202417. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mechanikus tisztítására szolgáló sugárirányú átáramlású ülepítőben a folyadékból kiválasztott anyagok összegyűjtésére

1 HU 202417 B A találmány folyadékok mechanikai tisztításá­ra szolgáló sugárirányú átáramlási ülepítőben a folyadékból kiválasztott anyagok - szilárd fázis - összegyűjtésére szolgáló berendezés­re vonatkozik. A folyadékok mechanikai tisztításának az egyik leggyakrabban alkalmazott technológiai művelete az ülepités, amelynek során a fo­lyadékban levő szilárd részecskék az ülepi­tés feltételei által meghatározott módon a fo­lyadéktól elválaszthatók. Az ülepitéshez igen gyakran használnak felülnézetben kör alakú, sugárirányú átáramlású ülepítőt, amelyben a szilárd anyagok a medence fenekére üleped­nek ki. Ezeknek az anyagoknak az össze­gyűjtésére különféle berendezések ismerete­sek, amelyek közös jellemzője, hogy a me­dencefenékre nyúló lapátokkal a medence függőleges geometriai tengelye körül végzett körforgó mozgás közben a kiülepedett anya­got összegyűjtik és a középen kialakított zsompba továbbítják. A jelenleg ismert ilyen berendezések egyik fő hiányossága, hogy a kotrási erők felvételét, a szerkezeti elemek felfüggeszté­sét, a csapágyazást, az áramszedő és a többi ráerösitett szerkezeti egység kezelését és karbantartását biztositó hídszerkezetnek a hosszra vetített fajlagos tömege, a hajlitás­­-irányú keresztmetszeti tényezője, valamint a hajlítómerevségéhez viszonyítva a csavaróme­revsége szükségtelenül nagy. E berendezé­sek egy része a műtárgy peremén elhelyez­kedő, legalább két járókerék-tengely mellett fix ágyazató középső csapágyazást tartalmaz. Ilyen konstrukció mellett a nagy csavaróme­revségű hídszerkezetnek a pálya egyenetlen­ségei miatt szükségessé váló elcsavarodása nem tud bekövetkezni, Így a járókerékre és a középcsapágyazásra jelentős nagyságú já­rulékos terhelések adódnak át (lásd például a DORR-féle ülepítőt a Fejes-Tarján: Vegy­ipari gépek és műveletek c. könyv 244. olda­lán; Tankönyvkiadó, Bp. 1979). Egy másik ismert berendezésnél beállási lehetőséggel rendelkező középső csapágya­zást alkalmaznak, ezt azonban - a megfelelő csavarómerevség biztosításának a szükséges­sége miatt - csak jelentős többlet anyag be­építése árán lehet megvalósítani (például MÉLYÉPTERV-VÍZGÉP ülepítő). Azoknál az ismert berendezéseknél, ame­lyeknél a kis csavarómerevségű hídszerkezet középcsapágyazása önbeálló, a gyártási, szál­lítási és szerelési pontatlanságok miatt, vala­mint az üzemelés közben fellépő erők hatásá­ra a hídszerkezet elcsavarodásával lehet szá­molni. Az iBmert ülepitóberendezések más ré­szénél a hídszerkezet kis tömegét - fix meg­­fogású középcsapágyazás mellett - kis csava­­rómerevségű szerkezettel biztosítják. Ebben az esetben a működés közben fellépő kotró­erők, valamint az uszadék eltávolításakor fel­lépő hatások a hidat a két megfogási pont között csavarják el. További hátrányt jelent a berendezések nagy részénél, hogy a járókerekek síkjának 5 pályaérintőbe állítására nincs állítási lehető­ség, igy a gyártási-szerelési pontatlanságok, hegesztési elhúzódások a berendezés helyszí­ni összeszerelése után már csak kis mérték­ben, vagy egyáltalán nem korrigálhatok, ami 10 a járókerekek igen gyors tönkremeneteléhez vezet (például DORR-, VOEST-ALPINE-, GEI­­GER-berendezés). Az olyan berendezéseknél viszont, amelyeknél korlátozott állítási lehe­tőség van, a meghajtóegység é6 a hajtott 15 kerék kapcsolata bonyolult szerkezeti kiala­kítással van megoldva (például MÉLYÉPTERV, VÍZGÉP berendezés). Hátrányos tényező az ismert berendezé­seknél továbbá, hogy a leggyakrabban meg- 20 hibásodó szerkezeti elem, a járókerék cseréje csak igen körülményesen, általában a kerék­­tengely-csapágyazás megbontásával végezhe­tő el, ami viszont csak a korábban már meg­felelő pontossággal beállított hajtáselemek el- 25 mozdításával, majd újból szükségessé váló beállításával jár. E művelet csak jelentős többletmunka- és időráfordítás árán hajtható végre, amelynek során nagy tömegben kell alkatrészeket kézi erővel mozgatni (lásd pél- 30 dául a DORR-, GEIGER-, PASSAVANT- és PU­­RATOR-berendezéseket). Azoknál az ismert berendezéseknél, ahol a meghajtóegységet a kerékszekrény külső oldalán helyezik el, a járókerekek cseréje 35 igen nehezen hajtható végre. Ha viszont a járókereket a könnyen hozzáférhető oldalon szerelik fel, a meghajtóegység karbantartása válik igen nehézkessé. A jelenleg ismert sugárirányú átfolyású 40 ülepitómedencéknél az álló és forgó elemek között az energiabevitelt, vagy elektromos jelek átvitelét csúszógyűrűs áramszedő biz­tosítja. Az ilyen szerkezetek fő hiányossága, hogy működő elemeik a külső párás, nedves 45 szabadtéri levegőtől nincsenek légmentesen elzárva, aminek következtében a csúszógyű­rűknél és az elválasztó szigetelőelemeknél páralecsapódás, kondenzáció, jegesedés stb. következik be, és emiatt elektromos zavarok 50 jelentkezhetnek, amelyek a berendezés ren­deltetésszerű működését akadályozzák. Ezen­kívül a gyakran agresszív gőzöket, gázokat is tartalmazó külső légtér az elektromos ve­zetékeket és csatlakozásaikat, valamint a 55 csúszógyűrűket a tapasztalatok szerint erős korróziós hatásoknak teszi ki, aminek követ­keztében működési zavarok ugyancsak bekö­vetkezhetnek. A találmány feladata, hogy olyan sugár- 50 irányú átáramlású ülepitóberendezést szolgál­tasson, amely a jelenleg ismert hasonló célú berendezéseknél lényegesen kevesebb szer­kezeti anyag beépítésével, tehát jelentősen gazdaságosabb kivitelben valósítható meg, ugyanakkor üzembiztonsága lényegesen jobb, 2 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom