202019. lajstromszámú szabadalom • Aszinkron motor

1 HU 202019 B 2 ütőképességét kisebbre választjuk, mint a megelőző rétegét. A találmány szerinti motor keresett nyomaték-for­­dulatszám jelleggörbéjének a számítása a követel­ményként megadott mechanikai jelleggörbe alapján történik, amit az állító mechanizmus jellemzői hatá­roznak meg. A számítás a 4 rétegek számának és min­den egyes 4 réteg villamos vezetőképességének a meg­választásával kezdődik. A végrehajtott számítás ered­ményeként kapjuk a számított nyomaték-fordulatszám jelleggörbét. Ha a kapott jel­leggörbe nem felel meg a követelményként megadott jelleggörbének, akkor mind a 4 rétegek számát, mind az egyes 4 rétegek villamos vezetőképességnek az ér­tékét változtatni lehet. Ez mindaddig folytatandó, amíg a számítás eredményeként olyan számított jel­leggörbe adódik, amely a követelményként megadott jelleggörbét a lehetőséghez képest jól megközelíti. A 2. ábrán olyan összehasonlító nyomaték-fordu­latszám jelleggörbéket mutatunk be, amelyek megad­ják a forgórész M forgatónyoma tékának függését az n fordulatszámtól. AI görbe olyan motorra vonatkozik, amelynek forgórészén nincs 3 bevonat, a II görbe olyan motorra, amelynek forgórészén egyrétegű 3 be­vonat van, a ül görbe pedig olyan motorra, amelynek forgórészén többrétegű 3 bevonat van. A bemutatott jelleggörbék összehasonlításából látható, hogy a talál­mány szerinti motornak a ID görbe szerinti nyomaték fordulatszám jelleggörbéje a kis fordulatszámok tar­tományában, tehát a motor indulásakor egy olyan mo­tornak a II görbe szerinti nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét közelíti meg, amelynek forgórészén egyrétegű bevonat van. Ezáltal a motor jó indítási tu­lajdonságai érthetők el, tehát nagy Mi indítónyoma­ték. Az Mn névleges nyomaték tartományában a talál­mány szerinti motor nyomaték-fordulatszám karak­terisztikájának m görbéje megközelíti a bevonat nél­küli forgórészű motor nyomaték-fordulatszám karak­terisztikájának I görbéjét. így a találmány szerinti motor nn névleges fordulatszáma lényegesen csök­ken, ami a motor erőteljes lefékeződésekor az állító­mechanizmus dinamikus túligénybevételének csökke­nését eredményezi. A motor indításakor az elektromágneses hullám az erőteljes bőrhatás következtében csupán viszonylag kis mélységig (2-3 mm) hatol be a forgórész-testbe, pl. az első 4 rétegbe. Ekkor a forgórész ellenállása az n indítóellenállás-értékkel azonos. A forgórész fordu­latszámának növekedésével a forgórész-áram frek­venciája csökken, ami megnöveli az elektromágneses hullámnak a forgórész-testbe való behatolási mélysé­gét. A forgórész egy adott n fordulatszámnál az elekt­romágneses hullám behatolási mélysége pl. a kétsze­resére nő. Ebben az esetben, ha a forgórésznek nincs 3 bevonata, vagy ha a 3 bevonat egyrétegű, és így an­nak villamos vezetőképessége a 3 bevonat teljes vas­tagsága mentén állandó, a forgórész hatásos ellenállá­sa r értékre csökken, ami n/2-vel egyenlő. Ha azonban a forgórésznek olyan többrétegű bevonata van, amely­ben a villamos vezetőképesség a forgórész tengelyének irányában, tehát a forgórész belseje felé csökken, ak­kor a forgórész hatásos ellenállása megközelítőleg az r, indítóellenállás-értékkel azonos marad. Az n forgó­rész fordulatszámának a további növekedése során egészen az no111 névleges fordulatszámig a forgórész­­áram frekvenciája tovább csökken, az elektromágne­ses hullám behatolási mélysége növekszik, de a forgó­rész hatásos ellenállása megközelítőleg az rj indítóel­lenállás-értékkel azonos marad annak következtében, hogy a forgástengely irányában, tehát a forgórész bel­seje felé az egymás után következő 4 rétegek villamos vezetőképessége csökken. Ezáltal a forgórész növekvő hatásos villamos elle­nállása a szükséges Mn névleges forgatónyomaték ki­fejtésekor a forgórész fordulatszámának csökkenését okozza. A forgórész fordulatszámának csökkenése a motor erőteljes lefékeződésekor a zárószerelvény zá­rása alkalmával csökkenti a szerelvényben a dinami­kus túligénybevételt, ami megnöveli a szerelvény üze­mi megbízhatóságát. A találmány szerinti megoldás legeredményeseb­ben olyan villamos hajtásokban alkalmazható a talál­mány szerinti aszinkron motor, amelyek csővezetékek szerelvényeinek vagy más olyan berendezéseknek a mozgatására szolgálnak, ahol a motor nagy indítónyo­matékára van szükség, ezenkívül pedig a motor lefé­keződésekor minimális dinamikus túligénybevétel en­gedhető meg. SZABADALMI IGÉNYPONT Aszinkron motor, amelynek állórésze (1), továbbá for­górésze van, amely utóbbinak vasmagja (2) van a pa­lástfelületén szilárdan ráerősített bevonattal (3), amely bevonat (3) nagy villamos vezetőképességű vas­tartalmú ötvözetből van, azzal jellemezve, hogy a be­vonat (3) többrétegű és mindegyik a forgórész tengelye irányában, azaz a forgórész belseje felé kö­vetkező réteg (4) villamos vezetőképessége kisebb a megelőző réteg (4) villamos vezetőképességénél. 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom