202275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás funkciónális humán VIII. faktor előállítására

HU 202275 A 8 A találmány foglalkozik a lényegében tiszta, funkcionális humán VIII. faktorral is. A találmány értelmében megfelelő, genetikai­lag manipulált gazdasejtek segítségével álli- Lurik elő emberi VIII. faktort a gyógyászat- 5 ban alkalmazható mennyiségben és tisztaság­ban. Emellett a találmány szerint termelt VIII. faktor mentes azoktól a szennyező anyagoktól, amelyek a nem-rekombináns sejt­környezetben általában kísérik. 10 A találmány foglalkozik továbbá olyan dezoxiribonukleinsav (DNS) izolátumokkal és DNS kifejező hordozókkal, amelyek a humán VIII. faktort kifejezhető formában kódoló génszekvenciákat tartalmaznak, valamint 15 olyan transzformáns gazdasejt-tenyészetek­­kel, amelyek a fentieket tartalmazzák, és képesek a működőképes emberi VIII. faktor termelésére. Mindazok az eljárások is a találmány 20 tárgyát képezik, amelyekkel előállíthatok a fenti DNS-izolátumok, DNS kifejező hordozók és gazdasejt-tenyészetek. E sejttenyészetek fermentációs tenyészeteinek előállítására szolgáló eljárás is a találmány tárgyát képe- 25 zi. Továbbá a találmány olyan új polipepti­­deket biztosít, amelyek az emberi VIII. faktor működőképes szegmenseinek megfelelő rószt/részeket tartalmaznak. Ezek az új poli- 30 peptidek alkothatják a természetes eredetű VIII. faktor biológiailag aktív és/vagy anti­gén determináns szegmenseit. Például a talál­mány szerinti polipeptidek alkalmasak vérzé­kenységben szenvedők kezelésére, különösen 35 olyan betegek esetén, akik a VIII. faktort semlegesítő antitesteket fejlesztenek ki a vérben. Ez utóbbi esetben, ha a betegeket a megfelelő antigén determinánsokat hordozó polipeptidekkel kezeljük, hatékonyan megköt- 40 hetjük ezeket az antitesteket, növelve ezáltal a humán VIII. faktor biológiailag aktív része­it hordozó polipeptidekkel történő kezelés hatásfokát. A találmány szerint előállított VIII. fák- 45 tor DNS izolátumok, amelyek a humán VIII. faktor funkcionális részeit kódolják, alkal­mazhatók a génterápiában, mivel helyreállít­ják a VIII. faktor aktivitását az ezt nélkülö­ző betegekben az ilyenfajta DNS beépítésé- 50 vei, például vérképző nyélsejtek útján. Előnyösen a humán VIII. faktort funk­cionális alakban állítjuk elő egy különösen alkalmas gazdasejt rendszerben. Ez a rend­szer újszülött hörcsög-vesesejteket [BHK-21 55 (C—13), ATCC No. CCL 10] tartalmaz, amelye­ket átfertőztünk a humán VIII. faktort kódo­ló DNS-t tartalmazó kifejező vektorral. (Ez magába foglalja a 3’- és 5’- lefordítatlan DNS-részt, és a 3'- lefordítatlan rész össze 60 van kapcsolva a 3’- lefordítatlan terminátor DNS-szekvenciával, amely például a hepatitisz B felületi antigénből származik.) A gén kife­jezését átírási és átforditási szabályozó ele­mek segítik elő, amelyek közt találhatók az 65 adenovirus főbb késői promotora az 5’ il­leszkedő vezetőjével, továbbá olyan elemek, amelyek SV40 replikációs origó tartományból származnak, pl. átirásfokozó és promotor­­szekvenciák. Emellett a kifejező vektor tar­talmazhat egy D11FR gént is, amelyet egy SV40 kezdeti promotor működet - ez géneró­­sitési képességet biztosit -, továbbá egy szelektálható marker gént, például a neomi­­cinnel szembeni rezisztenciát biztosító gént. Ez utóbbit úgy vihetjük be, hogy együttes átfertőzést végzünk egy másik vektorral, amely a neomicinnal szembeni rezisztencia le­hetőségét hordozza. Az 1. ábra a véralvadási reakciósor vázlatát muttja be. (Davie és munkatársai, Ann. Rev. Biochem., 44, 799 (1975)]. A 2. ábrán a DNS olvadása látható TMAC1 és 6x SSC jelenlétében. 2A. ábra: Minden egyes feltüntetett ponthoz a lambda DNS tíz párhuzamos alikvot mintáját először nitrocellulóz szűrőkhöz kap­csoljuk. Ezeket a szűrőket ezután forraamid nélkül hibridizáljuk 37 °C-on a módszerek ismertetésénél leírtak szerint. A foltpárokat ezután 0,1% nátrium-dodecil-szulfátot tartal­mazó 6xSSC oldattal (u) vagy a következő összetételű oldattal mossuk: 3,0 M TMAC1, 50 mM trisz-hidroklorid, pH=8, 0,1% nátriura­­-dodecil-szulfát és 2 mM etilén-diamín-tetra­­ecetsav (O). Eközben mindig 2 °C értékkel növeljük a hőmérsékletet 38 °C-tól 56 °C-ig. Az olvadási hőmérséklet az a pont, ahol a hibridizációs intenzitás 50%-a megmarad. 2B. ábra: Az olvadási hőmérsékletet ha­sonló módon határozzuk meg, mint a 2A. áb­ránál, azonban pBR322 DNS alikvot mintáit kapcsoljuk a nitrocellulóz szűrőkhöz. Külön­féle hosszúságú töredékeket készítünk oly módon, hogy a pBR322 plazmidot Mspl-vel emésztjük, a töredékek végét 32P izotóppal megjelöljük, és poliakrilamid gélen elkülönít­jük. A 18 és 75 bázispár közötti töredékeket formamid nélkül hibridizáljuk 37 °C-on, a módszerek ismertetésénél leírtak szerint. A szűrőket az alábbi összetételű oldattal mos­suk: 3,0 M tetrametil-ammónium-klorid (TMAC1), 50 mM trisz-hidroklorid, pH=8,0, 0,1% nátrium-dodecil-szulfát és 2 mM etilén­­-diamin-tetraecetsav. Eközben a hőmérsékle­tet mindig 3 °C értékkel növeljük, hogy meghatározzuk az olvadási hőmérsékletet. Az ábrán karikával jelzett pont a pBR322 plazmid Mspl vizsgáló töredékeire meghatáro­zott olvadási hőmérséklet. A háromszöggel jelzett pont a 11 és 17 bázispár közötti min­tákra vonatkozó, a 2A. ábráról átvett olvadá­si hőmérséklet 3,0 M tetrametil-ammónium­­-klorid alkalmazása esetén. A 3. ábra a Vili. faktor génjének kimu­tatását szemlélteti a 8.3. vizsgáló minta se­gítségével. Az ábra bal oldalán lévő három lemez: 46,XY (IX, him) DNS és 49, XXXXY (4X) emberi DNS foltokat, amelyek EcoRI-gyel és BamHl-gyel emésztettünk, a következő oldat-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom