202101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatóanyagleadású, perorális gyógyszerkészítmény előállítására
HU 202101 B — módosítani kell a választott nehezítőszer elegendő mennyiségének alkalmazásával, a kívánt sűrűség elérése céljából. Hasonló módszereket ismertet a GB 1590574. számú szabadalmi leírás, mely szerint az aktív hatóanyagokat tartalmazó géleket szol-gél transzformáció segítségével állítják elő. A gél-granulák általábanvalamüyenmátrix-kötőanyagottartalmaznak, majd oly módon készíthetők, hogy az aktív hatóanyagok leadása bevonat hiányában is eléggé szabályozott legyen, vagy pedig bevonat alkalmazása is lehetséges. A granulák vagy más egységek előállítására vonatkozó előnyös eljárás során azonban a nehezítőszer, az aktív hatóanyag és a matrix-kötőanyag keverékét hozzuk létre, majd ezt követően alakítjuk ki a keverékből az egységeket. A granulaképződés elősegítése érdekében általában bizonyos mennyiségű vizet is adunk a keverékhez. A granulakészítési vagy egyéb keverési vagy alakformálási lépés során a keverékhez adott víz optimális mennyisége függ az alkalmazott kötőanyagtól, a nehezítőszertől és az aktív hatóanyagtól is. Ez általában az 5 és 50 tömeg% közötti tartományba esik, előnyösen 20-40 tömeg%, a száraz összetevők össztömegére vonatkoztatva. A granulákat általában úgy állítjuk elő, hogy a nedves masszát hengerekké préseljük. Ezeket azután megfelelő hosszúságúra vágjuk, vagy pedig lehetővé tesszük, hogy különböző hosszúságú darabokra törjenek, majd szárítjuk, olyan hengerek előállítása céljából, melyek átmérője jellemzően 0,4 és 2 mm között van, általában pedig 1 és 2 mm között. A hengerek hosszúsága általában 1 mm feletti. A szárított granulák hengerek formájában történő előállítása helyett a granulákat előnyösen szferonizálás segítségével hozzuk létre, azaz oly módon, hogy a préselt nedves hengereket gömb formájúvá alakítjuk. A gömb kialakítása történhet a préselt nedves hengerek gőrgetésével vagy rázatással történő megforgatásával, előnyösen azonban az alábbi közleményben leírtak szerint végezhető: „Pharmacy International” May 1985, pp. 119-123. A tömör anyag, az aktív hatóanyag, a víz és a kötőanyag keverékét hengerekké préseljük, melyek előnyösen azonos átmérőjűek és megfelelő, bár nem feltétlenül azonos hosszúságúak. A hengereket ezután olyan szferonizáló készülékben alakítjuk gömbbé, mely egy függőleges henger belsejében elhelyezkedő, felső felületén vájatokkal ellátott vízszintes forgó lemezt tartalmaz. A hengereket mindaddig a szferonizáló készülékben hagyjuk, amíg azok gömb-alakúvá válnak, ami általában 15 perc alatt történik meg. A kívánt alak létrehozása után a granulákat — általbáan forró levegő alkalmazásával, fluidizációs szárító berendezés segítségével — szárítjuk. A szárító berendezésben bármüyen felületi bevonás alkalmazható. Ez általában úgy történik, hogy a granulák felületére rápermetezzük a bevonó anyag oldatát vagy szuszpenzióját. A granulákat vagy más egységeket az ismert módon helyezhetjük bele valamely oldható anyagból készült kapszulákba. Az egyes kapszulákban lévő granulák tömege függ a kapszula 15 méretétől, az alkalmazott sűrűségtől, valamint a mérettartománytól, tehát az egyes kapszulákban elhelyezhető egységek számától. Például a 2,9 g/ml sűrűségű 1,2-1,4 mm átmérőjű granulák tömege a 0,84 g-tci a 0,9 g közé eső tartományban van, az egyes, jellegzetes kapszulákon belül. Bár véleményünk szerint a találmány kiterjedten alkalmazható a gyógyszerészetüeg aktív hatóanyagok széles skálájának adagolásakor, a találmány különleges jelentőségét az adja, hogy elsősorban jobb adagolási eljárást biztosít olyan szerek esetében, amilyenek az emésztőrendszerre ható és anyagcserét befolyásoló szerek, a kardiovaszkuláris hatású szerek, a vér- és alvadási készítmények, a központi idegrendszeri és egyéb neurológiai készítmények, a Hí receptor antagonisták, valamint a vírusellenes hatással rendelkező szerek, végül meg kell említenünk, hogy a találmány a prosztaglandinok kis dózisainak adagolására is rendkívül megfelelő eljárást biztosít. A találmány jelentősége különösen nagy abban az esetben, ha a hatóanyagnak a gyomorból kell felszívódnia, mint például olyankor, amikor gyomorbetegségek helyi kezelését végezzük, valamint abban az esetben, ha a hatóanyag felszívódásának a vékonybél felső részén kell megtörténnie. Különösen fontosak az aktív transzporttal felszívódó hatóanyagok. A találmány alkalmazása azt eredményezheti, hogy csökken a helyi irritáció a gyomor-bclrendszerben, és lehetővé válik az egyes dózisok adagolása közötti időszak növelése, miáltal javul a beteg együttműködése és stabilizálódik a hatóanyagok plazmaszintje. Ez különösen fontos olyan szerek esetében, melyek felezési ideje rövid és/vagy szűk a terápiás tartományuk. A hasznos szerek egyik csoportját azok a készítmények alkotják, melyek az emésztőrendszerre és az anyagcserére hatnak, mint például a peptikus fekély kialakulásának megakadályozására és kezelésére szolgáló szerek, az antracid készítmények, a flatulenciát gátló szerek, a sztomatológiai termékek, a gyomor-bélrendszerre ható szerek, a görcsoldó és antikolinerg hatású szerek, a hányáscsillapítók és a hányingert csökkentő szerek, a hasmenés kezelésére szolgáló készítmények, a hashajtók, a kolagog anyagok és a májvédő termékek, az elhízás elleni szerek, az emésztést elősegítő készítmények, a diabétesz kezelésére szolgáló termékek, a szisztémás anabolitikus szerek, az étvágyfokozók és egyéb, anyagcserét befolyásoló szerek, beleértve az esszenciális aminosavak pótlására szolgáló, a végbéíre és a vastagbélre ható és egyéb, a gyomor-bélrendszert befolyásoló szereket. A peptikus fekély-elleni szerekre példaként említhetjük a H2 receptor antagonistákat, amilyenek például a GB 2.075.007. számú szabadalmi leírásban tárgyalt vegyületek, elsősorban a szufotidin, a GB 2.023.133. szabadalmi leírásban szereplő anyagok, elsősorban a lamptidin, valamint a GB 2.047.238. számú szabadalmi leírásban ismertetett vegyületek, elsősorban a loxtidin, valamint a cimetidin és a ranitidin. 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
