202120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyszerkészítmények polimer diszperziókkal történő filmbevonására
HU 202120B A találmány tárgya eljárás gyógyszerkészítmények vizes polimer diszperziókkal történő fiibevonására, filmképző anyagként etilakrilát és metakrilsav vagy etilakrilát és metilmetakrilát kopolimerek vizes látex diszperziójának alkalmazásával, oly módon, hogy a vizes polimer diszperizót tartalmazó bevonófolyadékban pigmentanyagokat, előnyösen talkumot, titándioxidot, különösen előnyösen festékpigmenteket szuszpendálunk és a bevonófolyadék teljes tömegére számított 0,05-0,5% xantham gumit oldunk. A találmány szerinti eljárás egyik változata szerint vizes polimer diszperziókat etilakrilát és metakrilsav 1:1 arányú keverékének 250.000 relatív molekulatömeg körüli kopolimerizátumát alkalmazzuk, a bevonófolyadék teljes tömegére számított 0,1-0,2% xantham gumi hozzáadása mellett. A találmány szerinti eljárás egy másik változata szerint vizes polimer diszperzióként etilakrilát és metilmetakrilát monomerek 15:1-1:1,5 arányú keverékének 800.000 relatív molekulatömeg körüli kopolimerizátumának vizes látex diszperzióját alkalmazzuk, a bevonófolyadék teljes tömegére számított 0,1-0,2% xanthan gumi hozzáadása mellett. A találmány célja olyan filmbevonási eljárás, közelebbről olyan bevonófolyadék kialakítása, amelynél filmképzőként vizes polimer látex-diszperziókat alkalmazva is meggátolható a bevonófolyadékban diszpergált pigmentanyagok kiülepedése, s ilymódon biztosítható a bevonás során a bevonó folyadék összetételének állandósága, elkerülhető a porlasztórendszer eldugulása, könnyebbá válik a berendezés tisztítása. A gyógyszertabletták bevonására a klasszikusnak tekinthető cukoralapú drazsírozás helyett az utóbbi évtizedben egyre inkább a filmbevonást alkalmazzák. A filmbevonási eljárások jelenleg legkorszerűbb módjának a vizes bevonófolyadékot alkalmazó technológiák tekinthetők, amelyek mind termelékenység, mint energiafelhasználás, mind pedig környezet- és egészségvédelem szempontjából is előnyösebbek a korábbi cukoralapú hagyományos, illetve az oldószeralapú filmbevonási eljárásoknál. A vizes filmbevonási eljárásoknál alapvetően kétféle rendszert alkalmaznak a filmképzőanyag felvitelét illetőén:-vízben kolloidálisan oldódó filmképző anyagokat - elsősorban különböző cellulóz étereket (pl. hidroxi-propil-cellulózt, hidroxi-propil-metilccllulózt), polivinilalkoholokat, polivinil-pirrolidont és kopolimerjeit, polioximetilént stb. - tartalmazó bevonó rendszert,- vízben nem oldódó polimereket tartalmazó bevonó rendszert, amelynél a polimert vizes latex diszperzió formájában alkalmazzák. A találmány a vizes polimer látex-diszperziókkal végzett filmbevonási eljárás tökéletesítésére szolgál. A vizes polimer látex-diszperziók tejszerű folyadékok, amelyek a filmképző polimeranyagot szubmikroszkopikus, néhány tized mikrométer nagyságú, gömbalakú látex részecskék formájában tartalmazzák. A filmbevonás során a víz elpárologtatásakor ezek a részecskék egymással összeolvadva fo1 lyamatos filmet képeznek. A vizes látex diszperziókat emulziós polimerizációval állítják elő pl. vinilacetát, akrilát és metakrilát monomerekből. Ezek mellett az ún. valódi látex diszperziók mellett az utóbbi években megjelentek az ún. pszeudo látex diszperziók is, amelyeket a nagymolekulájú anyagok (pl. etilcellulóz, cellulózacetát-ftalát, hidroxipropil-metilcellulóz-ftalát) utólagos diszpergálásával állítanak elő. A vízben kolloidálisan oldott filmképzők esetében a filmbevonás technikai megvalósítása könynyebb, mint vizes polimer látex diszperziók használatával, mivel ez utóbbiak polimer látex szemcséi koagulációra igen hajlamosak, ezért erősebb keverés, pH változás, egyes pigmentanyagok hozzáadásának vagy hőmérsékletváltozás hatására a bevonófolyadék irreverzibilis változást szenvedhet, a polimer a rendszerből kicsapódhat. Gyakorlati szempontból elsősorban a bevonófolyadék keverés hatására bekövetkező koagulációja okoz problémát, mivel az eddig alkalmazott bevonási technológiák esetén a bevonófolyadék kevertetését nem lehetett kiküszöbölni, mivel ez a bevonófolyadékban szuszpendált pigmentanyagok kiülepedését okozta volna. Ezek a problémák a vizes polimer látexekkel való filmbevonási technológiák elterjedését nagymértékben megnehezítik, pedig alkalmazásukra az igény egyre növekszik. A vízben kolloidálisan oldódó filmképzők alkalmazásával ugyanis természetszerűen csak vízoldékony filmbevonatok állíthatók elő, míg az egyre növekvő számú nyújtottkioldódású, illetve gyomorsavellenálló készítmények előállításánál jelenleg még a szerves oldószeres filmbevonási technológiák alkalmazása a meghatározó. A szerves oldószeres filmbevonási technológiák alkalmazása pedig ismert tűz- és robbanásveszélyességük, egészségkárosító hatásuk és környezetszennyező voltuk miatt ma már nem kívánatos. A fenti problémák miatt egyre sürgetőbb igény jelentkezik olyan vizes filmbevonási technológiák iránt, amellyel a vízben nem oldódó filmbevonatok is megfelelő biztonsággal előállíthatok, amely alkalmazásakor a bevonás során a bevonó folyadék öszszetételének a pigmentanyagok kiülepedése miatti megváltozása elkerülhető, és a pigmentanyagok kiülepedésének meggátlása révén a berendezés tisztítási munkái csökkenthetők, a porlasztófej eldugulások kiküszöbölhetők. A filmbevonásra alkalmazott vizes polimer látex emulziók közül legelterjedtebben az akrilát-metakrilát monomerekbők emulziós polimerizációval előállított, kereskedelmi forgalomban Eudragii márkanéven kapható termékeket alkalmazzák. A monomerösszetételtől függően ezeknek a polimereknek az oldékonysági sajátságai a következőként változnak. Monomer: metakrilsav - jelölése: MAS metilmetakrilát - jelölése: MMA etilakrilát - jelölése: EA trimetilammóniummetilmetakrilát-klorid - jelölése: TAM Kopolimer látex diszperziók kereskedelmi elnevezése, összetétele és oldékonysága: 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
