202230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok, és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 202 230 B 4 X jelentése 1-4 szénatomos alkil-karbamoil­­-csoporttal, 1-3 szénatomos alkanoil-amino­­-csoporttal vagy 1-4 szénatomos alkil-szulfa­­mino-csoporttal szubsztituált fenilcsoport. Különösen előnyösek az alábbi (I) általános képletű vegyületek: 2-[5- {l-[3-/metil-amino-kaibonil/-benzil]-2,5-dioxo­­-imidazolidin-4-il-metil}-lH-indol-3-il]-etil-amin, N,N-dimctil-2- {5-[ 1 - {2-[4-/aceliI-amino/-fenil] - -etil} -2,5-dioxo-imidazolidin-4-il-metil]-1 H-indol­­-3-il}-etil-amin, N-metil-2-[5-{l-[3-/metil-amino-karbonil/-benzil]-2,5- -dioxo-imidazolidin-4-il-mctil} -1 H-índol-3-il]-etil­­-amin, 2-[5- {l-[3-/acetil-aminq/-benzil]-2,5-dioxo-imidazoli­­din-4-il-metil} -1 H-indol-3-il] -etil-amin, és 2-[5- {l-[3-/metil-szulfonil-amino/-bcnzil]-2,5-dioxo­­-imidazolidin-4-il-metil)-lH-indol-3-il]-etil-amin, és különösen ezek sói. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek fiziológiásán elfogadható sói különösen alkalmasak gyógyászati célokra, mivel a sók vízoidhatósága az alap­­vegyülethez - azaz a szabad bázis formában lévő vegyü­­lethez - képest nagyobb. E sóknak nyilvánvalóan gyó­­gyászatilag elfogadható aniont kell tartalmazniuk. Gyó­­gyászatilag elfogadható sóként például az ecetsavval, hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal, foszforsavval, almasavval, maleinsavval, fumársavval, citromsavval, kénsavval, tejsavval, vagy borkősavval képzett sókat említhetjük. Gyógyászati célokra különösen előnyösek a maleinsavval és a hidrogén-kloriddal képzelt sók. A fi­ziológiásán elfogadhatatlan aniont tartalmazó sók előál­lítása is a találmány tárgykörébe tartozik, ezek a sók a gyógyászatiig elfogadható sók előállításának hasznos köztitermékei, és/vagy nem gyógyászati célokra, pél­dául in vitro kísérletekben használhatók. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek, vagy gyógyászatiig elfogadható sóik vagy szolvátjaik szelektív 5-HTrszerű receptor­­agonisi hatásuk következtében, például érösszehúzó­ként a humán- és állatgyógyászatban használhatók, pél­dául migrén kezelésére vagy megelőzésére. Azonban a nyaki verőéren kívül más szervekre ható (I) álilános képletű vegyületek is a találmány oltalmi körébe tartoz­nak. Az (I) álilános képletű vegyületek, vagy sóik vagy szolvátjaik kívánt biológiai hatás eléréséhez szükséges mennyisége számos tényezőtől, például az adott vegyü­­leltől, az alkalmazás céljától, a beadás módjától és a kezelendő ainytól függ. A napi dózis általában migrén kezelésére 0,05 és 30 mg/kg testtömeg között lehet. Az egységdózis 1-500 mg (I) álilános képletű vegyü­­letet tartalmazhat, így például az injekciós ampullák 1-50 mg, az orálisan alkalmazható gyógyszerkészítmé­nyek, például ibletták vagy kapszulák 1-500 mg ható­anyagot tartalmazhatnak. Az ilyen egységdózisokat na­­poni egy vagy több alkalommal adhatjuk a betegnek, egyszeres vagy többszörös adagban. Az intravénás dó­zis álilában 0,05-50 mg/kg lehet, és infúzió formájában adagolva 0,0005-2,0 mg/kg/perc a várható dózis. A fen­ti célra alkalmazható infúziós oldatok célszerűen 0,01- 10 mg/ml hatóanyagot tartalmaznak. Ha az (I) álilános képletű vegyületet sója vagy szol­­vátja formájában használjuk gyógyszerkészítmények hatóanyagaként, a dózis a só kationjára vagy a szolvatá­­latlan vegyületre vonatkozik. A továbbiakban (I) általános képletű vegyület alatt értjük azok gyógyászatiig elfogadható sóit és szolvát­­jait is. A ilálmány tehát hatóanyagként legalább egy (I) álilános képletű vegyületet és/vagy annak gyógyásza­tiig elfogadható sóját vagy szolvátját tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására is vonatkozik. A gyógyászati készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot legalább egy, a gyógyszerkészítésben szo­kásosan használt hordozóanyaggal és/vagy egyéb se­gédanyaggal összekeverjük, és gyógyászati készít­ménnyé formáljuk. Az így előállított gyógyászati készítmények a fent említett típusú, szelektív 5-HTrszerű receptor-agonisi aktivitással gyógyítható betegségek, például migrén ke­zelésére és megelőzésére használhatók. A hordozóanyagnak a kezelendő alany szempontjá­ból gyógyászatiig elfogadhatónak, és a készítmény töb­bi komponensével szemben összeférhetőnek kell lennie. A hordozóanyag szilárd vagy folyékony lehet, és leg­alább egy (I) álilános képletű vegyülettel előnyösen egységdózis formát készítünk, például iblettát, amely 0,05-95 lömeg% hatóanyagot tartalmazhat. Kívánt eset­ben más gyógyászatiig hatásos komponenseket is tar­­ilmazhat a készítmény. A ilálmány szerinti eljárással előállított gyógyászati készítmények például orálisan, rektálisan, helyileg (pél­dául bukkálisan, így szublinguálisan), vagy parenteráli­­san (például szubkután, inrtamuszkulárisan, vagy intra­vénásán) alkalmazható készítmények lehetnek. Az al­kalmazás legmegfelelőbb módja egy adott beteg esetén a betegség természetétől és súlyosságától és a hatóanyag természetétől függ, azonban, ahol lehetséges, előnyös az orális alkalmazás. Az orális alkalmazású gyógyászati készítmények elkü­lönülő egységek, például tabletták, kapszulák, ostyák vagy pasztillák lehetnek, amelyek mindegyike előre meghatá­rozott mennyiségű hatóanyagot tartalmaz; de lehetnek porcát vagy granuitumok; vízzel vagy nemvizes folyadé­kokkal készült oldatok vagy szuszpenziók; vagy olaj-a­­-vízben vagy víz-az-olajban típusú emulziók is. A bukkális alkalmazásra szánt készítmények például gyógycukrok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül álilában egy ízesített aipanyagot, így cukrot és akác­mézgát vagy tragantgyantát tartalmaznak; vagy pasztil­lák, amelyek a hatóanyagot egy inert aipanyagban, például zselatinban tartalmazzák, továbbá glicerint vagy szacharózt és akácmézgát tartalmaznak. A parenterális alkalmazásra szánt készítmények rendszerint steril vizes oldatok, amelyek a hatóanyagot előre meghatározott koncentrációban tartalmazzák; az oldat a kezelendő alany vérével előnyösen izotóniás. Noha az ilyen oldatokat előnyösen intravénásán alkal­mazzuk, azok szubkután módon vagy intramuszkulári­­san is alkalmazhatók. A rektális alkalmazásra szánt készítmények előnyö­sen egységdózis formában lévő kúpok, amelyek ható­anyagból és a kúp-alapanyagot képező egy vagy több szilárd hordozóanyagból állnak. A hordozóanyag pél­dául kakaővaj lehet. A helyileg alkalmazható készítmények például kenő­csök, krémek, öblítőszerek, paszták, gélek, spray-k, aeroszolok és olajok lehetnek. Ezek a készítmények 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom