202019. lajstromszámú szabadalom • Aszinkron motor
1 HU 202019 B 2 ütőképességét kisebbre választjuk, mint a megelőző rétegét. A találmány szerinti motor keresett nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjének a számítása a követelményként megadott mechanikai jelleggörbe alapján történik, amit az állító mechanizmus jellemzői határoznak meg. A számítás a 4 rétegek számának és minden egyes 4 réteg villamos vezetőképességének a megválasztásával kezdődik. A végrehajtott számítás eredményeként kapjuk a számított nyomaték-fordulatszám jelleggörbét. Ha a kapott jelleggörbe nem felel meg a követelményként megadott jelleggörbének, akkor mind a 4 rétegek számát, mind az egyes 4 rétegek villamos vezetőképességnek az értékét változtatni lehet. Ez mindaddig folytatandó, amíg a számítás eredményeként olyan számított jelleggörbe adódik, amely a követelményként megadott jelleggörbét a lehetőséghez képest jól megközelíti. A 2. ábrán olyan összehasonlító nyomaték-fordulatszám jelleggörbéket mutatunk be, amelyek megadják a forgórész M forgatónyoma tékának függését az n fordulatszámtól. AI görbe olyan motorra vonatkozik, amelynek forgórészén nincs 3 bevonat, a II görbe olyan motorra, amelynek forgórészén egyrétegű 3 bevonat van, a ül görbe pedig olyan motorra, amelynek forgórészén többrétegű 3 bevonat van. A bemutatott jelleggörbék összehasonlításából látható, hogy a találmány szerinti motornak a ID görbe szerinti nyomaték fordulatszám jelleggörbéje a kis fordulatszámok tartományában, tehát a motor indulásakor egy olyan motornak a II görbe szerinti nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét közelíti meg, amelynek forgórészén egyrétegű bevonat van. Ezáltal a motor jó indítási tulajdonságai érthetők el, tehát nagy Mi indítónyomaték. Az Mn névleges nyomaték tartományában a találmány szerinti motor nyomaték-fordulatszám karakterisztikájának m görbéje megközelíti a bevonat nélküli forgórészű motor nyomaték-fordulatszám karakterisztikájának I görbéjét. így a találmány szerinti motor nn névleges fordulatszáma lényegesen csökken, ami a motor erőteljes lefékeződésekor az állítómechanizmus dinamikus túligénybevételének csökkenését eredményezi. A motor indításakor az elektromágneses hullám az erőteljes bőrhatás következtében csupán viszonylag kis mélységig (2-3 mm) hatol be a forgórész-testbe, pl. az első 4 rétegbe. Ekkor a forgórész ellenállása az n indítóellenállás-értékkel azonos. A forgórész fordulatszámának növekedésével a forgórész-áram frekvenciája csökken, ami megnöveli az elektromágneses hullámnak a forgórész-testbe való behatolási mélységét. A forgórész egy adott n fordulatszámnál az elektromágneses hullám behatolási mélysége pl. a kétszeresére nő. Ebben az esetben, ha a forgórésznek nincs 3 bevonata, vagy ha a 3 bevonat egyrétegű, és így annak villamos vezetőképessége a 3 bevonat teljes vastagsága mentén állandó, a forgórész hatásos ellenállása r értékre csökken, ami n/2-vel egyenlő. Ha azonban a forgórésznek olyan többrétegű bevonata van, amelyben a villamos vezetőképesség a forgórész tengelyének irányában, tehát a forgórész belseje felé csökken, akkor a forgórész hatásos ellenállása megközelítőleg az r, indítóellenállás-értékkel azonos marad. Az n forgórész fordulatszámának a további növekedése során egészen az no111 névleges fordulatszámig a forgórészáram frekvenciája tovább csökken, az elektromágneses hullám behatolási mélysége növekszik, de a forgórész hatásos ellenállása megközelítőleg az rj indítóellenállás-értékkel azonos marad annak következtében, hogy a forgástengely irányában, tehát a forgórész belseje felé az egymás után következő 4 rétegek villamos vezetőképessége csökken. Ezáltal a forgórész növekvő hatásos villamos ellenállása a szükséges Mn névleges forgatónyomaték kifejtésekor a forgórész fordulatszámának csökkenését okozza. A forgórész fordulatszámának csökkenése a motor erőteljes lefékeződésekor a zárószerelvény zárása alkalmával csökkenti a szerelvényben a dinamikus túligénybevételt, ami megnöveli a szerelvény üzemi megbízhatóságát. A találmány szerinti megoldás legeredményesebben olyan villamos hajtásokban alkalmazható a találmány szerinti aszinkron motor, amelyek csővezetékek szerelvényeinek vagy más olyan berendezéseknek a mozgatására szolgálnak, ahol a motor nagy indítónyomatékára van szükség, ezenkívül pedig a motor lefékeződésekor minimális dinamikus túligénybevétel engedhető meg. SZABADALMI IGÉNYPONT Aszinkron motor, amelynek állórésze (1), továbbá forgórésze van, amely utóbbinak vasmagja (2) van a palástfelületén szilárdan ráerősített bevonattal (3), amely bevonat (3) nagy villamos vezetőképességű vastartalmú ötvözetből van, azzal jellemezve, hogy a bevonat (3) többrétegű és mindegyik a forgórész tengelye irányában, azaz a forgórész belseje felé következő réteg (4) villamos vezetőképessége kisebb a megelőző réteg (4) villamos vezetőképességénél. 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 3
