202090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pezsgőgranulátum előállítására
HU 202090B 2 A találmány pezsgőgranulátum előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti pezsgőgranulátum legalább egy szilárd, kristályos, ehető szerves savat, különösen citromsavat, és legalább egy olyan alkálifémvagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmaz, amely vizes oldatban a szerves savval való reakcióban CO2- őt szabadít fel. A találmány kiterjed a pezsgőgranulátum előállítására, valamint alkalmazására is. A 34.34.774. számú DE nyüvánosságrahozatali iratból ismert egy fent leírt fajta pezsgőgranulátum, valamint eljárás annak előállítására, amelynek folyamán szerves savkristályokat, különösen citromsavkristályokat, vákuumban végrehajtott reakció során több rétegű kálcium-karbonátot tartalmazó bevonattal látnak el. Az eljárást úgy vitelezik ki, hogy valamely vákuum-keverőgépben a savkristályokat egy első reakciólépésben a savat oldó oldószerrel, így vízzel, alkohollal vagy ezek elegyével nedvesítik és utána ezt egy első — a sav és a karbonát reakciójával képezett kötőréteg útján — a mindenkori savkristály felületén megtapadó bevonóréteg kialakítása érdekében egy első porított bevonóanyaggal, amely legalább egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmaz, alaposan összekeverik, majd az első bevonóréteg képzése után legalább egy további reakciólépésben legalább egy további, adott esetben az elsővel megegyező, szüárd, porított bevonóanyagot adnak hozzá, amely legalább egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmaz, és az előző reakciólépésben képezett, a rakciónál lehasított, kristályvíznedves előző bevonóréteget legalább egy további bevonóréteg kialakítása végett, erőteljes keverés közben reagáltat ják, utána pedig a bevonatképzés megszakítása után végül szárítják. A 34.34.774. számú DE nyüvánosságrahozatali iratban ismertetett eljárásmódot a következőkben „alapéljárásaként is említjük. Az előzőleg leírt pezsgőgranulátum, valamint az alapeljárás annak előállítására a gyakorlatban jól bevált, de kiderült, hogy az előáüításhoz használt eljárás, amelyet a technika állásához tartozó módszer szerint vákuum-keverőgépen viteleznek ki, még további javításra szorul olyan irányban, hogy adott esetben vákuum-keverőgép alkalmazása nélkül is a kívánt minőségű pezsgőgranulátum előállítható legyen, de az ismert vákuum-keverős eljárás alkalmazásánál jelentkező előnyök, így az eljárás gyors kivitelezhetősége, valamint az előállított pezsgőgranulátum stabüitása, megmaradjanak különösen akkor, ha ezen utóbbiak különösen reakcióképes alkálifém-, Uletve alkáliföldfém-karbonátok, vagy ha ezek nagy koncentrációban vannak jelen, mivel üyen esetekben bizonyos állapotban az alapeljárás használata esetén a túlságosan heves reakciók miatt a vákuum-keverőgépben nehézségek állhatnak elő. Abban az esetben ugyanis, ha túlságosan sok karbonátot reagáltatunk a szerves savval a vákuum-keverőgépben egy meghatározott eljárási lépésben és/vagy nagyon sok oldószert használunk, akkor nem kívánt, túlságosan nagy mértékű agglomeráció megy végbe a vákuum-keverőgép dobjában, ekkor a dob leállhat és így a kívánt cél, a savkristály-részecskéknek a karbonáttartalmú rétegekkel való megbízható teljes mértékű bevonása, ületve beburkolása 1 nem érhető el. A találmány kidolgozásának az a feladat az alapja, hogy az alapeljárás olyan mértékű javítása vált szükségessé, amely lehetővé teszi, hogy adott esetben vákuum-keverőgép használata nélkül is jó minőségű és nagy stabilitású pezsgőgranulátmot állíthassunk elő egymással hevesen reagáló anyagkombinációk esetén is egyrészt a savkristályok, másrészt a bevonórétegek számára. Ezt a feladatot az alapeljárás továbbfejlesztésével oly módon oldottuk meg, hogy a) az összes savmennyiség egy részét és legalább egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmazó, első bevonóanyag alkálifém- és/vagy alkáliföldfém-karbonát tartalmának egy részét valamely a savat oldó oldószerben oldjuk és ezeket egymással reagáltatjuk; b) a savkristályokat egy első reakciólépésben az így előáüított előreakció-oldat felvitele útján ezzel megnedvesítjük; c) egy első—valamely, sav és karbonát reakciója útján képezett kötőréteget a mindenkori kristály felületén megtapadó — bevonóréteg kialakítása érdekében a mindenkori savkristályokat az első — legalább egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmazó—porított bevonóanyagnak az előreakció-oldat előáüításához fel nem használt részével alaposan összekeverjük; d) az első bevonóréteg képzése után legalább egy további reakciólépésben legalább egy további — legalább egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátot tartalmazó—szüárd, porított bevonóanyagot adunk és az előző reakciólépésben kialakított, ennél a reakciónál lehasított kristályvíz által megnedvesített, előző bevonórétegen, legalább egy további bevonóréteg kialakítása végett, erőteljes keverés közben reagáltat juk; és e) a terméket a bevonatképzés után szárítjuk. Az eljárás különösen előnyös kiviteli módjait az aligénypontokban adjuk meg. A találmánynak az a meglepő felismerés az alapja, hogy egy- vagy többszörös, alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonáttartalmú bevonórétegek a kívánt reakciókkal való kialakítását például a citromsavkristályokon adott esetben a 376.647. számú AT szabadalmi leírásban ismertetett vákuum-keverőgép alkalmazása nélkül is meg tudjuk oldani akkor, ha a savkristályokra való felvitel előtt a sav, például a citromsav, valamint a karbonát, például a kalcium-karbonát egy részét egymással reagálta tjük, valamüyen alkalmas oldószerben, így vízben, alkoholban vagy alkohol/víz-elegyben és az így előáüított előreagáltatott oldatot visszük rá a savkristályokra. Ez a megoldás egy előre nem várt előnyös továbbfejlesztése például a 34.34.774. sz. DE nyüvánosságrahozatali iratból ismert eljárásnak, amely szerint például a citromsav kristályok felületén a reakciókat végezhetjük többé-kevésbé poláros oldószerekkel alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidrogénkarbonátokkal és az említett keletkező reakciótermékek, az előbb említett esetben tehát lényegében a citromsav mono- vagy adott esetben di-sóiból áünak, kötőanyagként reagálnak a mindenkori legközelebbi rétegek számára vagy sók vagy hasonló anyagok beépülésének az elősegítésére. Az eddig ismert eljá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
