202177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroformilezésre kevéssé illékony foszfinligandumok alkalmazásával

1 HU 202177 Ej 2 A találmány tárgya eljárás átmenetifém-foszfin­­komplexszel katalizált hidroformilezésre (tercier foszfin)-monoszulfonsav-fémsó ligandumok alkal­mazásával. Közelebbről a találmány olefinvegyüle­­teknek ródiumból és (tercier foszfin)-monoszulfon­­sav-fémsó ligandumból álló komplexszel katalizált nemvizes hidroformilezésére vonatkozik, aminek során a megfelelő aldehidek képződnek. Jól ismert olefines vegyületek hidroformilezése szén-monoxiddal és hidrogénnel a megfelelő aldehi­dek előállítása céljából, aminek során szerves kö­zegben oldott átmenetifém-foszforligandum­­komplex katalizátort alkalmaznak. Jól ismert tény továbbá, hogy az ilyen katalizált hidroformilezési folyamatokban alkalmazott fosz­­forligandum közvetlen befolyással van az adott fo­lyamat sikeres lejátszódására; sőt, ezekben az átme­netifémmel katalizált hidroformilezési eljárások­ban alkalmazásra kerülő foszforligandumot főkét az elérni kívánt céltól függően kell megválasztani, mivel az eljárás legjobb hatékonysága kompro­misszumot követel számos, az eljárást befolyásoló tényező között. így például az aUotlmazásra kerülő foszforligandum kiválasztásában lényeges ténye­zők: az aldehidtermék szelektivitása (azaz az egye­nes szénláncú aldehidtermék és az elágazó szénlán­cú aldehidtermék mennyiségi aránya), a katalizátor reakcióképessége és stabilitása valamint a ligandum stabilitása. A 3.527.809. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás közli például alfa­olefinek szelektív hidroformilezését ródium-trior­­gano-foszfin- vagy ródium-triorgano-foszfit­­komplex katalizátorok segítségével, aminek során egyenes szénláncú aldehidekben gazdag oxigéntar­talmú termékek képződnek; ezzel szemben a 4.148.830. és 4.247.486. számú egyesült államokbe­li szabadalmi leírások szerint ródium-(triaril-fosz­­fin)-ligandum-komplex katalizátort alkalmaznak mind folyadék, mind gázfázisú reciklizáló művele­tekben, és ugyanehhez az eredményhez jutnak. A 4.283.562. számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint (elágazó szénláncú alkil)-fenü-fosz­­fin- vagy cikloalkil-fenü-foszfin-ligandumok alkal­mazhatók rádiummal katalizált hidroformüező el­járás során, mivel ez a katalizátor az önmagában végbemenő inaktiválódással szemben stabilisabb. A 4.400.548. számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint bifoszfin-monoxid-ligandumokat al­kalmaznak olyan ródiumkomplex katalizátorok el­őállítása céljából, amelyek hőstabilitása kedvezőbb, és aldehidek hidroformilezéssel történő előállításá­ra alkalmazhatók. Annak ellenére, hogy a fentebb említett szaba­dalmi leírások — a technika jelenlegi állása szerint ismert eljárások — nyilvánvaló tökéletesítéseket eredményeztek, folytatódik a kutatás olyan fosz­­forligandumok előállítása céljából, amelyek a ligan­­dumokkal szemben támasztott követelményeket — különös tekintettel a ligandum illékonyságára — még jobban kielégítik. így például a ródiumkomplexszel katalizált hid­­roformilezést előnyösen nemvizes reakcióközegben hajtják végre, amely tartalmazza egyrészt az oldha­tó katalizátorkomplexet, másrészt a szabad, feles­legben lévő foszforligandumot, tehát a rádium­komplexhez nem kötött ligandumot. Ezekben az el­járásokban a kívánt aldehidterméket a reakcióe­­legyből általában desztülációval különítik el, és nye­rik ki; és abban az esetben, ha folyadék katalizátor­ral, reciklizálással, folyamatos üzemben dolgoznak, akkor az el nem párolgott katalizátor-Iigandumot tartalmazó maradékot a reaktorba reciklizálják (visszatáplálják). Ennek megfelelően az ilyen eljá­rások lényeges követelménye, hogy a kívánt alde­hidtermék a hidroformilezési reakció elegyéből ha­tékonyan elkülöníthető legyen anélkül, hogy a feles­legben használt foszforligandumban és/vagy katali­zátorkomplexben jelentős veszteség lépne feL En­nek következtében az üyen nemvizes hidroformfle­­ző eljárásokban — és különösen a folyadék katali­zátorral végrehajtott reciklizáló eljárásokban—el­sőrendű szempont a foszforligandum illékonysága, mivel a foszforligandumnak az aldehidtermék desz­­tilláció útján való elkülönítése során végrehajtott folyamatos eltávolítása nemcsak nagy veszteséget okozhat a foszforligandumban — amelyet pótolni kell —, hanem a katalizátor tulajdonságait meg is változtathatja, sőt adott esetben a katalizátor inak­tiválódásához vezethet. Valóban, ha üyen esetekben a foszforligandum egyidejű elpárolgása túlságosan nagymértékű, akkor a ligandumot külön művelet­ben kell visszanyerni és reciklizálni, hogy a folya­mat gazdaságos legyen. A ligandum iüékonysága nem különösebben je­lentős kis molekulatömegű olefinek nemvizes hid­roformilezése, például a propilén hidroformilezése során, amidőn a szokásos tercier foszfinok — pél­dául trifenü-foszfin — alkalmazhatók. E probléma azonban súlyosabb, ha a cél hosszú szénláncú olefi­nes vegyületek (például 6-20 szénatomos alfa-olefi­nek) hidroformüezése a megfelelő, magasabb mole­kulatömegű aldehidek előállítása céljából; ezeknek az aldehidtermékeknek a hidroformüezési reakció­­elegyből való elpárologtatása céljából ugyanis ma­gas hőmérsékletek szükségesek. Ugyanígy ligan­­dumveszteség lép fel az illékonyság következtében, ha magasabb forráspontú aldehidkondenzációs melléktermékeket — például trimer termékeket — óhajtanak eltávolítani a katalizátor és a ligandumok regenerálása céljából, például olyan katalizátor meüől, amely hidroformilezési maradékokat tartal­maz. Ebben a vonatkozásban mindegy, hogy ezek az aldehidkondenzációból származó melléktermékek kis molekulatömegű (például 2-5 szénatomos) vagy magasabb molekulatömegű (például 6-20 szénato­mos) olefinek hidroformilezéséből származnak. Javasolták foszforligandumként szulfonált aril­­foszfin-vegyületek vizes oldatainak az alkalmazá­sát: az 0.163.234. számú európai és a 4.248.802. va­lamint a 4.399.312. számú egyesült államokbeli sza­badalmi leírásban például szulfonált trifenü-foszfi­­nok sóit alkalmazzák foszforligandumként hidro­formüezési eljárás során azzal a céllal, hogy a ródi­umkomplex katalizátor elkülönítését és visszanye­rését megkönnyítsék. Ezzel szemben — a nemvizes hidroformüezési reakcióközeggel ellentétben — a technika jelenlegi állása szerint ismert üyen eljárá­sokban a hidroformilezéshez vizes reakcióközeget alkalmaznak, amely a kiinduló anyagokból és/vagy termékekből áüó szerves fázist, valamint a katalizá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom