202105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2-dihidro-3-(1-imidazolil)-6-karboxi-naftalint és sóit tartalmazó, nefropátiák elleni gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202105B A találmány tárgya eljárás nefropátiák (veseba­jok) elleni gyógyszerkészítmények előállítására, mely készítmények hatóanyaga l,2-dihidro-3-(imi­­dazolil)-6-karboxi-naftalin vagy annak valamely gyógyászatiig elfogadható sója. Naftalingyűrűt tartalmazó N-imidazol-származékok és gyógyásza­tiig elfogadható sóik leírására megtalálható a 4 510 149 sz. egyesült államokbeli és a 2 141 705 sz. brit szabadalmi leírásban. A 4 510 149 sz. szabada­lom olyan (I) általános képletű vegyületeket ismer­tet, melyeknél Z egyes kötés vagy -CH2 csoport, Rí, R2, R3 és R4 jelentése többek között hidrogénatom, halogénatom, ciano-, alkil-, alkoxi-, acil-, -CH2OR, -COR csoport, ahol R jelentése -OR’ vagy - N(R’)(R”) általános képletű csoport, vagy egyik kö­zülük -CO(R’)(R”)-COR csoport, ahol R’ és R” je­lentése hidrogénatom vagy alkilcsoport. Ezek a ve­­gyületek elsősorban értágító és véralvadásgátló ha­tásúak, de felhasználhatók migrén, diabétesz mik­­roangiopátia, reumás artritisz, magas vérnyomás, gyomorfekély, csontritkulás, angina pectoris, at­­eroszklerózis és diszlipidémiák kezelésére is. Vizsgálataink során nem várt módon azt tapasz­taltuk,hogy az l,2-dihidro-3-(l-imidazolil)-6-kar­­boxi-naftalin és sói jó eredménnyel alkalmazhatók vesebetegségek elleni gyógyszerkészítmények ható­anyagaként. Ez azért meglepő, mert irodalmi adatok szerint - ahogyan ez az alábbiakból világosan kitűnik - a gyulladásos megbetegedések, trombózis, hiperten­­zió, reumás artritisz, gyomorfekély, csontritkulás, angina pectoris, ateroszklerózis, diabétesz mikro­­angiopátia és migrén kezelésére alkalmazott számos ismert gyógyszer káros hatással van a vesére. Gyulladásos megbetegedések Számos gyulladás-elleni gyógyszerrel való keze­lés esetén nefropátiában szenvedő betegeknél rosszabbodást tapasztaltak. Különösen aszpirin al­kalmazásakor észleltek negatív hatást, például csökkent veseműködést [Kimberlz R. P. et al. Engl. J. Med. 296 (1977)]. Más,nem szteroidosgyulladás­gátló szerek is hasonló hatást mutattak, így például a Ketoprofen és Indometacin [Tot R. D. et al. - Kid­ney Int. 50(1986)]. Trombózis Az Aszpirin - mely trombózis gyógyítására is fel­használható - veseműködésre gyakorolt negatív ha­tását már említettük. Ticlopidine- és Dipiridamole­­kezelés során, melyek ismert trombózis-elleni sze­rek, sem tapasztalták, hogy patkányok vesegyulla­dása javult volna. Hipertenzió Kimutatták, hogy különböző vérnyomáscsök­kentő szerek, így például Reserpin, Hidralizin és Hidroklórtiazid csökkenti ugyan a magas vérnyo­mást, de nem megfelelő arra, hogy bizonyos vesebe­tegségek kifejlődése ezáltal elkerülhetővé váljék [Anderson S. et al. J. Clin. Invest. 77 (1986) és Dwor­­kin L. D. et al. - Kidney Int. 27 (1985)]. Reumás artritisz Igen sokféle gyógyszer alkalmazható a reumás 1 artritisz kezelésére, például nem-szteroid gyulla­dásgátló szerek (NSAIDS), melyek vesére gyakorolt hatását számos közlemény ismerteti. Bertani és munkatársai/J. Lab. Clin. Med. 107,261 (1986)/ál­latkísérleteik során azt tapasztalták, hogy napi 100 mg-os dózisban adagolva az aszpirin (ASA) rontja a nefrotoxikus szérumefritisz morfolgóiai jellemzőit és negatívan befolyásolja a betegség klinikai kezelé­sét. Más, hasonló hatású gyógyszerek, mint például a Ketoprofen és Indometacin is károsítják a vesét. Az Ibuprofen alkalmazása a kreatinin clearance 60%-os csökkenését okozza vesebetegeknél /Kim­berly R. P. Am. J. Med. 64, 804 (1988)/. Az atritisz terápiában alkalmazott arany-sók is vesekároso­dást okoznak, melyet a legtöbb esetben glomelurális lesio jelez/Clin. Exp. Rheumatol 3(2), 167 (1985) és Arch. Pathol. Lab. Med. 108(3), 234 (1984). Immunoszpresszív szerekkel, mint például Cyvlosporin A és D penicillamin-nal való kezelés ál­talában az arany-sókkal való kezeléshez hasonlóan vesekárosodást okoz /Am. J. Nephrol. 7, 77 (1987) és Scand. J. Rheumatol. Suppl. 76, (1988) és Adv. Exp. Med. Bioi. 252,247, (1989)/. Gyomorfekély (Peptic ideér) Gyomorsav elleni gyógyszerek (például cimeti­­din alkalmazása esetén vesekárosodást és nyombél­­fekély esetén interstitialis nefritiszt tapasztaltak /Gastroenterology 79,746 (1980)/, továbbá ugyan­erre az eredményre jutottak alkalikus gyógyszerek alkalmazása esetén is peptikus fekélyben szenvedő betegeknél /Sem. Hop. Paris 53 (20), 1125 (1977)/. Csontritkulás D-vitaminnal történő terápia esetén azt tapasz­talták, hogy a renális funkció baselin-szintje csök­kenhet, és a kezelés veseelégtelenséghez vezet /Am. J. Med. 82 (2), 224 (1987) és Acta Clin. Béig. 39 (3), 171 (1984)/. Kálciummal való kezelés allergiás eredetű nefro­­pátiát, majd később akut veseelégtelenséget okoz /Arch. Maragliano Patol. Clin. 50 (1), 69 (1974)/. Angina pectoris Ez esetben is a szokásosan alkalmazott terápiák a vese károsodását okozhatják. Például béta-blokko­lók (proktolol) alkalmazása egy olyan szindrómát okozhat, amely hasonló a szisztemikus lupusz eryt­hematosus (S. L. E.) /Br. Med. J. 2,68, (1975)/. Ateroszklerózis Alacsony molekulatömegű dextránokkal való kezelés a Surg. Gynecol. Obstetr. 131 (4), 661 (1970) és az Am. Surg. 35 (7), 468 (1969) kőkemé­nyek szerint veseelégtelenséget okoz. Diabétesz mikroangiopátia Platelet funkciókkal összefüggő gyógyszereket alkalmaznak általában a terápia során, így például aszpirint, melyről a fentiekben leírtuk, hogy negatív hatással van a veseműködésre/Diabetologia 25,104 (1982) és CLin. Sei. 63,205 (1982)/. Migrén A migrén kezelésére általában használatos gyógyszerek (NSAIDS) és a Béta-blokkolók) káros 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom