202278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott stabilitású, rekombináns gamma-interferonok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 202278 B G tése MET-, Y jelentése GLN-. Az N-végcso­­portnál lévő metionint a genetikai információt közvetítő ribonukleinsav (raRNS) AUG transzlációs startjele kódolja, és például az Escherichia coli törzsben történő kifejezés­kor a gazdasejtek nem távolitják el. Más mikrobiológiai rendszerek - például a Pseu­domonas - eltávolíthatják a metionint, amely­re, úgy tűnik, nincs feltétlenül szükség az aktivitáshoz. Ha a metionin nincs jelen, az alkalmazott rendszertől függően, a GLN-mara­­dék piroglutaméttá ciklizálódhat, ismét anél­kül azonban, hogy az aktivitás csökkenne. Azt tapasztaltuk, hogy a Gray és mun­katársai által korábban leirt, a CYS-TYR­­-CYS- szekvenciát tartalmazó rekombináns gamma-interferon stabilitása számára kedve­ző, ha emberi szérum albumint is teszünk az interferont tartalmazó gyógyászati készít­ménybe. Ahhoz azonban, hogy szérum albu­min jelen lehessen a végső liofilizált termék­ben, szükség van arra, hogy bizonyos minő­ségellenőrző lépéseket végezzünk, inkább a liofilizálás előtt, mint a kész termékkel. A ta­lálmány szerinti új rekombináns gamma-in­terferon esetén viszont a liofilizált alakban jelenlevő anyag szérum albumin bevitele nél­kül is eléggé stabilnak bizonyult. Kívánt esetben azonban a találmány szerinti gamma­­-interferonokhoz is adhatunk gyógyászatilag elfogadható mennyiségű emberi szérum albu­mint. A fentieken túlmenően, a CYS-TYR-CYS- szekvenciát nem tartalmazó, találmány szerin­ti, emberi eredetű rekombináns gamma-inter­feronok a citopatikus hatás gátlásával kap­csolatos vizsgálatoknál lényegesen nagyobb vírusellenes hatást mutattak, mint a CYS­­-TYR-CYS- szekvenciával rendelkező analóg­jaik. Az aktivitást a szokásos módon mikro­­titráló lemezeken vizsgáltuk enkefalomiokar­­ditisz vírus A549 emberi tüdókarcinoma sej­teken kifejtett citopatikus hatása gátlása alapján. [Lásd W.E. Stewart II, .The Interfe­ron System', Springer Verlag, New York, 1979, 13-26. oldal]. A találmány szerinti rekombináns gam­ma-interferonok mindegyike tartalmazza a fenti teljes szekvencia első 126 aminosavját. A teljes szekvenciához képest a karboxil­­-végcsoportot tartalmazó végükön különböző­képpen megrövidített gamma-interferonok to­vábbra is mutatják az emberi eredetű gam­ma-interferon jellemző tulajdonságait, jóllehet egyes esetekben csökkentett mértékben, mindaddig, amíg tartalmazzák az 1-től 126-ig terjedő aminosavakat. Valóban, a Derynck és munkatársai fentebb idézett munkájában le­írt, a CYS-TYR-CYS- szekvenciát tartalmazó analóggal folytatott kísérletek azt mutatták, hogy idegen szekvenciákkal lehet helyettesí­teni a jelen számozás szerinti 132. aminosav utáni részt anélkül, hogy az aktivitás meg­szűnne. [Lásd például Derynck, R. és munka­társai, Interferon Scientific Memoranda, Au­gust 1982, Memo-l-A1193/2. ]. A rendelkezésünkre álló kezdeti bizo­nyítékok alátámasztják azt a feltevést, hogy amíg az 1-tól 126-ig (THR) terjedő aminosa­­vak viszonylag szorosan vannak kötve egy háromdimenziós konfigurációban, amelyet ösz­­szefüggésbe hozunk az aktivitással, a teljes szekvenciában jelenlevő többi aminosav ke­vésbé van határok közé szorítva, és vi­szonylag érzékeny a proteolízisre. A korláto­zó körülmények között végzett tripszines emésztés eltávolítja a szekvencia különböző részeit a 126. aminosav után, előtte azonban nem. Az általunk előállított, természetben elő­forduló (natív) gamma-interferonok molekulá­ja különféle módon nyúlik túl a 127., 128., 129., 130., 132. és 134. számú aminosavon. Észleltünk olyan, teljesen aktiv rekombináns gamma-interferont, amelynek az aminosav­­-szekvenciája a metionin után különfélekép­pen tartalmazta az 1-tól 139-ig és 1-től 131— -ig terjedő aminosavakat. Ez utóbbit a re­kombináns gamma-interferon korlátozott mér­tékű tripszines emésztésével nyertük, majd azonosítottuk a szekvenciákat. A tripszinnel feltárt hasonló töredékek, amelyek változó módon a 128. és 129. aminosav körül végződ­tek (a metionin után) megőrizték az aktivitá­sukat, jóllehet az jelentősen kisebb volt. Másrészt viszont az N-végcsoportú metioni­­non kívül 125 aminosavat tartalmazó anyag - amelyet úgy kaptunk, hogy emésztéssel eltá­­volítottuk a 126-os helyzetű treonint és az utána következő aminosavakat - aktivitása a feltáratlan anyag aktivitásának még 1%-át sem tette ki a citopatikus hatás gátlásánál. A re kombinálással előállított gamma-in­terferon - amellett, hogy tartalmaz a lánc elején egy metionint, feltéve, hogy az nem hasad le a gazdasejtekben a képződés során - nagyobb részarányban egy 139 aminosavat tartalmazó anyagból, kisebb részarányban pedig egy 143 aminosavat tartalmazó anyag­ból áll (az 1. ábrán feltüntetett számozási rendszer alapján). A két anyag összetétele körülbelül 95%-nál nagyobb mértékben, külö­nösen előnyösen mintegy 97%-nál nagyobb mértékben felel meg a 139 aminosavból álló anyagénak. A korlátozó körülmények között végzett tripszines emésztés hasonló módon eltávolítja a különböző részeket a 126. ami­nosav után. Az ilyen korlátozó tripszines emésztés után a rekombináns gamma-interfe­ron olyan anyagokból áll, amelyek 125 amino­savat (a lánc elején lévő metioninnal együtt 126 aminosavat), 129, 131 és 134 aminosavat tartalmaznak. Ezek az anyagok megőrizték az aktivitásukat, bár az jelentősen csökkent, mivel károsodott a 125. aminosav és a 129. aminosav közötti rész. Gyakorlatilag teljesen aktívak maradnak azok az anyagok, amelyek legalább 129 aminosavat, különösen pedig legalább mintegy 131 aminosavat tartalmaz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom