak, és azokra merőleges 35 és 36 lemezek (lemez­párok) alkotják. A 27 csapok kifelé nyúló végére felülről az 1 hídszerkezet 4 alsó tar­tóihoz csatlakozó 28 tartószerkezet 30 villái illeszkednek. A külső 28 tartókeretet ugyanis a 28a, 28b tartórudak (szögacélok, lásd az 5c. ábrát), valamint az ezekre merőleges 30 villák alkotják. Az 5b. ábrán feltüntettük a 47 áramszedőt (lásd az 1. ábrát) is, a 4. áb­rán pedig látható, hogy az üreges 19 ten­gelyhez felülről a kifelé nyúló 59a fogakkal ellátott 59 állócsap van csatlakoztatva, amelyhez az említett 47 áramszedő 11. ábrán feltüntetett 46 tengelykapcsoló-félrésze csat­lakozik. Ez utóbbi az 52 csapágyakban elfor­gatható 51 tengelyhez van rögzítve. Az 51 tengelyen 24 csúszógyűrúk vannak, amelyek a 48 tartóoszlopokon elhelyezkedő 25 kefék­kel állnak kapcsolatban. A 48 tartóoszlopok felül a 49 csapágytartókhoz vannak rögzítve, az alsó végeiket pedig az 50 csatlakozó pe­rem fogja össze. Az elektromos átvitel fent leirt elemeit az 53 burkolat zárja le az 54 tömités közbeiktatásával, amely az 50 csatla­kozóperem és az 56 karima közé van befog­va. Az 50 csatlakozóperemen 55 tartóedény van kialakítva, amely - egyébként önmagában ismert - 58 vegyszert (nedvszívó anyagot) tartalmaz, amelynek rendeltetése a levegő nedvességtartalmának a lekötése, és ezzel az 53 burkolaton belül elhelyezkedő szerkezet­részek korrózióval szembeni védelme. A 31 kotrólapátokat tartó 10 rudak 1 hídszerkezethez csatlakoztatási módja na­gyobb méretarányban, részletesebben a 8. ábrán látható. Az 1 hídszerkezet alsó víz­szintes 8 összekötőelemeihez 76 felerősítő fü­lek vannak például hegesztéssel rögzítve, és ezekhez a fülekhez az 1. ábrán bejelölt 60 közös geometriai tengelyvonal mentén a 10 rudak felső vége a 32 csapok segítségével úgy van csatlakoztatva, hogy a 10 rudak 77 geometriai hossztengelye az 1 hídszerkezet adott keresztszelvényének az s tömegközép­pontján (lásd a 3a. ábrát is) halad át. Amint a 8. ábrán látható, a 31 kotrólapátok 62 alá­támasztó görgőkkel vannak ellátva (megtá­masztva). A 10 rudak által alkotott kotrólapát-ru­­dazatnak az 1 hídszerkezethez csatlakoztatá­sa a 12. ábrán látható módon is megoldható (1. ábra, Ba-Bí metszet). Eszerint a 10 rudak felső vége a 83 felerősítő lemezhez van rög­zítve, amely viszont a 80 függesztócsavarok segítségével van az 1 hídszerkezet vízszintes 3 kereszttartójához csatlakoztatva. Egy-egy szelvényben itt két-két 10 rúd van, amelyek 82 keresztrácsrudakkal és 84 átlós rácsru­­dakkal vannak egymáshoz kapcsolva és egy­máshoz merevítve. Az egyes szelvényekben levő 10 rúdpárokat 81 hosszrácsrudak kap­csolják egymáshoz. Ily módon nagy csavaró­­merevségű rácsos szerkezet jön létre. A 10 rudak alsó végéhez állítható 78 rúdrészek csatlakoznak, amelyek hosszúsága változtat­ható, és a kívánt hossz a 79 állitócsavarok­­kal rögzíthető. A hosszirányban állítható 78 rúdrészek­­hez kapcsolódó változtatható szögállású 31 kotrólapátok - amint a 10. ábrán látható - kialakításuknak megfelelően a szakaszos d logaritmikus spirálist közelítő e körivek és/­­vagy / egyenesek mentén vannak vezetve úgy, hogy a logaritmikus spirálistól vett leg­nagyobb k eltérés kisebb, mint a legnagyobb eltérésű A’ ponthoz tartozó R sugár 5%-a. A d logaritmikus spirális és/vagy e körív és/­­vagy f egyenes mentén vezetett kotrólapátok B* és C’ végpontjait összekötő egyenesnek az 1 hídszerkezet u hosszanti függőleges kö­­zépsikjával bezárt 0 kotrási szöge 20-75°, előnyösen legalább 45°. A 9. ábrán nagyobb méretarányban, részletesebben tüntettük fel a 34 kefés tisz­tító és az 1 hídszerkezet kapcsolatát. Esze­rint a forgató 90 motorral ellátott forgókefés tisztító 67 fogazott lemezre van felerősítve, amely az 1 hídszerkezethez rögzített 61 kon­zol által megtartott 65 csap körül elfordítha­tó. A 67 fogazott lemezzel 68 billentő fogas­kerék áll működési kapcsolatban, amely a 66 kézikerékkel ellátott 63 szár alsó végére van felerősítve. A 63 szárat az 1 hídszerkezethez rögzített 80a, 80b karok tartják, a szár ezekben elforgatható. A találmány szerinti berendezés műkö­dése a következő: a 18 kózépcsapágyazással és 11 kerékszekrénnyel alátámasztott 1 híd­szerkezet elfordulása a 17 meghajtóegység működtetésével következik be, amely a for­gásirányt tekintve elülső 14 járókereket meghajtja, így az 1 hídszerkezet a 10 rudak­kal és azokra szerelt 31 kotrólapátokkal együtt mozgásba jön. (A 11 kerékszekrény, következésképpen az egész 1 hídszerkezet haladásirányát a 6a. ábrán i nyíllal érzékel­tettük.) A külső terhelésekből, az 1 hídszer­kezet gyártási pontatlanságaiból, a hegeszté­si deformációkból és a 14 járókerekeket alá­támasztó pálya egyenetlenségeiből adódó igénybevételeket a berendezés a következő­képpen veszi fe: az 1 hidszerkezet függőle­ges síkjában a függőleges 2 hossztartók, a vízszintes síkjában pedig a vízszintes 3 ke­reszttartó veszi fel és adja át az alátámasztó pontokra. Az 1 hidszerkezet hossztengelyé­ben ható csavaró igénybevételt a teljes ke­resztszelvény veszi fel és adja át az alátá­masztásokra. A hídszerkezet-szelvény csava­rómerevsége azonban a hajlitómerevségéhez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom