202090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pezsgőgranulátum előállítására

HU 202090B elegendő arra, hogy az eloszlatás után további 30 tö­megrész citromsavat és 60 tömegrész kalcium-kar­bonátot vihessünk be és reagálta thassunk. A bevitt, részlegesen semlegesített citromsav-el­­őreakcióoldat magától értetődően tovább reagál és további reakcióvizet képez lehasítás útján és így renkívül tömény kalcium-citrát-oldat lesz jelen, mint kötőanyag. A víz lepárlása előtt a bevonatkép­zés megszakítása érdekében, 9 tömegrész izopropa­­nolt viszünk be és a hozzáadott alkohol segítségével a nagyon tömény, felszabadult és tovább keletkező oldatból a kalciumsókat kicsapjuk és a vizet az alko­holban felvesszük. Enélkül a lépés nélkül a tömény oldatban lévő víznek csak nagyon csekély lenne a gőznyomása, másszóval körülbelül 180 "C-os for­rásponttal rendelkezne és ezáltal a vákuumban való eltávolítása időrabló lenne. Az alkohol hozzáadásá­val a sót kicsapjuk, mimellett az alkohol a vizet fel­veszi és együtt ezzel azeotróposan eltávolítható lesz. ílymódon messzemenően vízmentes kötőanyagré­tegek keletkeznek, amelyeknek nagyon csekély a maradéknedvessége és ennek megfelelően rendkí­vül jó az így előállított pezsgőgranulátumok stabili­tása. Az előbbiekben leírt folyamatot többször megis­mételjük, miközben az alkalmazott oldat, illetve az előreakció-oldat koncentrációját természetesen tág határok között változtathatjuk. Amennyiben példá­ul egy bevonólépésben „kész” kalcium-sókat, így kalcium-laktátot vagy kalcium-heptaglukonátot vi­szünk be a reakcióba, akkor ezek a már semleges sók reakciócsökkentőkként hatnak, így kevesebb erő­sen semlegesített, illetve előreagált oldattal dolgoz­hatunk. Keményítő beépítésénél ellenben nagyobb töménységű oldatok alkalmazása előnyös lehet an­nak érdekében, hogy megakadályozzuk a maradék­nedvesség beépülését a keményítőbe. Alkohollal, el­őnyösen izopropanollal, történő utókezelés, ugyan­csak vákuumban, itt is nagyon elegáns lehetőségnek ígérkezik a maradéknedvességnek a keményítőből való eltávolítására is, mivel az így előállított pezs­gőgranulátumoknak a stabilitását ennek megfelelő­en kedvezően befolyásolhatjuk. 2. példa Különösen előnyös a találmány szerinti eljárás­mód higroszkópikusan nehezebben keletkező káli­umsók esetében. Ehhez 250 rész 0,4-0,6 mm szem­csenagyságú kristályos citromsavat 20 tömegrész citromsav 15 tömegrész vízzel készített oldatával kezelünk, amely 20 tömegrész kálium-hidrogénkar­­bonátot tartalmaz, és így az 1. példa szerint az emlí­tett előreakcióoldatot állítjuk elő nagy fordulatszá­mú keverő segítségével elősegített feloldással. Ezt követően 210 tömegrész porított kálium-hidrogén­­karbonátot adunk az oldathoz. A gyakorlatilag di­­kálium-citrátból álló előreakció-oldat kötőanyag­ként és puff érként hat a citromsav és a kálium-hid­­rogénkarbonát között és így heves reakció nem in­dulhat meg, mivel a di-káliumcitrát már nagyon las­san és vontatottan reagál a kálium-hidrogénkarbo­­náttal. Ezáltal nemcsak granulátumokat állíthatunk elő, azaz egyenletesen ömleszthető képződményt hozunk létre, hanem azt is elérjük, hogy a citrom­­savkristályok és a nagyon nagy mértékben higrosz-5 kópos kálium-hidrogénkarbonát közé egy passzívá­ié réteget építünk be. Ennél az eljárásmódnál taná­csos és előnyös, ha egy vagy két — előzőleg leírt — bevonási folyamat befejezésekor nagyobb mennyi­ségű alkoholt, előnyösen az előzőleg felhasznált víz­­mennyiség 3-4-szeresét, adagolunk annak érdeké­ben, hogy az alkoholban oldhatatlan kalciumsókat vízmentesen kicsapjuk és az oldószerként szolgáló vizet az alkohollal, izopropanol esetén különösen el­őnyös módon azeotróposan eltávolítsuk. Ezzel az eljárásmóddal kitűnően ömleszthető granulátumokat állítunk elő, amelyek rendkívül ke­mény pezsgőtablettákká sajtolhatok, mimellett ezek a pezsgőtabletták nagy mértékben csökkent ér­zékenységet mutatnak légnedvességgel szemben, mivel a di-kálium-citrát is képes kristályvíz beépíté­sére szemben a nomo-kálium-citráttal. Hasonló le­hetőség áll fenn tri-kálium-citrátnál is, de ezesetben az előreakció-oldat ekkor nem 20 tömegrész káli­­um-hidrogénkarbonátot tartalmaz. Ebben az eset­ben tehát tri-kálium-citráttal granulálunk, amelyet ismét vízmentesen csapunk ki alkohollal és egy passziváló réteg képződik az egyes résztvevő anya­gok, azaz a savkristályok és az első bevonóréteg, il­letve két egymást követő bevonóréteg között. Tapasztalat szerint a di-kalcium-citrát mindene­setre jobban bevált, mert ennek a sónak a ragasztóe­reje lényegesen jobb kötőtulajdonságokat mutat, mint egy jól meghatározott tri-kalcium-citrát, hogy csak egy példát említsünk, jóllehet a reakciók kere­tében valószínűleg mono-, di- és tri-kalcium-citrá­­tok elegye keletkezik. 3. példa A 2. példában megadott módon járunk el, de még egy magnézium-oxidból álló bevonóréteget is felvi­szünk. Ehhez 90 tömegrész kristályos citromsavhoz di-kálium-citrát-oldatot adunk. Ahogy a 2. példá­ban, előreakció-oldatot készítünk és ezt utána keve­réssel egyenletesen eloszlatjuk a citromsavkristá­­lyokon. Ezt követően 20 tömegrész kálium-hidro­­génkarbonátot viszünk fel, majd 11 tömegrész mag­­nézium-oxidot rögzítünk a felületen közti réteg­ként. Ezután további előreakció-oldatot, valamint 25 tömegrész kálium-hidrogénkarbonátot viszünk fel avégett, hogy egy lezáró bevonóréteget kapjunk mielőtt keverés közben az egészet végső állapotra szárítjuk. Összességében a találmány szerinti eljárásmód­dal elkerüljük annak szükségességét, még akkor is, ha nem alkalmazunk vákuumkeverési eljárást, tehát a granulálási légköri körülmények között végezzük, hogy a még nedves granulátumok nedvesen történő sajtolása után a pezsgőtablettákat, de még a pezs­gőgranulátumokat is, hosszabb ideig hőkezelni kell­jen. Ilyen hőkezelés közben, ahogy a technika állá­sához tartozó módszereknél szokásos, a víz részben elpárolog, mimellett az előzőleg leírt fajta reakciók, ahogy azok a találmány szerint a vákuumban végbe­mennek a végtermékben történnek, magától értető­dően anélkül, hogy a kristályvíz eltávozása lehetsé­ges lenne. A technika állása szerinti eljárásmódnál hozzáadott adalékanyagokat, különösen a vitami­nokat és a zamatanyagokat a nedvesség és a sava­nyú, illetve a nagyon alkalikus reakciópartnerek el­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom