202019. lajstromszámú szabadalom • Aszinkron motor

1 HU 202019 B 2 A találmány szakterülete A találmány az elektrotechnikához kapcsolódik és különösen tömör ferromágneses forgórészű aszinkron motorokra vonatkozik. A találmány a legeredménye­sebben olyan villamos hajtásokhoz alkalmazható, amelyek csővezeték-szerelvények és más berendezé­sek mozgatására valók, és amelyeknél a motor nagy indítónyomatékára van szükség, és a motor lefékező­désekor az állító mechanizmus minimális dinamikus túlterhelése van megengedve. A technika állása Az aszinkron motorok széles körben el vannak ter­jedve konstrukciójuk egyszerűsége és üzemük meg­bízhatósága miatt. Az aszinkron motornak azonban lényeges hátránya vagy a kis indítónyomaték, vagy a nagy névleges fordulatszám. Mind az egyik, mind a másik hátrányos tulajdonságnak meghatározott nega­tív következményei vannak arra az állító-mechaniz­­musra, amelynek hajtására az aszinkron motort alka­­mazni kívánják. A motor kis indítónyomatéka nem te­szi lehetővé a záróelem biztonságos elválását a szerelvény fölfekvő felületétől, a forgórész nagy név­leges fordulatszáma pedig nagy dinamikus túlterhelé­sekhez vezet, amelyek a motor erőteljes lefékeződése­kor az állítómechanizmusban föllépnek. Ezért az olyan aszinkron motorok tökéletesítése, amelyeket csővezeték szerelvények mozgatására szánnak, az in­dítónyomaték növelésére és a forgórész névleges for­dulatszámának csökkentésére irányul. Ismeretesek olyan aszinkron motorok, amelyeknek állórészük és tömör ferromágneses henger alakú for­górészük van (Elektricsesztvo, 1926. 2. szám, K. I. Shenfer: .Aszinkron motor tömör hengeralakú vas forgórésze”, 85-90. oldal). Ezeknek a motoroknak a forgórész nagy indító el­lenállása miatt kicsi az indítónyomatékuk, aminek oka a forgórész anyagának kis villamos vezetőképes­sége. Emiatt ilyen motorok alkalmazása olyan beren­dezések mozgatására, amelyek nagy indítónyomaté­­kot igényelnek, egyebek között csővezetékek zárósze­relvényeinek mozgatására, a hajtások paramétereinek rosszabbodását eredményezi tömegük és méreteik te­kintetében. Ismeretes továbbá egy olyan aszinkron motor, amelynek állórésze és olyan forgórésze van, amelynek vasmag palástjára vastartalmú, nagy villamos vezető­képességű ötvözetből készült bevonat van szilárdan fölerősítve (Elektrotechnika, 1970.3. szám, Moszkva; V. S. Mogilnikov, A. N. Strelnikov: „Tömör forgórészű aszinkron motorok jelleggörbéi javításának kilátá­sai”). A bemutatott motor forgórészének palástján olyan bevonat jelenléte, amely nagy villamos vezetőképessé­gű vastartalmú ötvözetből van, megnöveli a motor in­­dí tónyoma tékát. A motor indítónyomatékának a nö­vekedése azonban együtt jár a forgórész névleges for­dulatszámának, azaz a motor állandósult üzemállapotában föllépd fordulatszámnak növeke­désével. Minthogy a zárószelvények zárása a motor erőteljes lefékeződésével jár, amely motor forgórésze nagy fordulatszámmal forog, a zárószelvényekben nagy dinamikus túlterhelések lépnek föl, amelyek csökkentik a szerelvények működésének megbízható­ságát. A találmány bemutatása A találmány célja egy aszinkron motor létrehozása, amelynek forgórész-palástján a bevonat úgy van ki­alakítva, hogy a motor kellően nagy indítónyomatéká­nak fenntartása mellett a forgórész névleges fordulat­­száma és ezáltal a motor lefékeződésekor az állítóme­chanizmus dinamikus túligénybevétele csökkenjen, miáltal a szerelvény üzemi megbízhatósága javul. Ezt a célt egy olyan aszinkron motorból kiindulva, amelynek állórésze és tömör forgórésze van. a forgó- >• rész palástfelületén elrendezett, vastartalmú, nagy villamos vezetőképességű ötvözetből készült bevonat­tal, a találmány szerint úgy érjük el, hogy a bevonat többrétegű, és mindegyik, a forgórész tengelye irá­nyában, azaz a forgórész belseje felé következő réteg villamos vezetőképessége a megelőző réteg villamos vezetőképességénél kisebb. A forgórész palástján lévő bevonat többrétegű ki­alakítása az egyes rétegeknek a forgórész tengelye irá­nyában, azaz a forgórész belseje felé csökkenő villa­mos vezetőképességével megnövelni a forgórész hatá­sos ellenállását egy olyan forgórészhez képest, amelynek egyrétegű bevonata ugyanolyan vastag, mint a többrétegű bevonat. Ismertes, hogy a forgórész névleges forgatóoyomatéka a forgórész-árammal ará­nyos és hogy ez az áram a forgórész-ellenállással és a fordulatszámmal fordítva arányos. A forgórész meg­növelt ellenállása esetén a forgórész névleges forgató­­nyomatékának fönntartása föltételezi a forgórész for­dulatszámának csökkenését. A forgórész fordulatszá­mának csökkenése a motornak a zárószerelvény zárásakor bekövetkező erőteljes lefékeződésekor a zárószerelvény dinamikus túligénybevételét csökken­ti, ami növeli a szerelvény üzemi megbízhatóságát. A rajzok rövid leírása A találmányt egy példakénti kiviteli alakjában a rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Itt az 1. ábra egy, a találmány szerinti aszinkron motor hosszmetszete; a 2. ábra aszinkron motorok nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét mutatja, éspedig egy olyan tö­mör forgó résszel, amelyen nincs bevonat, egy olyan forgó résszel, amelyen egyrétegű bevo­nat van, és egy olyan forgó résszel, amelyen többrétegű bevonat van. A találmány szerinti motor legjobb kiviteli alakja Az 1. ábrán látható aszinkron motornak 1 állórésze van, amelyen belül a forgórész van csapágyazottan el­rendezve, és amely forgórésznek 2 vasmagja van a 2 vasmag palástfeliüetén szilárdan ráerősített 3 bevo­nattal, amely a 2 vasmag alakjának megfelelően van kialakítva. A 3 bevonat mindegyik 4 rétege nagy vil­lamosvezetőképességű vastartalmú ötvözetből készül, amely nagy villamos vezetőképességű elemeknek, pl. réznek azokban az ötvözetekben történő fölhasználá­sával érhető el, amely ötvözetekből a 3 bevonat egyes 4 rétegei készülnek. Emellett a 3 bevonat minden egyes, a forgórész tengelyének irányában, azaz a for­górész belseje felé következő 4 rétegének villamos ve-6 10 16 20 25 30 36 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom