202176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidek előállítására olefinek ródium komplexeivel katalizált hidroformilezésével

HU 202176B tani. Hasonlóképpen ez a meghatározó szempont a hőmérséklet, nyomás és kontakt-idő megválasztásá­nál is. Általában normál nyomáson dolgozunk, bár alacsonyabb és magasabb nyomás is alkalmazható kívánt esetben, a kontakt-idő szerepe másodlagos. Mindazonáltal a találmány szerinti eljárás opti­mális hatásosságának biztosítása érdekében szüksé­ges bizonyos feltételek biztosítása. így például, mi­vel a találmány szerinti kezelést előnyösen folyama­tos hidroformflezésnél alkalmazzuk, ahol az organo­­foszfitek bomlását a lehető leghosszabb időn át kell megakadályozni vagy csökkenteni, és ismert, hogy a bomlás révén képződő hidroxi-alkil-foszfonsav gyorsítja magát a bomlási folyamatot, célszerű, ha a kezelésre szolgáló gyantaágyat közvetlenül a hidro­­formüezési folyamat elejére építjük be és folyama­tosan vezetjük át rajta a kezelendő folyadékot, fly módon megakadályozva a káros melléktermékek felgyülemlését. A folyamat későbbi részén elhelye­zett gyantaágy, bár az eljárás így is kivitelezhető, kevésbé hatásos. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott dior­­ganofoszfitek előnye továbbá, hogy a raktározás so­rán stabüabbak, mint az ismert triorganofoszfitek, így például a trialkil-foszfitek, például a trimetü­­vagy trietü-foszfitek, vagy triaril-foszfitek, például trifenü- vagy trisz(2-bifenü)-foszfitek. Különösen jó a diorganofoszfitek nedvességgel és hidrolízissel szembeni ellenállása. A fentiek alapján nyilvánvaló a diorganofoszfi­tek előnye az ismert triorganofoszfitekkel szemben, különösen akkor, ha a reakciókörülményeket az el­érni kívánt maximális célnak megfelelően választ­juk meg. így például azt tapasztaltuk, hogy a nyilvánvaló előnyökkel rendelkező találmány szerinti eljárásnál a folyamatos recirkuláltatásos hidroformilezés ese­tében bizonyos ródiumkiválások következtében ró­­diumveszteség lépfel, ha az aldehid-elválasztást ma­­gasabbhőmérsékleten végezzük, és eródium-kiválás csökkenthető, sőt megszűntethető, ha a ródium-ka­­talizátort tartalmazó oldatból az aldehid-elválasz­tást csökkentett nyomáson és 130 *C, előnyösen 110 “C alatti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárásnál azonban, ha dior­­ganofoszfitként az előzőekben ismertetett (V) vagy (VI) általános képletnek megfelelő új vegyületeket használjuk, az eljárás egyéb előnyeinek megtartásá­val az aldehidek elválasztását az előzőekben emlí­tettnél magasabb hőmérsékleten is végezhetjük. Azt tapasztaltuk ezen vegyületek esetében azaldehid-el­­választást magasabb hőmérsékleten, így például 120 °C-on vagy még magasabb hőmérsékleten is vé­gezhetjük anélkül, hogy ródiumveszteség megálla­pítható lenne, akár hosszabb reakcióidő után is. Kü­lönösen előnyös a metü-(3,3’-di-t-butü-5,5’-dime­­toxi-1,1 ’-bifenil-2,2’-diil)-foszfit alkalmazása. Ezen vegyületek alkalmazásának előnye nyilvánva­ló, mivel minél magasabb az aldehid elválasztásának hőmérséklete, annál több aldehid választható el idő­egység alatt. Ez viszont azt is jelenti, hogy csökkent­hető a magasabb forráspontú aldehidek kondenzá­ciós melléktermékeinek keletkezése is, továbbá az (V) és (VI) általános képletű diorganofoszfitek na­gyobb oldhatóságot mutatnak a hidroformilezési re­19 akció alatt, mint például azok, amelyek Z ésZ he­lyén alldl-, így például t-butil-csoportot tartalmaz­nak. Bár nem kívánunk elméleti fejtegetésekbe bo­csátkozni az említett nagyobb ligandum-oldható­­sággal magyarázható, hogy még hosszabb idő után sem következik be ródium-kiválás, míg az oldható­ságot azzal magyarázhatjuk, hogy az (V) és (VI) álta­lános képletű vegyületek a Zz és Z3 csoport helyén lévő étercsoportoknak köszönhetően a hidroformi­lezés és/vagy elválasztási reakciók alatt bizonyos stabüabb és oldhatóbb formát eredményező szerke­zeti átalakulásokon mennek keresztül. Az (V) és (VI) általános képletnek megfelelő új vegyületeket, valamint az ezeket tartalmazó komp­lexeket bármely ismert és egyéb diorganofoszfitek előállítására alkalmas eljárással előállíthatjuk. A találmány szerinti eljárásnál felhasználásra kerülő ródium-diorganofoszfit komplex prekurzor katalizátort, szerves oldószert és szabad diorgano­­foszfit ligandumot tartalmazó katalizátort úgy állít­juk elő, hogy átmeneti fém kiindulási anyagból, pél­dául fém-oxidból, hidridből, karbonüból vagy sóból, például nitrátból—a ligandummal akár komplexált vagy nem komplexált formában—szerves oldószer­ből és szabad ligandumból oldatot készítünk. Átme­neti fém kiindulási anyagként bármüyen alkalmas ródium-vegyületet használhatunk, így például a kö­vetkezőket: ródium-dikarbonil-acetil-acetonát, RI12O3, Rh4(CO) 12, Rhó(CO) 16, Rh(N03)3, diorga­­nofoszfit-ródium-karbonil-hidrid vagy más sók vagy 2-16 szénatomos savakkal képzett észtereik. Oldószerként bármüyen, a karbonüezési reakciók­ban felhasználható oldószer alkalmazható. A szük­séges mennyiségeket szintén a karbonüezési reakci­ótól függően választjuk meg. a karbonü és diorgano­­foszfit ligandumokat — ha még nem voltak komple­­xálva a kiindulási átmeneti fémmel—akár a karbo­nüezési reakció előtt vagy az alatt, in situ, vihetjük komplexbe a fémmel. Példaképpen megemlítjük, mivel az előnyös átmeneti fém a ródium és az el­őnyös karbonüezési reakció a hidroformüezési re­akció,hogy az előnyös katalizátor prekurzor kompo­zíció oldott ródium-karboml-diorganofoszfit-ace­­til-acetonát prekurzor katalizátort szerves oldó­szert és szabad diorganofoszfit ligandumot tartal­maz oldat formájában. A diorganofoszfit könnyen helyére lépa dikarbonil ligand umok valamelyikének már szobahőmérsékleten, amit a szén-monoxid gáz felszabadulása jelez. Ezt a helyettesítést kívánt eset­ben melegítéssel elősegíthetjük. Oldószerként bár­müyen oldószert használhatunk, amelyben a ródi­­um-dikarbonü-acetü-acetonát, valamint a ródium­­karbonü-acetü-acetonát egyaránt oldódik. A kom­pozícióban az egyes, előzőek szerinti alkotók meny­­nyisége megfelel a találmány szerinti hidroformüe­­zési reakciónál alkalmazott más katalizátor kompo­zíciókban alkalmazott mennyiségeknek. Kísérlete­ink azt mutatták, hogy a hidroformüezési reakció megindulása után az acetü-acetonát ligandum más ligandumokkal, így például hidrogénnel, szén-mo­­noxiddal vagy diorganofoszfittal cserél helyet és üy módon alakul ki az aktív ródium-komplex katalizá­tor. A felszabaduló acetü-acetonátot az aldehid ter­mékkel együtt távolít juk el a reakcióközegből és így az nem befolyásolja a hidroformüezési reakciót. 20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom